Ugrás a tartalomhoz

„Kincsem (versenyló)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dencey (vitalap | szerkesztései)
53 648 szerkesztés
Dencey (vitalap | szerkesztései)
53 648 szerkesztés
129. sor: 129. sor:
=== „Ragyog „Kincsem" csillaga” ===
=== „Ragyog „Kincsem" csillaga” ===


A tenyésztők szerint minden ménes szíve a kancaállomány, ezt tudta [[Kozma Ferenc (mezőgazdász)|Kozma Ferenc]] mezőgazdász is, aki ekkoriban működött Magyarországon a lótenyésztés területén, az ő különös érdeme volt, hogy rendkívül szerencsés kézzel tudta kiválasztani és külföldről beszerezni azokat az elsőrendű vérvonalú apalovakat is, amelyektől a külföldi és a hazai lóversenyeken kitűnt és híressé vált versenylovaink születtek. Elárasztotta az országot a nemes fajokból elsőrendű ménlovakkal. Angliából beszerezte Buccaneert, akiben egyesülve volt a legjobb telivér keresztezés: a Stockwell- és a Newminster-vér. A Doncaster, Verneuil, Ruperrot és Gunnersbury fedező méneket is ő szerezte be amelyek híressé váltak azáltal, hogy a tőlük származó csikók a lóversenyek és lótenyésztők mekkájában, Angliában is nagy hírt szereztek a Kozma által kifejlesztett magyar keresztezési rendszernek. Sajnos már 1880-ban arról írt a Vadász és Versenylap január 29-én megjelent cikkében, hogy a telivér tenyésztés ügyében a lappangó sorvadás csalhatlan tüneteinek észleli. és ugyan látszólag még nincs komolyabb baj, ''„mert még mindig magasan ragyog „Kincsem" csillaga<ref>{{cite web |author=Kozma Ferenc|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1880/?pg=34&layout=s&query=ragyog|title= Vadász- és Versenylap 1880. január 29. - Nyilt válasz telivér-tenyésztésünk és versenyügyünk érdekében. |publisher=library.hungaricana.hu|accessdate=2017-03-27}}</ref> és „Kisbér" dicsőségének sugarai is éltetnek még némileg bennünket; de mind ez mulandó, és jelen szép napjaink ismételt élvezhetésére csupán akkor számithatunk, ha a telivér-tenyésztés szélesebb mérvlí és maradandóbb gyökeret verhet hazánkban mint a minővel bírt ez ideig.''
A tenyésztők szerint minden ménes szíve a kancaállomány, ezt tudta [[Kozma Ferenc (mezőgazdász)|Kozma Ferenc]] mezőgazdász is, aki a kiegyezést követően, 1867-ben [[Deák Ferenc]] személyes kérésére lépett állami szolgálatba a lótenyésztés területén,<ref>{{cite web |author= Herneczky Frigyes|url=http://www.lovasok.hu/index.php?i=9735|title= Évforduló: 18O éve született Kozma Ferenc |publisher=lovasok.hu|accessdate=2017-03-27}}</ref> az ő különös érdeme volt, hogy rendkívül szerencsés kézzel tudta kiválasztani és külföldről beszerezni azokat az elsőrendű vérvonalú apalovakat is, amelyektől a külföldi és a hazai lóversenyeken kitűnt és híressé vált versenylovaink születtek. Elárasztotta az országot a nemes fajokból elsőrendű ménlovakkal. Angliából beszerezte Buccaneert, akiben egyesülve volt a legjobb telivér keresztezés: a Stockwell- és a Newminster-vér. A Doncaster, Verneuil, Ruperrot és Gunnersbury fedező méneket is ő szerezte be amelyek híressé váltak azáltal, hogy a tőlük származó csikók a lóversenyek és lótenyésztők mekkájában, Angliában is nagy hírt szereztek a Kozma által kifejlesztett magyar keresztezési rendszernek. Sajnos már 1880-ban arról írt a Vadász és Versenylap január 29-én megjelent cikkében, hogy a telivér tenyésztés ügyében a lappangó sorvadás csalhatlan tüneteinek észleli. és ugyan látszólag még nincs komolyabb baj, ''„mert még mindig magasan ragyog „Kincsem" csillaga<ref>{{cite web |author=Kozma Ferenc|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1880/?pg=34&layout=s&query=ragyog|title= Vadász- és Versenylap 1880. január 29. - Nyilt válasz telivér-tenyésztésünk és versenyügyünk érdekében. |publisher=library.hungaricana.hu|accessdate=2017-03-27}}</ref> és „Kisbér" dicsőségének sugarai is éltetnek még némileg bennünket; de mind ez mulandó, és jelen szép napjaink ismételt élvezhetésére csupán akkor számithatunk, ha a telivér-tenyésztés szélesebb mérvlí és maradandóbb gyökeret verhet hazánkban mint a minővel bírt ez ideig.''
Kincsem szerteágazó családfája alapján sok utód örökölte génjeit, akik között mind a magyar, mind pedig a külföldi nagydíjak és versenyek nyertesei is megtalálhatóak. Főleg [[Németország]] lótenyésztő méneseiben él tovább a mai napig a vérvonala, bár Kincsem egyik leszármazottjának sem sikerült eddig az ősanyja kivételes eredményeit túlszárnyalni. [[1974]]-ben az ''Epsom Oaks'' elnevezésű, kimondottan a kancák részére kiírt legnagyobb angol tényészversenyen – Kincsem születésének centenáriumán - az elsőséget a Polygamy<ref group="p">{{cite web |author=|url=http://www.pedigreequery.com/polygamy |title=Polygamy (GB) b. F, 1971|publisher=pedigreequery.com |accessdate=2017-03-17}}</ref> nevű telivér, anyai ágon a tizenharmadik Kincsem leszármazott szerezte meg.<ref name="agroinform.hu"/>
Kincsem szerteágazó családfája alapján sok utód örökölte génjeit, akik között mind a magyar, mind pedig a külföldi nagydíjak és versenyek nyertesei is megtalálhatóak. Főleg [[Németország]] lótenyésztő méneseiben él tovább a mai napig a vérvonala, bár Kincsem egyik leszármazottjának sem sikerült eddig az ősanyja kivételes eredményeit túlszárnyalni. [[1974]]-ben az ''Epsom Oaks'' elnevezésű, kimondottan a kancák részére kiírt legnagyobb angol tényészversenyen – Kincsem születésének centenáriumán - az elsőséget a Polygamy<ref group="p">{{cite web |author=|url=http://www.pedigreequery.com/polygamy |title=Polygamy (GB) b. F, 1971|publisher=pedigreequery.com |accessdate=2017-03-17}}</ref> nevű telivér, anyai ágon a tizenharmadik Kincsem leszármazott szerezte meg.<ref name="agroinform.hu"/>


A lap 2017. március 27., 12:19-kori változata

Ez a szócikk a versenylóról szól. Hasonló címmel lásd még: Kincsem (egyértelműsítő lap).
Kincsem
Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca”
Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca”
Született1874. március 17.
Tápiószentmárton
Elpusztult1887. március 17. (13 évesen)
Kisbér
Fajtájaangol telivér
Nemekanca
Színsötétsárga [m 1][1][2][3][4]
TenyésztőBlaskovich Ernő
TulajdonosBlaskovich Ernő
IstállóKisbéri ménes
IdomárHesp Róbert
Győzelmei54/54
Származás
Apa
Cambuscan
Newminster
The Arrow
Anya
Waternymph
Cotswold
The Mermaid
Forrás
Weboldal
 Ezüstbe foglalt patája
 Kincsem csonváza
 Isidore Bonheur: Kincsem bronzszobra

Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes Magyarországon tenyésztett angol telivér versenyló. A magyar lótenyésztés büszkesége, melyet legyőzhetetlen „csodakanca” névvel, illetve Európában a „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” (jelentéseik magyar csoda) titulusokkal illettek.

A tápiószentmártoni születésű magyar tenyésztésű versenyló, Magyarországon kívül Európa több országában, Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Csehországban és Németországban, 13 versenypályán, 54 alkalommal állt starthoz és 54 győzelmet aratott.[5] Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancaként verte meg a méneket, ami a lóversenyeken kivételesnek számít. Krúdy írta róla később, hogy „Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek”. Hatéves korára azonban lábainak ízületei megkoptak, ezért abbahagyva a versenyzést tenyészkancaként bizonyított tovább. Kiváló vérvonalát tovább vitte és öt csikót ellett. A tiszta vérvonalba tartozó angol telivér utódai közül több ló is szép eredményt ért el a világ versenypályáin és a családfája főként német tenyészetekben, a mai napig is tovább él.

A világhírűvé vált versenyló nevét Magyarországon a Kincsem Park és a 2007. június 8-án felfedezett 161975 Kincsem nevű aszteroida is őrzi, amelyet Sárneczky Krisztián csillagász fedezett fel.[6] Több szobrot és festményt is készítettek róla, életnagyságú bronzszobra a Kincsem Parkban, a budapesti galopp-pálya bejáratánál található. Herendi Gábor filmrendező 2017-ben mutatta be Kincsem című romantikus kalandfilmjét, mely a csodakancát és a kiegyezés korát bemutató valóságos eseményeket is tartalmazó filmfeldolgozása a ló és tulajdonosa életének.[7]

Történelmi előzmények

Illusztrációk
"…csak magunkon áll ezen tárgyat olly virágzásba hozni és valaha olly gyümölcsözésre vinni: hogy a Világ minden vásárait lovainkkal elboríthassuk és hogy a Magyar Ló mindenütt igazságos és megérdemelt Elsőséget nyerjen…", Széchenyi István: Lovakrul, 1828.
William Powell Frith: A Derby napja
Angol lóversenypálya (1866)
A lóverseny futam bajnoka a győzelem után (1878 körül)
H T Alken:A Doncaster Cup futama 1858-ban, 'Voltigeur' és 'The Flying Dutchman'
John Frederick Herring: William Scott a versenyló Memnon[p 1] nyergében
Sterio Károly: Indulás a vadászatra
Az angliai Oaks derby nyertesei 1879-ben
A Széchenyi István javaslatára megvalósított első pesti lófuttatás 1827-ben[8]

A reformkorban Széchenyi István első terve Magyarország felvirágoztatására - a külföldön bevált közintézmények életre hívása magyar földön - a lóverseny meghonosítása volt („hogy az Ausztriai Birodalomnak minden hon csikózott nevelményei és kancái gyepre kelhessenek”), amit Ausztriában és Magyarországon ekkor még nem ismertek. Kezdeményezésében több támogatóra is lelt, így megbeszélésre indult I. Ferenc királyhoz, akinek a felszólítására 1822. január 31-én írásban is benyújtotta javaslatát. Tervéhez a lóverseny-egyesület védnökéül József nádort is megnyerte. Széchenyi kezdeményezésére 1827-ben jött létre a Pályafutási Társaság, amely később 1830. június 11-én az Állattenyésztő Társaság nevet vette fel. 1828-ban jelent meg Széchenyinek a maga korában úttörőnek számító munkája Lovakrul címmel, amellyel egy lótenyésztő egyesület megalapítását akarta előmozdítani.

