It’s Late

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Queen
It’s Late
Queen - it's late.jpg
kislemez a(z) News of the World albumról
B-oldal Sheer Heart Attack
Megjelent 1978. április 25.
Formátum 7"
Felvételek 1977. július–szeptember
Basing Street Studios és Wessex Sound Studios, London, Anglia
Stílus Hard rock
Hossz 6:27 (album)
3:49 (kislemez)
Kiadó EMI, Elektra
Szerző Brian May
Producer Queen
Queen-kronológia
Spread Your Wings
(1978)
It's Late
(1978)
Bicycle Race/Fat Bottomed Girls
(1978)
A News of the World album dalai
Első oldal
  1. We Will Rock You
  2. We Are the Champions
  3. Sheer Heart Attack
  4. All Dead, All Dead
  5. Spread Your Wings
  6. Fight From the Inside
Második oldal
  1. Get Down, Make Love
  2. Sleeping on the Sidewalk
  3. Who Needs You
  4. It’s Late
  5. My Melancholy Blues
Hangminta

Az It’s Late a tizedik dal a brit Queen rockegyüttes 1977-es News of the World albumáról. A szerzője Brian May gitáros volt, aki részben a saját élettapasztalataiból egy háromfelvonásos szöveget írt a dalhoz, amelynek így magyarázta a cselekményét: „Azt hiszem, egyrészt az általam megélt tapasztalatokból áll össze, másrészt olyanokból, amelyeket – azt gondoltam – mások megélnek, de azt hiszem, ettől még nagyon személyes dal; három részből épül fel, az elsőben egy fickó és a barátnője mondjuk otthon vannak. A második részben a fickó egy másik nővel van egy szobában, szereti őt, nem tudja megállni, hogy ne szeresse, az utolsó részben pedig visszamegy a barátnőjéhez.”[1]

A dal egyike az együttes nagy ívű, hosszú balladáinak. 4/4-es az üteme, A dúrban íródott, és viszonylag lassú, percenként 56-os a ritmusa.[2] May tapping technikával játszott a dal bizonyos szakaszában, ő maga úgy írta le, hogy két kézzel játszott hammer on stílusban (ami a tapping definíciója). „Egy fickótól lestem el, akit azt mondta, hogy a ZZ Top Billy Gibbonsától nyúlta le. Texasi klubokban játszott, csinálta ezt a hammering dolgot. Annyira izgatott, hogy amikor hazamentem, rengeteget gyakoroltam, és végül használtam az »It’s Late«-ben. […] Lefogtam a húrokat a bal kezemmel, a bal kezem egy ujjával ráütöttem a húrra, majd ugyanúgy a jobb kezem egyik ujjával is.”[3]

1978. április 25-én kislemezen is megjelent Amerikában, de nem aratott sikert, mindössze a hetvenkettedik helyet érte el a slágerlistán.[1] A Record Mirror szerint „egy darabig romantikusnak hangzik, aztán a kemény riffek átveszik az irányítást, Mercury éneke pedig meglehetősen nyers”,[4] a The Washington Post szerint „panaszos rockdal egy sikertelen kapcsolatról a Queen tipikus hangzásában, […] szerethető stílusban. […] Ami pedig a Queen egyik nagy problémájának tűnik: nem tudják mikor kéne véget érnie a dalnak, gyakran engednek a kísértésnek, és felesleges effektusokkal nehezítik meg, valamint hajlamosak instrumentális közjátékokkal teletűzdelni a dalokat.”[5] Donald A. Guarisco az Allmusictól azt írta róla: „dübögő, gitárvezérelt támadás, amely ízlésesen közvetíti az extrém érzelmeket.”[6]

Az eredeti kiadásakor nem forgattak hozzá videoklipet, csak sokkal később, az 1997-es Queen Rocks album megjelenése alkalmából szerkesztettek hozzá egy javarészt élő felvételekből álló videót. Alig pár alkalommal játszották a koncertjeiken 1977 és 1979 között.[1]

Közreműködők[szerkesztés]

Hangszerek:

Kiadás és helyezések[szerkesztés]

Helyezések

Év Ország Helyezés[7]
1978 Billboard Hot 100 74

7" kislemez (Elektra E-45478, Amerika)

  1. It's Late – 3:49
  2. Sheer Heart Attack – 3:24

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c Purvis, Georg. Queen: Complete Works. London: Reynolds & Hearn, 184–185. o (2007). ISBN 978-1-905287-33-8 
  2. Digital Sheet Music – Queen It's Late. musicnotes.com (angolul). EMI Music Publishing (Hozzáférés: 2013. ápr. 26.)
  3. Obrecht, Jas (1982. január). „Brian May: On The Record”. Guitar Player.  
  4. Smith, Robin (1977. november). „Naked Queen”. Record Mirror.  
  5. (1977. december 28.) „Queen: Less Flamboyance, More of the Beatles”. The Washington Post.  
  6. Guarisco, Donald A.: Queen: It's Late. (angolul). Allmusic (Hozzáférés: 2013. ápr. 26.)
  7. Queen – Charts & Awards. (angolul). Allmusic (Hozzáférés: 2013. ápr. 25.)

További információk[szerkesztés]