„ …rég tudtuk, s mielőtt hozzá honunk, határai közt szerencsénk vala, csak magam többet husz angol telivér ménnél s többet hatvan telivér kanczával hozattam Angliábul saját költségemen honunkba, s hát még mennyivel gazdagíták a hazát az Almásyak, Béldiek, Csekonicsok, Esterházyak, Festeticsek, Hunyadyak, Károlyiak, Keglevichek, Kendefyek, Kráyak, Lichtensteinek, Nádasdyak, Sándorok, Wenkheimok, Viczayak, Wesselényiek, Zichyek , sat… de most három évtül fogva megint jobban haladok. Egy másodfű[m 2] telivér csikómat, mellyet husz font sterlingen vett, 's Remény nevü mén által öt fontért hágott vak kanczátul neveltem, feliben N. idomár vette át, s a, csikó szinte egy évi felette gondos idomítás által annyira kifejlett ,s olly magaviseletet ígért, hogy mi, az idomár és én, még mielőtt nyilvános gyepre lépne csikónk, jó remény, fejében az érintett ménlovat, csikónk, nemzőjét, öt száz fonton megvásárlottuk…. ”
– gróf Széchenyi István: Néhány szó a’ lóverseny körül, Pesten. Heckenast Gusztáv, 1838.

Később az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után angol mintára, a lóversenyek az Osztrák–Magyar Monarchiában decentralizáltak lettek, azaz a bécsi és a budapesti lóverseny egyletek mellett, jónéhány vidéki versenyegylet és tenyésztőbázis is létrejött. Ezek állandó, de többségében inkább ideiglenes, azaz csak a futtatások időpontjában funkcionáló lóversenytereket és pályákat hoztak létre és a "zöld színpadon”[9] országszerte megindulhatott a lóversenyzés mint a társas reprezentáció sajátos intézménye. A kiegyezést követően a dualizmus korában az úri társasági élet egyik legkedveltebb központi eseményét jelentették a hazai lóversenyek, amit a Széchenyi által Magyarországon meghonosított fejlett lósportnak köszönhetett a kiegyezés utáni magyar társadalom.[10] A Magyar Lovaregylet végül 1880. október 17-én avatta fel pályáját az Aréna úton, a később lebontásra került Puskás Ferenc Stadion és az edzőpályák helyén. 1918-ig itt is rendezték a budapesti lóversenyeket.

Kincsem pályafutása

Születése

Kincsem születési helyét gyakran vitatják, harcol érte Kisbér is (Kisbér volt az Osztrák–Magyar Monarchiában az angol telivérfajta tenyésztési központja),[11][12] de a legvalószínűbb, hogy a sárga kiscsikót Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán, az ottani ménesben ellette a Waternymph nevű előkelő pedigrével[13] rendelkező telivér anyakanca.[14]

„ Ellések.
Blaskovich Ernő ur telivér ménesében Tápió-Sz.Mártonon ellettek:

Giralda egy p. kanczacsikót Buccaneertől.
Queen of the Isles egy p. k. Buccaneertől.
Waternymph egy sga[15] kanczacsikót Cambuscantól.
Fényes egy sga méncsikót Cambuscantól.
Louise Bonne egy p: kanczacsikót Carnivaltól.
Lenke egy p. kanczacsikót Carnivaltól.
Gipsy Girl egy f. méncsikót Carnivaltól.
Nefelejts egy p. kanczacsikót Carnivaltól.

(Mint látjuk régi sportmaneink egyikének különös szerencséje volt az idén a teli vér-tenyészet szaporodásában s jövőre ismét — mint halljuk — önállóan saját színeiben[m 3] futtatja lovait.)
 ”

– Vadász- és Versenylap, 18. évfolyam, 1874. 28. szám 199. oldal[16]

A csodakanca trénerének dédunokája, Hesp József szerint a „Vadász- és Versenylap” 1874. július 15-i számának 199. oldalán az olvasható, hogy „Blaskovich Ernő ur telivér ménesében Tápió-Sz.-Mártonon” Blaskovich Ernő vadászlova Waternymph egy sárga kancacsikót ellett Cambuscantól.

A szülők azonossága miatt kétségtelen, hogy a híradás Kincsem világra jöttéről tudósít. Apja, Cambuscan, egy import angol telivér volt, amelyet 1871-ben vásárolt meg Francis Cavaliero a kisbéri ménes számára. Anyja az ozorai Esterházy-ménesből származó Waternymph,[17] nevű kanca volt, amelyet 1864-ben vásárolt meg Blaskovich Ernő, s 1873-ban vittek Kisbérre fedeztetni.[18] (Ezen adatok alapján persze nem zárható ki, hogy Waternymph akár egy harmadik helyen ellette Kincsemet és csak néhány héttel később került Tápiószentmártonba, de "perdöntőbb" forrás előkerüléséig be kell érni az idézett, szakmailag megbízható korabeli tenyésztési és versenyhírlap tudósításával.)

„ Életrajzát egy szakférfiú tollából a következőkben közöljük: Kincsem elletett 1874-ben, apja a kisbéri magyar kir. állami ménesben lévő Cambuscan nevű csődör, anyja egy Waternymph nevű kancza, melyet Blaskovics Ernő 3 éves korában vett néhai hg. Eszterházy Pál ozorai méneséből, hol az egy eredeti angol kanczától, The Merinaidtól és az országban igen ismeretes Cotswold méntől (mely most Návay Tamás csanádi főispán tulajdona) nemzetett. — Waternymph maga is derék kancza volt, s 1863-ban Pesten a Nemzeti dijat nyerte, mint leánya 14 évvel később szintén. ”
– Vasárnapi Ujság 1878. augusztus 18.

A sárga kanca versenykarrierje

Blaskovich Ernő Kincsem tulajdonosa, lótenyésztő, a tápiószentmártoni ménes alapítója 1880 körül

Tulajdonosa Blaskovich Ernő lótenyésztő volt, akinek két szenvedélye volt, a lovak és a nők, s aki állítólag kis termetű ember lévén szeretett a magas lóháton mutatkozni, nőismerősei többnyire ugyanis magasabbak voltak a kiváló lótenyésztőnél.[19] Blaskovich elhatározta, hogy az 1874-ben született csikók közül néhányat elad. 1875-ben aztán jelentkezett két vevő is Orczy báró és Lónyay gróf, akiknek közös istállójuk volt akkoriban.[20] Körülményes alkudozások után úgy egyeztek meg, hogy a Kincsem nevű sárga csikón kívül mindegyik tetszik a vevőknek. Kincsem így ott maradt a tápiószentmártoni ménesben, ősszel azonban Gödre került és kétéves korában Kincsem versenyzői életszakasza elkezdődhetett.

Kincsem és trénere Hesp Róbert, mellette Kincsem barátja, Csalogány a fekete-fehér színű macska[21][22]

Trénere az Angliából Magyarországra, Gödre költözött, eredetileg a pesti vadásztársulat kopómestere (falkár),[23] Hesp Róbert lett.[24] Ekkoriban jónéhány angol telivér tenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági szakember, lovász, patkolókovács, állatorvos és nyeregkészítő is érkezett Magyarországra és a Monarchia országaiba. Blaskovichék még nem sejtették, hogy a sárga csikó neve már önmagában is telitalálat, hiszen a későbbiek során valóban kincseket ért a tulajdonosának, sőt az egész magyar nemzet és a magyar lótenyésztés számára is sokat jelentett.

Egy Csalogány nevezetű fekete-fehér nőstény macska volt a legkedvesebb cimborája, Kincsem a macska nélkül el sem indult a versenyére. Több legendás történet keringett arról, hogy egyszer a Boulogne-sur-Mer-i kikötőben az egész istállószemélyzet kétségbeesetten kereste Csalogányt, amikor az történetesen elkóborolt a ló mellől.[25] A „hölgy” kissé „bogaras” és érzékeny ló volt, különösen az ivóvízre volt kényes. Van néhány történet arról is, hogy miként sikerült a baden-badeni futam pályájának a közelében Kincsemnek megfelelő vizet találni, mert az akkor már egy napja víz nélkül szomjazó kanca nem fanyalodott rá a személyzet által kínált és választott kristálytiszta ivóvízre. Sikerült a pálya közelében olyan minőségű vizet találni egy öreg kútban, aminek a vizét Kincsem megfelelőnek találta és amelynek íze hasonlított az otthon megszokott gödi ivóvizének ízére.

Kincsem szakértője, Becker Ádám kultúrmérnök, Blaskovich Ernő jó barátja volt. Minden verseny előtt megvizsgálta Kincsem pszichikai állapotát, és megmondta, hogy indulhat-e a versenyen vagy sem. 1876 februárjában a gödi istállókban Hesp Róbert idomítása alatti lovak Himök, Miczi és Kincsem voltak. Annak az évnek a márciusában Hesp Róberthez szegődött Michael Madden angol versenylovas is és megérkezett Gödre a tréningtelepre. Összeállt a szakember gárda a versenyeken való részvételre.

Egy versenyló galopp jármódja, versenyvágtája, Eadweard Muybridge (1878)

A versenylovakat akkoriban a futamok helyszínei között vonaton szállították, Kincsem így körbeutazta a síneken fél Európát. Sikereit Angliában, Ausztriában, Németországban, Franciaországban és természetesen a magyarországi lóversenyfutamokon érte el. 1876. július 21-én Berlinben rendezett első futamától kezdve futotta a lóversenypályákon a köröket, egészen az utolsó győztes budapesti futamáig, 1879. október 21-ig és nyerte a különböző európai városok Prága, Hamburg, Hannover, Frankfurt, Baden-Baden, Bécs, Sopron és az 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejött magyar főváros, Budapest pénzdíjas versenyeit az előkelő és gazdag közönség előtt. Blaskovich Ernő 1876-ban még nem volt tagja külföldi lovasegyletnek, ezért az akkori időkben alakilag nem felelt meg a szokásos versenyszabályoknak és követelményeknek. Azonban szerencsére segítsége akadt, mert gróf Sztáray Jánosnak volt nemzetközi egyesületi tagsága és Blaskovich és Sztáray korábban gyepszövetségben voltak egymással, ezért a gróf sportszerűen benevezte Kincsemet a külföldi futamokra és így eleinte Sztáray gróf sárga-kék versenyszíneit viselte a csodakanca. Ezt követően azonban Kincsem már külföldön is a Blaskovich-istálló kék-fehér színeiben[26] jelent meg a versenyeken. Első hat győztes futamát Németország különböző versenypályáin teljesítette. Háromévesként megnyerte az osztrák derbyt,[27] de nyert Baden-Badenben, Pozsonyban, és a „Magyar St. Leger díj” pesti futamain is (az St. Leger a 3 éves évjárat utolsó nagy csatáját jelenti világszerte, extra hosszú távon, 2800 méteren). Négyévesen Bécsben kezdte a versenyszezont, 1878. április 22-én. Addig 27 versenyen indult vereség nélkül. Egyedül a francia tenyésztésű, négyéves Verneuilt[p 2] tartották hasonló képességűnek.

1878. augusztus 1. Goodwood Cup
Az 1878. augusztus 1-jén megrendezett 28. versenyén, a korabeli hírlap szerint „Blaskovics Ernő ur szelekkel versenyző kanczája Angliában is győztes lett”
Kincsem, illusztráció az Illustrated London News című lap 1878. augusztus 10-én megjelent számában[28]
„ „Kincsem”, e hires versenyló, ez évben kilenczszer indult jun. 2-ig, s mindig első volt; ez évi nyereményei a „Vadász- és Versenylap" szerint, 25,597 frtotˇ tesznek, mely összeg valószínűleg még az ősz végéig növekszik. összes nyereményeit, mint 2é., 3é. és 4évesét összeszámítva — a tiszteletdijak és magánfogadásokon kivül — ez ideig 127,881 frtot nyert, 36-szor indulva, s mindig mint első érve a czélponthoz. A kitűnő kancza jelenleg a „Csalogány"-nyal együtt Newmarketen van, hol mindkettőt az aug. l-jén tartandó nagy versenyekre ké­szítik elő. ”
– Vasárnapi Ujság 1878. július 21.[29]

1878. augusztus 1. Goodwood

1878. Augusztus 1-jén Angliában a híres Goodwood Cup elnevezésű futamon a Verneuil nevű ló ellen kellett volna kiállnia, aki a futamot megelőzően az Ascot Gold Cup angliai futamot nyerte.[30] Verneuil az augusztusi verseny előtti napokban azonban megsérült, a nélküle lezajlott futamon Kincsem könnyen győzött.

1878. szeptember 9. Baden-Baden

1878. szeptember 9-én emlékezetes futása volt Baden-Badenben. Hugo Henckel osztrák gróf Prince Giles The First[p 3] nevű angol telivérjével fej-fej mellett csatázott, a döntőbírók megállapították a holtversenyt. Kincsem tulajdonosa Blaskovich Ernő azonban nem fogadta el a döntetlent. Az akkori szabályok szerint, ha az azonos helyezést elérő ló tulajdonosai közül valamelyik nem fogadta el egy eldöntetlen futam eredményét és az érte járó pénzdíjat sem akarta megosztani, kérhette a "kifutást", azaz a táv újrafutását. A korabeli híradások némelyike szerint a két ló még ugyanazon a napon, mégegyszer lefutotta a versenytávot, és ekkor már - a Vadász és Versenylap tudósítása szerint[31] - a kitűnő formában lévő Kincsem öt hosszal fölényesen megnyerte a 3200 méteres távot. Kincsem e tekintetben nem tartozott a gyengébbik nemhez, hiszen a pályákon az összes vele versenyző mént is legyőzte és csodálatosan galoppozva[32] maga mögé utasította vetélytársait a cél előtt,[33] akár egy kilométernél rövidebb, akár hosszabb volt a verseny távja.

Edgar Degas: Verseny előtt (1882)

Az 1878. szeptember 9-én megrendezett Grosser Preis von Baden futamának nem mindennapi izgalmas történetét így irja le a korabeli források alapján Fehér Dezső és Török Imre A verhetetlen Kincsem című művükben: „Kizárólag Kincsem miatt érkeznek olyan nagyságok, mint az orosz nagyhercegnő, a cár leánya, Maria Pawlovna. A futás minden képzeletet felülmúl. A befutóban „Prince Giles the First”[34] az élre áll, Kincsem kívül megy mellé. Már fej-fej mellett haladnak, amikor az ellenfél másfél testhosszal előreszökik. Kincsem nyakát kinyújtva tör a cél felé, feje a ménnel egyszerre éri el a célkarikát. Hosszas latolgatás kezdődik, melyik ló a nyertes. Henckel Hugó, Prince tulajdonosa érthető módon boldogan beleegyezne a döntetlenbe. A kor szokása szerint azonban vagy döntetlent vagy új küzdelmet hirdetnek a holtversenyben. Blaskovich Ernő hallani sem akar a döntetlenről. Henckel pihenőidőt kér. Blaskovich azonban, ismerve lovát, tudja, ha most leállítják Kincsemet, a több napja futó ló fáradtsága később képtelenné teszi a győzelemre. Újranyergelés, és a két ló ismét a pályán áll. A kapitális mén és a könnyű kanca közül az egyikre végzetes vereség várt. A vak véletlen is Kincsem ellen esküdik: a futamban a fordulónál, amikor épp otthagyná ellenfelét, egy kutya a ló mellé szegődik. A lovas visszatartja a kancát, hogy az ne boruljon fel a váratlan akadályban. Közben a Henckel-ló jelentős előnyt szerez. A távnál mégis hat hosszal veri Kincsem az ellenfelet. Az orosz nagyhercegnő és férje elszántan rohannak a győztes telivér gondozójához, hogy néhány szál sörényszőrt hazavihessenek emlékbe.”

Ötévesen tizenkétszer állt starthoz Európa nagyvárosaiban és lóversenyközpontjaiban Bécsben, Berlinben, Frankfurtban és újra Baden-Badenben is.

„ Ott volt a „Kincsem" is, uj babérokkal gazdagon, mióta utoljára láttuk. Az mondták felöle, hogy utánozni fogja a nagy művészeket, kik dicsőségük tetőpontján lépnek vissza a nyilvá­nosság teréről. Visszavonul s családi életet kezd, mint hihetőleg híres ivadéknak anyja. Azonban ugy látszik, a dicsőségből lehet sok, de elég soha. A „Kincsem" se érte be vele, hogy leverte Bismarck világverő nemzetét, majd, mint egy női kiadású hódító, átcsapott a csatorna-tengeren s a földkerekség leghíresebb gyepén versenyre szállt a gyep leghíresebb hőseivel s játszva vitte el elő­lük a babért, és hogy Albion kétségbe ne essék szégyenletében a vereség miatt, — benézett a longchampra s megalázva a „gloire" nemzetét, oda adta társul a németnek és angolnak, hadd vigasztalódjanak közös balsorsukon. Nem, „Kincsem" hazája lehetne ugyan szé­les e világ, de ő haza jön, édesebb dicsőség az itthoni. Emlékoszlopa, az ő aranykoszoruiból épült reáliskola-utczai palota, csak közbenső stá­diumot jelez pályáján, nem annak befejező sarkkövét. És azt helyesen cselekszi a „Kincsem", hogy még nem tekinti magát „eladó leány"-nak, ö még ráér. Azt bebizonyította ez idén megint, mikor félmázsa tulterhet a hátán semmibe sem véve, oly könnyűséggel repült be újra három társa előtt a czélpóznához elsőnek, mint a fecske. ”
– Vasárnapi Ujság: A lóversenytéren, 1879. Budapest, május 11. 19-dik szám.[35]

Utolsó futása 1879. október 21-én a pesti Kanca-díj volt, amelyet tíz hosszal nyert meg Ilona és Dagmar ellen. A gödi méntelep ekkoriban központi hellyé vált mindazok számára, akiknek Magyarországon fontos volt a lósport. Kincsem győzelmei idején még Angliából a lapok saját tudósítókat utaztattak Gödre, hogy beszámoljanak az értékes és népszerű „wonder mare of Hungary” állapotáról. 1874-1887 körül Gödön volt a magyar lóversenyzés egyik legfontosabb centruma.[36]

Anyakancaként a kisbéri ménesben

Kincsem lábai hatévesen már nem voltak egészségesek, futtatni szerették volna, azonban a tréningek során kiderült, hogy ízületei már elkoptak, lesántult. Ettől kezdve új terepen, sokat igérő tenyészkancaként számított rá a tulajdonosa. A kiszolgált versenylovat Kisbérre küldte tenyésztésbe, ahol később öt kiscsikót ellett, két mént és három kancát. A csikók közül három a híres mén, Buccaneer utóda volt, kettő pedig egy Doncaster nevű fedezőméntől származott. A kisbéri ménest 1853-ban alapították. Alapja a gróf Batthyány Kázmér tulajdonában lévő birtok volt, amelyet az 1848-49-ben vívott szabadságharc elvesztése után a Habsburgok elkoboztak, majd feldúltak. A magyar arisztokráciának a szabadságharcban résztvett családok tagjainak, mint a Batthyányiaknak is az életükkel kellett megfizetniük, köztük Batthyány Lajosnak az első magyar miniszterelnöknek is, a megtorláskor a családokktól pedig a vagyonukat vették el.

Kozma Ferenc mezőgazdász, aki értékelte és pártolta a telivértenyésztést, de sohasem a többi fajta rovására

Sokat utazó lóként, a Kisbérre történő szállítása közben, stílusosan egy vagonban ellette meg elsőként Budagyöngyét,[p 4] aki 1882-ben jött világra. A kis kanca később szintén sok győzelmet szerzett a tulajdonosának. Ollyan Nincs[m 4][p 5] (szintén kanca) volt a következő utóda a Buccaneer nevű méntől. Ollyan Nincs anyjához hasonlóan szintén sikereket ért el a futamain. Buccaneer volt az apja egyébként a Kincsemmel egy időben élt másik híres magyar versenylónak, Kisbérnek is, aki 1876-ban 5 hosszal megnyerte a legrangosabb angol versenyt, az Epsom Derbyt, majd a párizsi Grand Prix futamon is első lett. Fedezőménként később Kisbér Angliában és Németországban teljesített és örökítette tovább a vérvonalát.[37]

1884-ben Kincsem rövid szülési „szünetet tartott”, de a következő évben világra jött a fia Talpra Magyar. Az 1886-ban született Kincsőr szintén ménnek született, akinek az apaménje Doncaster volt. Kincsőrt be akarták nevezni a hamburgi német derby-re, de hirtelen elpusztult (halva találták az istállója boxában, a híradások szerint valószínűleg megmérgezték)[38] és így nem érhetett el komolyabb eredményeket. A csodakanca utolsó csikója Kincs volt, a kiscsikó 1887-ben született. Később Kincs kancacsikója Napfény is nagyanyja nyomába lépett és eredményes versenylóvá vált.

„Ragyog „Kincsem" csillaga”

A tenyésztők szerint minden ménes szíve a kancaállomány, ezt tudta Kozma Ferenc mezőgazdász is, aki a kiegyezést követően, 1867-ben Deák Ferenc személyes kérésére lépett állami szolgálatba a lótenyésztés területén,[39] az ő különös érdeme volt, hogy rendkívül szerencsés kézzel tudta kiválasztani és külföldről beszerezni azokat az elsőrendű vérvonalú apalovakat is, amelyektől a külföldi és a hazai lóversenyeken kitűnt és híressé vált versenylovaink születtek. Elárasztotta az országot a nemes fajokból elsőrendű ménlovakkal. Angliából beszerezte Buccaneert, akiben egyesülve volt a legjobb telivér keresztezés: a Stockwell- és a Newminster-vér. A Doncaster, Verneuil, Ruperrot és Gunnersbury fedező méneket is ő szerezte be amelyek híressé váltak azáltal, hogy a tőlük származó csikók a lóversenyek és lótenyésztők mekkájában, Angliában is nagy hírt szereztek a Kozma által kifejlesztett magyar keresztezési rendszernek. Sajnos már 1880-ban arról írt a Vadász és Versenylap január 29-én megjelent cikkében, hogy a telivér tenyésztés ügyében a lappangó sorvadás csalhatlan tüneteinek észleli. és ugyan látszólag még nincs komolyabb baj, „mert még mindig magasan ragyog „Kincsem" csillaga[40] és „Kisbér" dicsőségének sugarai is éltetnek még némileg bennünket; de mind ez mulandó, és jelen szép napjaink ismételt élvezhetésére csupán akkor számithatunk, ha a telivér-tenyésztés szélesebb mérvlí és maradandóbb gyökeret verhet hazánkban mint a minővel bírt ez ideig. Kincsem szerteágazó családfája alapján sok utód örökölte génjeit, akik között mind a magyar, mind pedig a külföldi nagydíjak és versenyek nyertesei is megtalálhatóak. Főleg Németország lótenyésztő méneseiben él tovább a mai napig a vérvonala, bár Kincsem egyik leszármazottjának sem sikerült eddig az ősanyja kivételes eredményeit túlszárnyalni. 1974-ben az Epsom Oaks elnevezésű, kimondottan a kancák részére kiírt legnagyobb angol tényészversenyen – Kincsem születésének centenáriumán - az elsőséget a Polygamy[p 6] nevű telivér, anyai ágon a tizenharmadik Kincsem leszármazott szerezte meg.[14]

Betegsége és halála

Kincsem megbetegedett az utolsó csikójának ellése után, gyomor és bélgörcsök jelentkeztek nála. Tizenhárom éves korában, amikor éppen a születésnapja volt, 1887. március 17-én, egy súlyos hasi fájdalom eredetű tünetegyüttest követően, a betegség megtámadta a beleit és a kólikaroham[41] következtében kimúlt a legendás telivér és anyakanca.[42] Hesp Róbert az idomár csak 39 nappal élte túl az általa nevelt kancát és 1887. április 25-én ő is elhunyt.[43] A lótenyésztés és lóversenyzés az első világháborút megelőzően az 1910-es évek első felében már az angol szinttel vetekedő szinvonalon állt Magyarországon, ami azonban a háborút és trianont követően a hanyatlás útjára tévedt.[44]

Származása

Cambuscan Kincsem apja (1874)
Festmények, képek Kincsemről
Emil Adam: Kincsem, a versenyló, zsokéjával Michael Maddennel a nyergében, miután megnyerte a Großer Preis von Baden díjat 1878 szeptemberében
Emil Adam: Kincsem a kanca
Kincsem pontos méretei, Emil Adam rajza 1878-ból
Harry Hall: Kincsem, Newmarket, 1878
Heinrich Schnaebeli retusált fényképe Kincsemről (1877 körül)
Kincsem egy acélmetszeten (1877)
G. Siegert: Rennpferd Kincsem mit Jockey litográfia 1879
Kincsem és zsokéja festménye a Blaskovics múzeumban

Az első törzskönyvet (General Stud Book) 1793-ban adta ki James Weatherby[45] a Jockey Club titkára az angol telivér (angolul english thoroughbred horse) fajtáról. A méneskönyv kiadásával a fajtát lezárták, azóta a telivér fajtát zárt populációban tenyésztik a lótenyésztő szakemberek az egész világon. Ettől kezdve csak az a ló minősülhet az angol telivér vérvonalhoz tartozónak, amelyik ebben a könyvben szereplő 237 kanca vagy az abban szereplő 169 mén valamelyik közvetlen leszármazottja. A ló, mint faj nem érzékeny a beltenyésztésre.[46]

Kincsem (HUN), 1874 [p 7][p 8] származási táblája
Apamén
Cambuscan (GB)[p 9]
1861 		Newminster (GB)
1848 		Touchstone (GB) Camel (GB)
Banter (GB)
Beeswing (GB) Doctor Syntax (GB)
Ardrossan mare (GB)(1817)
The Arrow (GB)
1850 		Slane (GB) Royal Oak (GB)
Orville mare (GB) (1819)
Southdown (GB) Defence (GB)
Feltona (GB)
Anyakanca
Waternymph (HUN)[p 10]
1860 		Cotswold (GB)
1853 		Newcourt (GB) Sir Hercules (GB)
Sylph (GB)
Aurora (GB) Pantaloon (GB)
Lady (GB)
The Mermaid (GB)
1853 		Melbourne (GB) Humphrey Clinker (GB)
Cervantes mare (GB)
(1825)
Seaweed (GB) Slane (GB)
Seakale (GB)

Versenyzői pályafutása után öt csikó, Budagyöngye, Ollyan Nincs, Talpra Magyar, Kincsőr és a Kincs[p 11] nevű ló született Kisbéren, ők voltak Kincsem közvetlen utódai. A második világháborúban a kisbéri ménesből csak 150 ló maradt meg.[47][48] Kincsem vérvonala Németországban a mai napig él.[49]

A „Hungarian wonder” sikerei

„A legyőzhetetlen" című festmény Kincsemet a baden-badeni holtverseny utáni kifutás biztos győzteseként ábrázolja (E. Adam festménye)[50]

Tulajdonosa szerint Kincsem nem veretlen, hanem verhetetlen volt, a legszorosabb futama a németországi Baden-Badenben holtversennyel fejeződött be, de a mindent eldöntő újrafutás alkalmával fölényesen ott is győzni tudott. Kétéves és ötéves kora között, 4 teljes lóversenyszezonon keresztül, 54 futamon indult el és Európa legjobbjait legyőzve minden futamán első helyezett lett, ezzel az eredménnyel az angol telivér lófajta tenyésztésének történetében legendás lóvá vált. 1876-ban 10 futamon 10 győzelmet, 1877-ben 17 futamon 17 győzelmet, 1878-ban 15 futamon 15 győzelmet, 5 évesen pedig 1879-ben 12 futamon 12 győzelmet aratott.[51][52]

Az iffezheimi tribün ma (Baden-Baden ma is a gazdagok és szépek találkozóhelye)

Az egyik legnevesebb és legfontosabb galopp derbyt a német Großer Preis von Badent, háromszor is megnyerte Baden-Badenben: 1876. augusztus 31-én, 1877. szeptember 2-án és 1878. szeptember 9-én is.[53][54]

Egy történet szerint Blaskovich Ernőnek az volt szokása, hogy Kincsem minden győztes futamát követően dicséretként, kivett a gomblyukából egy ibolyacsokrot és a kantár fej-részéhez a ló füle mellé tűzte azt. A kancának később már szokásává vált, hogy amint beszáguldott a célba és visszavezették a mázsálóhoz, odanyújtotta a nyakát Blaskovich különdíjáért, a kitüntető illatos csokorért.[55] Volt egy érdekes sétagalopp futama is egy budapesti versenyen 1878. október 20-án, ami a legkönnyebbnek bizonyult pályafutása során, ez a Ritter dij 2800 méteres távja volt. Madden zsoké lovagolta Kincsemet, de ahogy a versenylap tudósított a futamról a benevezett „versenytársak »Kincsem«-mel mérkőzni nem akarva, visszavonultak s igy ez, hátán lovarjával körüljárván a pályát, kényelmesen nyert 1625 frtot.”

Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta felülmúlni, ezzel az egyetemes magyar lótenyésztésnek szerzett máig ható világhírnevet. Utódai és azok leszármazottai a világ sok neves tenyészménesébe is eljutottak. Hírnevét jól jellemzi, hogy olyan országokban is neveztek el futamot a csodakancáról, ahol Kincsem meg sem fordult az élete során.

Díszes kitüntetései és érmei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban vannak kiállítva, ahol az óriási vitrinben elhelyezett csontvázát és a gödi tréningtelep makettjét is megcsodálhatják a látogatók.[56]

Fontosabb győztes galopp futamainak listája

(„The Hungarian yellow WonderMare”) Magyarországon kívül az Osztrák–Magyar Monarchia (Ausztria, Csehország)[57] és Európa (Anglia, Franciaország, Németország) több országában[58] 13 lóversenypályán, 54 alkalommal állt starthoz és 54 győzelmet aratott.[59] Ezeken a diadalmas versenyeken a legyőzhetetlen Kincsem nyergében a győztes futamai során összesen három angol zsoké (versenylovas) lovagolt: Harry Wainwright, Michael Madden[60] és Tom Busby.[61][62] Kincsem zsokéja többszor canterben[m 5] verte meg ellenfeleit. A lóversenyzés a sportértékén kívül akkoriban is a fogadók játéka és a szórakoztatóipar része volt, ahol a futamon induló trenírozott ló szerezte meg a győzelmet és nem a versenylovas.

Dátum A futam helyszíne Kincsem versenylovasa Futam neve[m 6] Befutó 1. - 2. - 3.[m 7] Táv / különbség hosszban[m 8] Vadász és Versenylap
1. 1876. június 21. Német Birodalom Berlin Michael Madden Erstes Criterium KINCSEM (118 lb)
Boreas
Alpenstock		 1000m (5f)[63] 4 hossz 1876. 10. 11. 41.
[Vadász és Versenylap 1]
lapszám[64]
2. 1876. július 2. Német Birodalom Hannover Michael Madden Vergleichspreis KINCSEM (118 lb)
Homburg
Double Zero		 1000m (5f) 1 hossz 1876. 07. 05. / 27.
[Vadász és Versenylap 2]
lapszám [65]
3. 1876. július 9. Német Birodalom Hamburg Michael Madden Hamburger Criterium KINCSEM (124 lb)
Adelaide
Hamburg		 950m (4f) 1 hossz 1876. 07. 12. / 28. szám
[Vadász és Versenylap 3]
lapszám[66]
4. 1876. július 29. Német Birodalom Bad Doberan Michael Madden Erinnerungs Rennen KINCSEM (129 lb)
Blücher
Miss Harriet		 947m (4f) 1 hossz 1876. 08. 09. / 32. szám
[Vadász és Versenylap 4]
lapszám[67]
5. 1876. augusztus 20. Német Birodalom Frankfurt Michael Madden Louisa Rennen KINCSEM (128 lb)
Regimenstochter
1000m (5f) 10 hosszˇ 1876. 08. 23. / 34. szám
[Vadász és Versenylap 5]
lapszám[68]
6. 1876. augusztus 31. Német Birodalom Baden-Baden Michael Madden Zukunffs-Preis KINCSEM (123 lb)
Criterium
Miss Harriet		 1000m (5f) távolság 1876. 09. 06. / 36. szám
[Vadász és Versenylap 6]
lapszám[69]
7. 1876. október 2. Osztrák-Magyar Monarchia Sopron Michael Madden Polgárok Dija KINCSEM (114 lb)
Little Luder
Der Landgraf		 1200m (6f) távolság 1876-10-04 / 40. szám
[Vadász és Versenylap 7]
lapszám[70]
. ...
10. 1876. október 29. Osztrák-Magyar Monarchia Prága Michael Madden Kladruber Criterium KINCSEM (123 lb)
Criterium
Hilda		 1400m (7f) távolság 1876. 11. 08. / 45. szám
[Vadász és Versenylap 8]
lapszám[71]
. ...
13. 1877. május 8. Osztrák-Magyar Monarchia Budapest Michael Madden Hazafi Díj KINCSEM (114 lb)
Bimbó
Légyott		 1600m (8f) 1 hossz 1877. 05. 09. /19.
[Vadász és Versenylap 9]
lapszám[72]
. ...
19. 1877. szeptember 2. Német Birodalom Baden-Baden Michael Madden Grosser Preis von Baden KINCSEM (112 lb)
Konotoppa
Mambrin		 3200m (16f) 3 hossz 1877. 09. 05. /36.
[Vadász és Versenylap 10]
lapszám [73]
. ...
37. 1878. augusztus. 1. Anglia Goodwood[74] Michael Madden The Goodwood Cup KINCSEM (119 lb)
Pageant
Lady Golightly		 4000m (2˝ miles) 2 hossz 1878. 08. 07. / 32.
[Vadász és Versenylap 11]
lapszám [75]
38. 1878. augusztus 18. Franciaország Deauville Michael Madden Grand Prix de Deauville KINCSEM (135 lb)
Fontainebleu
Fould Gift		 2400m (12f) 1878. 08. 21. / 34.
[Vadász és Versenylap 12]
lapszám [76]
39. 1878. szeptember 9. Német Birodalom Baden-Baden Michael Madden Grosser Preis von Baden KINCSEM (137 lb)
Prince Giles The First (122 lbs)
Purple		 3200m (16f) 5 vagy 6 hossz 1878. 09. 11. / 37.
[Vadász és Versenylap 13]
lapszám [31]
. ...
46. 1879. május 8. Osztrák-Magyar Monarchia Budapest Harry Wainwright I. Osztályú Állami Dij KINCSEM (168 lb)
Harry Hall
Clarisse		 2400m (12f) 2 hossz 1879. 05. 15. / 20.
[Vadász és Versenylap 14]
lapszám [77]
47. 1879. május 18. Osztrák-Magyar Monarchia Bécs Harry Wainwright Staatspreis Zweiter Classe KINCSEM (159 lb)
Prince Giles the First		 2800m (14f) 10 hossz 1879. 05. 22. / 21.
[Vadász és Versenylap 15]
lapszám [78]
. ...
54. 1879. október 21. Osztrák-Magyar Monarchia Budapest Tom Busby Kanca-dij KINCSEM (159 lb)
Ilona
Dagmar		 2400m (12f) 10 hossz 1879. 10. 23. / 43.
[Vadász és Versenylap 16]
lapszám[79]

Emlékezete

Eredményeinek köszönhetően Kincsem hírneve maradandó lett és világszerte emlékeznek rá:

  • Krúdy Gyula Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny című írásában így emlékezett meg Kincsemről: „A Kincsem népszerűsége, talán éppen győzhetetlensége miatt, éveken át virágzott, kimúlása után pedig legendák hőse lett. …S Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon. A Majthényi Izidorok, a Baltazziak, Zichy Béla grófok, Dréher Antalok, Springer Gusztávok, Teleki László grófok, Apponyi Antalok, Geist Gáspárok, Luczenbacher Miklósok, a Rothschildok, a Sigrayak, Wenekheimek, Esterházyak, Harkányiak, Rohonczyak, Szemerék voltaképpen azért neveltek csikókat az utolsó ötven esztendőben, hogy utolérjék ama legendás Blaskovich Ernőt.”.[80]
Prückler Ignác Kincsem pezsgőjének cimkéje
  • A pesti polgári Prückler család sarjai, Prückler László (1847–1929) és ifjabb Prückler Ignác (1840-1919) pezsgőgyáros testvérek, akik a lóversenyek nagy rajongójai voltak, egy olyan pezsgőt gyártottak 1880-ban, amelynek a neve "Kincsem" volt, és a címkéjén látható volt a híres versenyló rajza.[81]
„ Midőn az „írók és művészek-társasága" köszönetét nyilvánítja önnek szives adományáért, azon 50 üveg „Kincsem" pezsgőért, melyet ön a társaság esztergomi kirándulása alkalmából ajánlott fel nekünk, el nem mulaszthatjuk egyúttal megjegyezni, hogy a kedélyesen elköltött pezsgő, mint az ön hazai gyártmánya általunk oly kitűnőnek találtatott, hogy nem kételkedünk kimondani, mely szerint az minden tekintetben becsülettel megállja helyét a legjobb minőségű frauczia pezsgőkkel szemben is. Fogadja ön ismételten is köszönetét a társaságnak szives megemlékezéséért.

Kelt Budapesten 1880. június 11. Jókai Mór s. k., az „Írók és művészek társasága" elnöke.

”
– Jókai Mór köszönő levele Prückler Ignácnak[82]
ifj. Vastagh György Kincsem szobra, amelyet a kanca csontvázának preparátumán végzett mérések adataira alapozva mintázott 1942-ben
  • Kincsem szobrát 1/5 életnagyságban ifj. Vastagh György készítette el 1942-ben, ifj. Blaskovich Ernő az „Úrlovasok Szövetkezete” számára rendelte meg vándordíjnak. A mintázás fénykép, pontos méretadatok, valamint a ló csontvázának tanulmányozása alapján történt. A szobor egyik példánya a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, másik a Blaskovics Múzeumban Tápiószelén látható. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a művészt az életnagyságú szobor megmintázásával a lovarda parkja számára. [83]
  • A Kincsem-díj a magyar galopp versenyek között is (Nemzeti Díj, Magyar Derby, Szent László Díj, Magyar St.Leger), egy kiemelkedő hazai futam, amit a csodakancáról neveztek el.[84]
  • Kincsem csontváza Budapesten a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Városligetben található gyűjteményében van, amely a lótenyésztési kiállításon látható. Kincsem csontvázáról több kutató is méretet vett az idők során, az egyedi sajátosságok vizsgálata ugyanis hasznos, mert megismerhetőek a sikeres versenylovak kiváló teljesítményében szerepet játszó csonttani jellegzetességek.
Kincsem szobra a Kincsem Parkban
  • A budapesti lóversenypálya több évtizede viseli a nevét. A Kincsem Parkban, a galopp-pálya bejáratánál 1977-ben felállították Tóth Béla életnagyságú bronzszobrát, amely a csodakancát ábrázolja.
  • A világhírű magyar versenyló tárgyi emlékei Tápiószelén a Blaskovich család kastélymúzeumában[85] is megtalálhatóak. Sikerei tiszteletére, a különféle szórakozásokat is kínáló lovasparkot Tápiószentmártonon, szintén Kincsemről nevezték el, ahol külön múzeum gyűjti a világverő versenyló emlékeit. Habár Kincsem ősei, mind apai, mind pedig anyai ágon többnyire brit származású angol telivérek voltak, a sötétsárga színű csodakanca mégis a magyar lótenyésztés eredménye és mind a mai napig tökéletes példánya a fajtának.
  • A külföldi újságolvasó közönség a „Hungarian Wonder”, azaz Magyar Csoda jelzőkkel ékesített néven ismerhette meg. AZ Egyesült Királyság telivértenyésztésének egyik központjában, az angliai Newmarket Horse Racing Museum nevű múzeumában felállították Kincsem szobrát, a versenyzői karrierjének dokumentumai pedig a múzeumi tárlókban tekinthetőek meg. Világszerte ma is róla elnevezett nagydíjakat rendeznek a tiszteletére.
Bélyegek Kincsemről
Fájl:MAGYAR LÓSPORT posta.jpg
„Magyar Lósport”, Cziglényi Ádám tervezte 1961-es 3 forintos postabélyeg
Fájl:150 ÉVES A MAGYAR LÓVERSENYZÉS.jpg
„150 éves a magyar lóversenyzés”, Cziglényi Ádám tervezte 1977-es postabélyeg
  • A Magyar Posta 1961-ben hét darabból álló bélyégsorozatot adott ki „Magyar lósport sorozat” címen, melynek legdrágább 3 forintos bélyegén az 54 versenyben veretlen Kincsem szerepel,[86] továbbá 1977-ben 150 éves a magyar lóversenyzés címen két részből álló 1 forintos bélyeget is kiadott, melynek bal oldalán a verhetetlen Kincsem, jobb oldalán az alapító Széchenyi István huszártiszti uniformisban látható.[87] Mindkettőt Cziglényi Ádám tervezte.
  • Kincsem – Nemzeti Lovas Program egy a magyar kormány 2012. február 29-i ülése által elfogadott program, amelynek célja a lóhasználat és a lovas tevékenység feltételeinek javítása, fejlődési pályára állítása, a fenntarthatóság alapjainak megteremtése
„ …

HESP: Mióta öné ez a remek telivér?
BLASKOVICH: Ötödik éve ülök rajta. Kifogás?
HESP: Ne hagyja üresen őt. A telivér vérvonala Isten ujját követi. Waternimph csikóiból ön gazdag lehetne, Mr. Blaskovich. Fedeztesse.
BLASKOVICH: Az én kezem alatt nem születik Derby-győztes. Tervem, felhagyok a tenyésztéssel.
HESP: Én pedig nem leszek vadászmester tovább. Ha meggondolná magát, egy Waternimph csikót készséggel tréningbe vennék jövőre Gödön.
BLASKOVICH: Itt rajtam kívül mindenki arisztokrata sok-sok telivérrel, forduljon hozzájuk csikóért az úr. És én nem szeretek utazni. Azt is bánom, hogy idejöttem. Hazaköt a zabom. Az én hírnevem az a zabom.
HESP: Waternimph nem akárki, és…
BLASKOVICH: Punktum. Befejeztem.
HESP: Gondolkozzon rajta.…

”
– Bereményi Géza: Kincsem legenda két felvonásban 1. szín (részlet) [90]
  • A Magyar Lovas Színház 2014. július 18-án és 19-én mutatta be a Kincsem című musicalt.[91]
  • 2017-ben Herendi Gábor rendezésében és Nagy Ervin (Blaskovich) főszereplésével. Kincsem címmel egy romantikus magyar kalandfilmet készítettek róla és gazdájáról Blaskovich Ernőről, a tápiószentmártoni lótenyésztőről.[92] A filmről a rendező elmondta, hogy bizonyos szereplők és a történelmi háttér ugyan valós tényeken alapul, de mivel Kincsem a világ legeredményesebb lova, így magában nem lett volna elég fordulatos a történet ezért kitalált cselekményt is tartalmaz a film forgatókönyve. Kincsem alakját hat különböző telivér idézte fel a filmben.[93][94][95]A filmet a bemutatója után az első héten 91 642 néző tekintette meg. [96][97]

Megjegyzések

  1. ↑ Sárga a ló, ha rövid a szőre világostól az egészen sötét barnáig terjedő valamelyik árnyalat, hosszú szőrei nem feketék, hanem többnyire fedőszőrökkel azonos színűek. A bőr palaszürke. Változatai: a mosott (sörényű) sárga, farka és sörénye világos krémszínű, majdnem fehér. Árnyalatai: világossárga, vörössárga, (közép)sárga, sötétsárga, agyagsárga, májsárga, szögsárga, szénasárga. Májsárga: a ló színe sötét mélysárga; a farok, sörény és a lábvégek hasonló színűek vagy egy árnyalattal sötétebbek, mint a fedőszőr, fekete szőrszál sehol nem található. Az alapbesorolás szerint a négy fő lószín a szürke, a pej, a fekete és a sárga. A szürke minden szín felett domináns, a sárga pedig recesszív. A lovak színének öröklődése bonyolult génhatásokon alapul
  2. ↑ A ló utódját az elléstől a fogváltás befejezéséig, tehát mintegy 4-5 éves koráig az első évben szopós, azután választott, később másodfű, harmadfű, negyedfű csikónak nevezik. Ivar szerint van kanca, mén és herélt csikó
  3. ↑ A legenda szerint egyszer a tápiószentmártoni kúrián egy vendége megkérdezte Blaskovich Ernőt, hogy miért nem a tarka-barka dresszt választotta az egyszerű színek helyett, miért a fehér dresszt és a világoskék sapkát a zsokéjának? Blaskovich így válaszolt: „…nézz körül nálam, nézd a kúriát, a portát, az istállókat - mind hófehérre van meszelve - és a kék ég a kalpag fölöttük”.
  4. ↑ Olyan nincsként és Ollyan nincsként is írták a ló nevét a 19 század utolsó negyedében, 20. század első évtizedeiben (időnként kötöjelet téve mindkét néváltozatban a két szó közé és az is változó volt, hogy a nincs szót nagybetűvel írták-e vagy sem). A Vadász és Versenylap is hol Olyant, hol Ollyant írt, viszont következetesen kisbetűvel írta a nincs szót.
  5. ↑ canterben, azaz könnyű vágtában lovagolva
  6. ↑ Három éven át, (1876., 1877. és 1878) folyvást Madden jockey által lovagolva 42 győzelmet aratott; majd midőn Madden Németországba Hohenlohe Oehringen herczeghez szerződött, Wainwright vezérelte további győzelemre a kanczát, a három utolsó versenyéig, a midőn Bushy alatt fejezte be fényes diadalainak hosszú sorozatát.(Vadász- és Versenylap, 1905. 01. 01.)
  7. ↑ lb rövidítés: angol font (pound, rövidítve lb, ℔ vagy lbm) pontosan 453,59237 gramm
  8. ↑ Elismert versenypálya az, amelynek kerülete legalább 1200 méter, a befutó egyenes hossza legalább 200 m, szélessége pedig legalább 12 méter.… a célbírói ítéletben fel kell tüntetnie azokat a távolságokat is, amelyek a közvetlenül egymás után célba érkezett lovakat a célba érkezésükkor egymástól elválasztották megnevezhető távolságok: orrhossz, rövidfejhossz, fejhossz, rövidnyakhossz, nyakhossz, fél hossz, egy hossz. Két hosszig bezárólag negyedhossz is ítélhető. A két hossztól öt hosszig terjedő távolságot félhosszonként, a tíz hosszig terjedőt egyhosszonként, a harminc hosszig terjedőt kéthosszonként kell megállapítani, a harminc hossznál nagyobb távolság megjelölésére a “számtalan hossz” kifejezést kell alkalmazni. Az a ló, amely a győztes célba érésekor nem érte el a távoszlopot, távolozottnak kell tekinteni.(Magyar Galoppverseny Szabályzat)

A szócikkben szereplő angol telivérek származási táblái

  1. ↑ MEMNON (GB) b. H, 1822. pedigreequery.com. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  2. ↑ VERNEUIL (FR) ch. H, 1874. pedigreequery.com. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  3. ↑ PRINCE GILES THE FIRST (AUT) H, 1874 (angolr nyelven). pedigreequery.com. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  4. ↑ BUDAGYONGYE (HUN) b. F, 1882. pedigreequery.com. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  5. ↑ OLLYAN NINCS b. M, THOROUGHBRED, 1883. allbreedpedigree.com. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  6. ↑ Polygamy (GB) b. F, 1971. pedigreequery.com. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  7. ↑ KINCSEM (HUN) ch. F, 1874. pedigreequery.com. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  8. ↑ Kincsem ch f 1874 (Cambuscan - Water Nymph, by Cotswold). Sire Line Camel. Family 4-o.. bloodlines.net. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  9. ↑ Cambuscan (GB) 1861, colt, chestnut Newminster - The Arrow (Slane). blacktypepedigree.com. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  10. ↑ Waternymph (HUN) 1860, filly, chestnut Cotswold - The Mermaid (Melbourne). blacktypepedigree.com. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  11. ↑ KINCS (HUN) ch. M, 1887]. pedigreequery.com. (Hozzáférés: 2017. március 21.)

Jegyzetek

  1. ↑ dr. Bódai József: A kisbéri ménes története (magyar nyelven). kisber.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  2. ↑ A színnév szerepe a kommunikációban (magyar nyelven). szintan.hu. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. ↑ Kincsem (magyar nyelven). lovastanoda.blog.hu. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  4. ↑ Lovak színei A lószínek magyar elnevezési rendszere (magyar nyelven). menek.hu. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
  5. ↑ Kincsem. galopp-sieger.de. Horses Master data. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  6. ↑ Kossuth és Kincsem is felkerült az égboltra. mta.hu archivuma. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  7. ↑ Szerelem a Monarchia idején – nem a lovak miatt jó mozi a Kincsem. hvg.hu, 2017. március 14. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  8. ↑ Csikósok és angol zsokék az első pesti lóversenyen (magyar nyelven). mult-kor.hu, 2012. november 12. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  9. ↑ Tuli Andrea: A zöld színpad A lóverseny mint a társasági reprezentáció egyik intézménye (magyar nyelven). epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  10. ↑ Bacher-Tuli Andrea: „A zöld színpad” a lóversenyzés, mint a társas reprezentáció sajátos intézménye a dualizmus korában (1867-1918) (magyar nyelven). doktori.btk.elte.hu. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
  11. ↑ Mezőgazdasági Pantheon - Kozma Ferenc (1825-1892). (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  12. ↑ Malomsoki László: Kincsem születése. kisber.hu, 2010. november 25. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  13. ↑ törzskönyv, előkelő családfa, előkelő származás
  14. ↑ a b Igric Dominika: 140 éve született Kincsem lovunk (+Képek!). agroinform.hu, 2014. március 17. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  15. ↑ sárga
  16. ↑ Vadász- és Versenylap, 18. évfolyam, 1874. 28. szám. library.hungaricana.hu, 1874. július 15. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  17. ↑ WATER NYMPH (HUN) ch. F, 1860. pedigreequery.com. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  18. ↑ Váczi Ernő: Francis Cavaliero, Kisbér és Kincsem atyja. lovasok.hu, 2013. augusztus 1. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  19. ↑ A Reáltanoda utcai ház titkai (Pesti Mese). pestisracok.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  20. ↑ Br. Orczy Elek és gr. Lónyay B. ur verseny-istállója mint halljuk Sz.-Lőrinczről áttétetik K.-Megyerre, hol Oram idomár egy külön idomító pályát rendez be.. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  21. ↑ Kincsem, a magyar csoda ló, erdekesvilag.hu
  22. ↑ Egy cica volt a világhírű versenyló barátja, allatportal.hu
  23. ↑ Vadász- és Versenylap 1857-1919 Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863-04-30 / 12. szám. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  24. ↑ Kincsem istálló, Göd. egykor.hu. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  25. ↑ Tócsa: Igaz történet a film mögött – Kincsem: a csodaló története köszönőviszonyban sincs a moziban látottakkal (magyar nyelven). nlcafe.hu, 2017. március 13. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  26. ↑ Blaskovich Ernő, a csodakanca Kincsem tenyésztője. racingportal.hu. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  27. ↑ Derbyt minden évben, minden országban csak egyet rendeznek, ami a hároméves lovak legmagasabb presztízsű versenye, az általuk vitt súly azonos, de a kancák 1,5 kg engedményt kapnak
  28. ↑ 135 éve, 1878. augusztus 1-én győzött Kincsem Goodwoodban. ugeto.com language=magyar. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  29. ↑ Vasárnapi Ujság 1878. július 21.. epa.oszk.hu language=magyar. Vasárnapi Ujság. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  30. ↑ Ascot Gold Cup 1807 -Present (angolr nyelven). tbheritage.com. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
  31. ↑ a b Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878-09-11 / 37. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  32. ↑ Szerepi Csilla: A ló helyes és helytelen mozgásformái (magyar nyelven). pointernet.pds.hu. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  33. ↑ A lóversenypályán egy vörösre festett oszlop, a távoszlop jelzi, hogy már csak 200 méter van hátra a célig
  34. ↑ St. Giles (angol nyelven). tbheritage.com. (Hozzáférés: 2017. március 24.)
  35. ↑ Vasárnapi Ujság: A lóversenytéren, 1879. Budapest, május 11. 19-dik szám (magyar nyelven). epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  36. ↑ (1905. január 1.) „Vadász- és Verseny-lap 37. oldal” (pdf). Vadász- és Verseny-lap 49. évfolyam, 1. szám. (Hozzáférés: 2017. március 17.)  
  37. ↑ Kincsem és Kisbér kora: a lóversenyzés hajnala. lovasok.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  38. ↑ Úrlovasok, csodakancák, nagy versenyek. g-choice.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  39. ↑ Herneczky Frigyes: Évforduló: 18O éve született Kozma Ferenc. lovasok.hu. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  40. ↑ Kozma Ferenc: Vadász- és Versenylap 1880. január 29. - Nyilt válasz telivér-tenyésztésünk és versenyügyünk érdekében.. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  41. ↑ Ugyanaz a betegség végzett Overdos-zal, ami Kincsemmel is. nullker.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  42. ↑ Kincsem medál - 1874. darabanth.com. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  43. ↑ Kincsem, a verhetetlen csodakanca. lovasok.hu. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  44. ↑ Háborúban nincs lósport. elsovh.hu. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  45. ↑ Weatherbys services to the British horseracing industry and passports for horse owners (angol nyelven). weatherbys.co.uk. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
  46. ↑ Beltenyésztett-e a telivér?. lovasok.hu. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
  47. ↑ dr. Bódai József: [http://www.kisber.hu/kisber01013251_kisberi_menes.html A kisbéri ménes története dr. Bódai József]. blacktypepedigree.com. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  48. ↑ Kisbéri félvér. kemertektar.hu. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  49. ↑ Soha nem győzték le – megszületett Kincsem (1874). 24.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  50. ↑ Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970) Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  51. ↑ Vadász- és Versenylap - Kincsem összes verseny-futásai 1879. év végéig. (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  52. ↑ Reynaldo Gonzalez: Kincsem una reina Europea (magyar nyelven). beta.groups.yahoo.com. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  53. ↑ Die Hall of Fame - Kincsem (angol nyelven). baden-racing.com. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  54. ↑ Großer Preis von Baden (német nyelven). pferderennen-international.de. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  55. ↑ Nemeskéri-Kiss Sándor: Figyeltem - Emberek, állatok, gyerekek, asszonyok (magyar nyelven). mtdaportal.extra.hu. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  56. ↑ Séta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár kiállításaiban (magyar nyelven). beta.groups.yahoo.com. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  57. ↑ Kincsem (cseh nyelven). kone-spoll.estranky.cz, 2008. október 30. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  58. ↑ Le XIXe siècle : journal quotidien politique et littéraire / directeur-rédacteur en chef : Gustave Chadeuil (francia nyelven). gallica.bnf.fr, 1887. március 22. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  59. ↑ Vadász- és Versenylap - Kincsem összes verseny-futásai 1879. év végéig. (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  60. ↑ Isidore Jules Bonheur: Kincsem, with Michael Madden up Bronze, 29 1⁄2” x 34” (angol nyelven). thesportingartauction.com. (Hozzáférés: 2017. március 24.)
  61. ↑ Vadász- és Versenylap 1857-1919 Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905-01-01 / 1. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu, 1905. január 1. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  62. ↑ Kincsem – a Gödön trénerező verhetetlen versenyló (magyar nyelven). god.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  63. ↑ 1 furlong = 1/8th mérföld (660 láb, 220 yard, vagy 201.17 méter)
  64. ↑ Vadász- és Versenylap 1857-1919 Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876-10-11 / 41. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  65. ↑ Vadász- és Versenylap 1857-1919 Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876-07-05 / 27. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  66. ↑ Vadász- és Versenylap 1857-1919 Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876-07-12 / 28. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  67. ↑ Vadász- és Versenylap 1857-1919 Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876-08-09 / 32. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  68. ↑ Vadász- és Versenylap 1876-08-23 / 34. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  69. ↑ Vadász- és Versenylap 1876-09-06 / 36. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  70. ↑ Vadász- és Versenylap 1876-10-04 / 40. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  71. ↑ Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876-11-08 / 45. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  72. ↑ Vadász- és Versenylap 1857-1919 Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877-05-09 / 19. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  73. ↑ Vadász- és Versenylap 1857-1919 Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877-09-05 / 36. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  74. ↑ Goodwood Racecourse - Horseracing, goodwood.com
  75. ↑ Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878-08-07 / 32. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  76. ↑ Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878-08-21 / 34. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  77. ↑ Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879-05-15 / 20. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  78. ↑ Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879-05-22 / 21. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  79. ↑ Vadász- és Versenylap 1857-1919 Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879-10-23 / 43. szám (magyar nyelven). library.hungaricana.hu, 1879. október 23. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  80. ↑ Krúdy Gyula: Régi pesti históriák (magyar nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  81. ↑ (1880. december 23.) „Vadász- és Verseny-lap 484. oldal” (pdf). Vadász- és Verseny-lap 24. évfolyam, 52. szám. (Hozzáférés: 2017. március 17.)  
  82. ↑ Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880. 1880-07-01 / 27. szám
  83. ↑ VASTAGH GYÖRGY, IFJ. (1868-1946): KINCSEM, mutargy.com
  84. ↑ GALOPP 2017 Kiemelt előnevezéses tenyészversenyek (magyar nyelven). 195.228.135.95. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  85. ↑ Blaskovich Múzeum (html). (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  86. ↑ 1961. MAGYAR LÓSPORT (I.) 3 forintos postabélyeg (magyar nyelven). keptar.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. március 20.)
  87. ↑ 150 éves a magyar lóversenyzés, 1977-es magyar postabélyeg (magyar nyelven). colnect.com. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  88. ↑ Kincsem Bereményi Géza (magyar nyelven). thalia.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  89. ↑ Kincsem ősbemutató a Thália Színházban HD videó (magyar nyelven). youtube.com. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  90. ↑ Bereményi Géza: Kincsem 1. szín (részlet) (magyar nyelven). kulter.hu. (Hozzáférés: 2016. március 21.)
  91. ↑ Kincsem - teljes előadás (magyar nyelven). youtube.com. (Hozzáférés: 2016. március 21.)
  92. ↑ Kincsem a PORT.hu-n (magyarul)
  93. ↑ “Ennek a sztorinak szíve van” – Nagy vágtába kezdett a Kincsem (magyar nyelven). szinhaz.org, 2017. március 19. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  94. ↑ Hat ló alakította Kincsemet – részleteket árult el a rendező (magyar nyelven). atv.hu, 2017. március 16. (Hozzáférés: 2017. március 24.)
  95. ↑ Rúzsa Magdi: Felveszem a szárnyakat (A Kincsem betétdala) (magyar nyelven). youtube.com. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  96. ↑ A Kincsem szédületes sebességgel gyűjti a nézőket (magyar nyelven). origo.hu. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
  97. ↑ Megosztó lett Kincsem (magyar nyelven). lovasok.hu. (Hozzáférés: 2017. március 27.)

A Vadász és Versenylap tudósításai Kincsem futamairól (1876–1879)

  1. ↑ 1876. június 21: Németországban futott versenylovaink nyereményei az 1876. év nyarán (szeptember közepéig) : a gödi idomító istállóból, idomár : Hesp Róbert. Tulajdonos: Gr. Sztáray J. nev. Blaskovics - Ló neve és kora: 2é. s. k. Kincsem - Futam: Berlini Erstes Critérium - Díj értéke: 2775 márka
  2. ↑ 1876. július 2: II. Vergleichspreis, egyl. dij 2500 mark. Gr. Sztáray J. 2é. sga k. Kincsem, a. Cambuscan, a. Waternymph 1 Br. Schweitzer 2é. sga m. Homburg
  3. ↑ 1876. július 9: IV. Hamburgi Critérium. 2500 márka. Németországi és magy.-osztrák bírod. 2éves lovak számára. Táv. 950 méter. (14 nevezés).…Kincsem ment a mezőny élére és canterben nyert. Adelaide, mely sehogy sem akart az inditó-oszlophoz menni, megveri az utolsó pillanatban Hamburgot 1/2 hoszszal a 2-ik helyért.
  4. ↑ 1876. július 29.:Erinnerungsrennen. 2000 márka. Minden országbeli 2éves mének és kanczák számára. — Táv. 947 méter. A második ló a tételek és bánatok felét kapja. (21 aláirás.) Hg. Czetwertinsky s. k. Kincsein, a. Cambuscan, a Waternymph 58% kilogr. (5 kil. külön) Madden 1 Gr. Henckel p. m. Blücher 55 k. Busby 2 Scavenius ur p. k. Miss Harriet 53 % kgr. Wilson 3 Kincsem könnyen nyer másfél hoszszal. Miss Harriet nem volt soha eszélyes. —- Érték 2750 márka az elsőnek, 750 m. a 2-iknak.
  5. ↑ 1876. augusztus 23: Louisa-Rennen. (Államdij 3000 márka, 2800 méter). Gr. Sztáray János 2é. р. k. Kincsem (a. Cambuscan, a. Waternymlin) 1-ső, br. Oppenheim 2é. s. k. Regimentstochter 2-ik. - Mult szombaton, vasárnap és hétfőn voltak a frankfurti versenyek, melyekben lovaink eredményteljes részt vettek. Kincsem ismét egy jelentékeny győzelmet vívott ki, megvervén Regiments-tochtert, br. Oppenheim e derék 2 éves kanczáját (ap. Mars,a. Soumise), mely az idén Angliában három ízben győzött már. Szemtanúk állítása szerint (br. W. B. ő exe. és gr. Sz. Antal éppen visszatérőben francziaországi és svajczi utjokból ott voltak a frankfurti versenyeken) Kincsem rendkivüli fölénynyel győzött. Blaskovich Ernő ur valóságos kincset nevelt magának e derék kanczában, mely hivatva látszik apját Cambuscant mindinkább megkedveltetni. A tápio-sz.-mártoni csikónak már anyja — Waternymph, (a. Cotswold a. Mermaid) is belföldi nevelésű, a jó emlékezetű hg. Esterházy-féle ozorai ménesből. Kincsem egyúttal testvére Harmatnak is, mely tavaj a legjobb kanczák egyike volt. Gr. Sztáray János, ki a tulajdonos gazdászati elfoglaltsága miatt a Blaskovich-lovak vezényletét is átvette, helyes tapintattal diadalról diadalra vezeti azokat.
  6. ↑ 1876. augusztus 31: Zukunffs-Preis. 3000 márka egyleti dij. \ Futhatnak minden országbeli 2é. mének és kan i czák. Táv. 1000 meter. (21 aláirás). Gr. Sztáray J. 2é. s. k. Kincsem, a. Cambuscan, a. Waternymph 56% kil. Madden 1 Gr. Kinsky Zd. 2é. p. m. Critérium 58 kil. Grimshaw 2 Scavenius ur 2é. p. k. Miss Harriet 56% kil. I. Wilson 3 Br. Oppenheim 2é. s. k. Regimentstochter 56% kil. С. Wilson 0 Miss Harriet vezetett az első 100 ölön, ekkor Kincsem elébe ment és játszva nyert. Regimentstochter utolsó. Érték 5500 márka az elsőnek, 300 márka a 2-iknak.
  7. ↑ 1876. október 41: Polgárok dija 600 db. arany (100 db. Sopron sz. k. város polgáraitól, 50 db. az iparosok, és 450 db. az egylet által felajánlva.) Futhat minden belföldi és németországi két éves ló. Távolság 1200 meter. Tét 40 darab arany, bánat 20 drb arany. Kisbánat 10 arany, — 20 nevezésnél a 2-ik ló 50 aranyat kap, a tét és bánatpénzekből, azon alul tételét menti. 30 nevezéeel a 2-dik ló 100 db. aranyt, 40 nevezésnél 200 drb. aranyt, 50 nevezésnél 300 drb aranyt kapa tét és banat penzekből. A harmadik ló mind a három esetben tételét menti. A még felmaradandó tét és bánatpénzek felét a nyertes ló kapja (33 nevezés). Blaskovics E. ur 2é. s k. Kincsem a. Cambuscan a. Waternymph 52% kil Madden 1 В. Springer G. 2é. p. k. a. Cambuscan a. Tzaritza 52 1/2 kil. Corser 2 Capt. Blue 2é. s m. Der Landgraf 54 k. Metcalf 3 Br. Bethman S. 2é. p. k. ImmergrUnn 52 1/2 kilogr. Butters О Gr. Henckel 2é. s. m. Camillo 54 kil. Busby 0 Kisbánat 2 lóért, nagybánat 26 lóért. - Egy meghiusult inditási-kisérlet után szépen együtt ugrik el a mezőny, Kincsem nyílként pattanván ki a többi közül, s csakhamar 15—20 lóhoszszal repült elől egész végig. A többiek az egyenes vonalon már csak a 2-dik helyért verekedtek, melyet br. Springer kanczája biztosított magának Landgraf ellen. A többiek egyenként szállingózva utánuk. Érték 4300 frt az elsőnek, 300 frt a 2-diknak.
  8. ↑ 1876. október 29: Kladrubi Critérium. 3000 frt. Minden belföldi és 2é. német ló számára. Tét 200 frt, felebánat. Táv. 1400 meter. A második ló osztozik az elsővel a tétek és bánatok felén. (12 nevezés). Blaskovics Ernő ur 2é. s. k. Kincsem, a. Cambuscan, a. Waternymph 56 kil. Madden 1 Gr. Kinsky Zd. 2é. p. m. Critérium 54 kii. Grimshaw 2 Capt. Blue 26. р. к. Hilda 53 kil. Metcalf 3 Conte Veith 2é. р. k. Fida 53 kil. Entwistle 0 Bánat 8 lóért. Critérium ugrott el a vezetéssel utána Hilda, Kincsem és Fida. Kincsem nemsokára a 2 ik, majd az első helyre ment, s többé be sem érve s keményen tartva nyert 3 hoszszal a hajtott Critérium ellon. Fél hossz a 2-ik és 3-ik között. Érték: 3200 frt az elsőnek, 200 frt a 2-iknak.
  9. ↑ 1877. május 8: 1. Hazafi dij, 500 arany. És pedig 300 állam, és 200 arany alapítványi és egyleti dij. Minden magyarországi 3é. kancza számára. Távolság 1600 meter. Teher 52 kilogramm. Tét 20 arany, bánat 10 arany. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Az 1871 január 7-én tartott választmányi ülés határozata szerint e díjra a csikó ezentúl mindig 1 éves korában nevezendő. Nevezési zárnap 1879-re 1877. augusztus 1. (1877-re bezárva 30 nevezéssel.) … Meglehetős indulás után Mary Lass vezet egy darabig, a két Blaskovics-féle ló utolsó ; 1/2 mértföldön összeszorul a mezőny Mary Lass lemarad Kincsem és Bimbó pedig feljön, a befordulónál elhagyták társaikat s innentől csak a kettő között állt a küzdelem, melyet Kincsem — Bimbó által jól megnyujtóztatva — mégis biztosan nyer 1 1/2 hoszszal. Légyott 3 hosszal hátrább 3ik. Idő 1 p. 45 mdp. Érték 3000 frt. az elsőnek, 900 frt a 2-iknak.]
  10. ↑ 1877. szeptember 2: Távirat. Baden-Baden-ből. harmadik nap, sept. 3-án. II. Grosser Preis von Baden. Aranyserleg és 20,000 márka. Kincsem 1, canterben nyerve, Konotoppa 2, Mambrin 3.
  11. ↑ 1878. augusztus. 1: Távirat Goodwoodból. Goodwood l/8 d. u. 3 ó. 20 p. Kincsem I. Pageant II. Lady Golightly III. Három futott. Könnyen nyert. Cavaliero. * * Ez örömteljes hírt röpité át a villámszikra mult csötörtökön Angliából hozzánk, kik kétség és reménység közt vártuk azt. Este 6 órakor már megérkezett, s pár óra alatt a főváros, s másnap országszerte tudták a napilapok utján, miszerint Blaskovics Ernő ur szelekkel versenyző kanczája Angliában is győztes lett...
  12. ↑ 1878. augusztus 18: Távirat Trouvillebol. Trouville, 18\V1II. Grand Prix de Deauville. 15,000 frk. 2400 meter. Kincsem 61 kii. I. Fontainebleau 64 kii. II. Fould Gift 53 kii. III. Kincsem könnyen nyert. * * E futamról bővebben jövőre irunk. — E legyőzhetlen lónak ez 38-dik győzelme. Közelebb Baden-Badenben fog futni, aztán haza jön.
  13. ↑ 1878. szeptember 9: Grosser Preis von Baden. Aranyserleg, adja a baden-badeni nagyherczeg és 20,000 márka az International-klub által adva. 3200 meter. …Purple és Altona vezette a mezőnyt, utánuk Prince Giles I. és Kincsem. Az állvány előtt még mindig Purple vezet, Altona nem birja a sebes futamot és elmarad, 2-dik Prince Giles, utána Kincsem, utolsó Altona. Purple meg az álványnyal szemben és szilárdan megtartotta az elsőséget, de a befordulónál Bushby gyorsította a futamot és elhagyta Purple-t, Kincsem utánna háromnegyed lóhoszszal. A befordulónál óriási küzdelem keletkezett a mén és kancza között, Prince Giles elszántan száguldott előre, de Kincsem sem maradt hátra és Madden erélyes unszolására fokonkint érte be Prince Gilest. Végre Bushby határozott védelme és Kincsem elszánt küzdelme mellett az elsőségért mindkettő egyszerre ért be. A pályabíró kimondá a holtversenyt. Purple 25 lóhoszszal harmadik, Altonát feltartották. Döntöverseny. Fogadások 7 : 4 Kincsemre. A lovak jól indultak ; a belső oldalon Prince Giles, a külsőn Kincsem ; darab ideig fej fej mellett nyargalt a két ló. A pálya közepén Kincsemnek megjött a kedve a futásra és határozott ura látszott lenni a helyzetnek ; ekkor előtör a külső oldalon egy kutya, háborgatja a lovakat és Kincsemnek győzelmét majdnem kétségessé teszi. Csak a befordulónál birta a két ló a háborgatót lerázni magáról ; ezt az intermezzót Bushby felhasználta és feljött a kancza elé; ekkor Madden nógatása és sarkantyúja uj lelket öntött a derék kanczába, fokonkint hagyta el a mént és hatalmasan száguldott előre, kétségtelenné téve győzelmét. Végre, kifáradtan ugyan, de öt lóhoszszal ért be elsőnek. Nyer. 11,600 márk és tiszteletdíj az elsőnek, 2000 márk a másodiknak. Midőn a versenyt leírtuk, nem állhatunk ellent annak, hogy stereotyp módon ne regisstráljuk : ez volt Kincsemnek 39-dik győzelme. Első futama holt verseny volt ugyan, de annál nagyobb volt győzelme a döntő versenyben; mert, mint fentebb említettük, Kincsemnek uti strapácz után még elemekkel is kellett küzdeni és Prince Giles I-nél 7 kilóval többet vinni.
  14. ↑ 1879. május 8: I. osztályú államdij. 1OOO db 10 frc. arany. Futhat minden belföldi mén és kancza. Távolság 2400 m. Teher: 3é. 52 1/2 kil. 4é. 65 kil. 5é. és id. 68 kii., kanczára l 1/2 kil. kevesebb. Egy 5000 frt értékü verseny nyerőjére 5 kil., 2 vagy több ily dij nyerőjére 10 kg.-al több. Tét 200 frt., fele bánat. A 2-ik ló a tét és bánatok felét nyeri. (13 aláirás.) Blaskovics Ernő ur 5é. sg. k. Kincsem, a. Cambuscan a. Waternymph 76 1/2 kil. (10 kil. külön) Wainright 1 Hg Hanau Móricz 3é. stp. m. Harry Hall 52 1/2 kil. Smart 2 Gr. Festetics Pál nev. Inkey Istv. 3é. р. k. Clarisse 51 kil. Butters 3 - Clarisse sebes iramban mutatja az utat, mintegy 40 meternyire előre nyargalva, utána Bolygó, Prince Giles, Kincsem, hátul Harry Hall. A nyerő oldalra befordulónál Kincsem gyorsítani kezdi iramát s vele Harry Hall ; nem sokára behúzzák Clarisset, mely velök megy ; ellenben Prince Giles és Bolygó lemaradnak. A távoszlopnál már Kincsem előljár, s tetszés szerint nyer két hoszszal, mig Harry Hall és Clarisse erősen verekednek a 2-dik helyért, melyet amaz egy nyakkal tart meg. Érték: 4700 frt az elsőnek, 700 frt a másodiknak.
  15. ↑ 1879. május 18: II-od osztályú államdij, 3ооо frt. 3é. és idősb belf. és németországi mének és kanczáknak. Tét 200 frt., bánat 100 frt. 2800 meter. Blaskovics Ernő ur 5é. sga k. Kincsem ap. Cambuscan a. Waternymph 72 / 2 kil, (6 kil. kül.) Wainwright 1 Gr. Henckel 5é. p. m. Prince Giles I. 70 (2 kil. (2 1/2 kil. kül.) Bushby 2 … — Kincsem a pálya feléig vezetteté magát в ekkor előre szökkenve canterben, tíz hoszszal játszva győzött. Érték: 3200 frt az elsőnek ; 200 frt a másodiknak.
  16. ↑ 1879. október 21: II. „Kancza díj. 500 drb 10 frkos arany. Ebből 473 arany államdij, a többi pótlék az egylettől. Belföldi és németországi kanczák számára. Táv. 2400 m. Teher: 3é., 58 kil., 4é. 65 kil. 5é. és id. 67 % kil. Belföldi mén ivadékára 2 kilóval, belföldi és német kancza ivadékára szintén 2 kilóval kevesebb. Egy 5000 frtos dij nyertesére 3% kii., két ily vagy egy nagyobb dij nyerőjére 7 kil.-mal több. Tét 200 frt, bánat 100 frt. A második ló a tét és bánatok felét nyeri, a harmadik ló tételét menti. (Elzáratott 5 nevezéssel.) Bánat 2 lóért. — Kincsem játszva nyert tiz hoszszal, Dagmar félhoszszal a második után. Érték: 2000 frt. a nyertesnek, 200 frt a másodiknak.”

Források

  • Dr. Bódai József: A kisbéri és a magyar királyi ménesbirtok története, Publi-CITY 1492 Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-85926-2-1
  • Dr. Fehér Dezső: Kincsem, a csodakanca, Gazda Kiadó, 1998
  • Dr. Fehér Dezső - Török Imre: A verhetetlen Kincsem, Natura, Budapest, 1974
  • Török Imre: Híres lovak, híres lovasok, híres versenyek, Mezőgazdasági Kiadó (Budapest) , 1959
  • Dr. Hecker Walter: Híres versenylovaink, Kisbér, Kincsem, Imperiál, Overdose, I.A.T. Kiadó, 2011, ISBN 9789639885097
  • Becker Ádám: Önéletrajz
  • Blaskovich emlékkönyv, Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1993. online elérés, library.hungaricana.hu
  • Ifj. Vastagh György önéletrajza (részlet). In: Születtem... Magyar képzőművészek önéletrajzai. Palatinus, 2002.
  • Báró Hoeller Móric: A Kincsemek. A Kincsem-ménes és Kincsem-istálló története, Franklin-Társulat, Budapest, 1942.
  • Magyar Galoppverseny Szabályzat, kincsempark.com
  • Dr. Udvardy Péter: Növény- és állattani ismeretek 6., Gazdasági állatok tenyésztése 1 (szarvasmarha, ló), tankonyvtar.hu
  • Barla-Szabó László: A Vastagh művészcsalád, Ernst Múzeum, Budapest, 2004

További információk

Commons:Category:Kincsem
A Wikimédia Commons tartalmaz Kincsem (versenyló) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

  • lovas Lovasportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kincsem_(versenyló)&oldid=18589101”