„Szerkesztő:Akela/Temp 02” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
/*Karer
/*Karer
9. sor: 9. sor:
| helyi név = Karersee / Lago di Carezza
| helyi név = Karersee / Lago di Carezza
| kép = Karersee HDR.jpg
| kép = Karersee HDR.jpg
| képaláírás = A tó észak felől nézve. Háttérben a [[Latemar]] hegycsoport
| képaláírás = A tó észak felől nézve. Háttérben a [[Latemar]] hegycsoport, és a Latemari-erdő
| országok = {{Olaszország}}
| országok = {{Olaszország}}
| hely = [[Dolomitok]], [[Bolzano autonóm megye|Bolzano megye]], [[Trentino-Alto Adige]]
| hely = [[Dolomitok]], [[Bolzano autonóm megye|Bolzano megye]], [[Trentino-Alto Adige]]
18. sor: 18. sor:
| tó hosszúság = 0,3
| tó hosszúság = 0,3
| tó szélesség = 0,14
| tó szélesség = 0,14
⚫
| terület = 0,579<ref name="SBN">[http://umwelt.provinz.bz.it/wasser/zustand-suedtiroler-seen.asp?news_action=4&news_article_id=551028 A Karer-tó a Trentino-Alto-Adige-i Régió Környezetvédelmi Ügynöksége honlapján (umwelt.provinz.bz.it)]</ref>
| terület = 0,579
| átlagos mélység = 6…17
| átlagos mélység = 6…17
| maximális mélység = 24
| maximális mélység = 24<ref name="SBN"/>
| térfogat = változó
| térfogat = változó
| parthossz = változó
| parthossz = változó
| magasság = 1530
| magasság = 1530<ref name="SBN"/>
| szigetek =
| szigetek =
| települések = [[Nova Levante|Welschnofen]] ''(Nova Levante)''
| települések = [[Nova Levante|Welschnofen]] ''(Nova Levante)''
| szélesség = É<!--46/24/33/N-->
| szélesség = É<!--46/24/33.4/N-->
| szélességi fok = 46
| szélességi fok = 46
| szélességi ívperc = 24
| szélességi ívperc = 24
| szélességi ívmásodperc = 33
| szélességi ívmásodperc = 33.4
| hosszúság = K<!--11/34/30/E-->
| hosszúság = K<!--11/34/30.3/E-->
| hosszúsági fok = 11
| hosszúsági fok = 11
| hosszúsági ívperc = 34
| hosszúsági ívperc = 34
| hosszúsági ívmásodperc = 30
| hosszúsági ívmásodperc = 30.3
| pozíciós térkép = Bolzano autonóm megye<!--ne cseréld ki, csak ha majd lesz Veneto relief poz. térképünk-->
| pozíciós térkép = Bolzano autonóm megye<!--ne cseréld ki, csak ha majd lesz Veneto relief poz. térképünk-->
| pozíciós térkép2 = Alpok
| pozíciós térkép2 = Alpok
42. sor: 42. sor:
| térképaláírás = A Dolomitok, Olaszország
| térképaláírás = A Dolomitok, Olaszország
}}
}}

| NACHWEIS-FLÄCHE= <ref name="SBN" />
| MAX-TIEFE= 22
| NACHWEIS-MAX-TIEFE= <ref name="SBN" />
| MED-TIEFE=
| NACHWEIS-MED-TIEFE=
| EINZUGSGEBIET= 5.81
| NACHWEIS-EINZUGSGEBIET= <ref name="SBN" />
| PH-WERT=
⚫
| BESONDERHEITEN= Größe schwankt stark

A '''Karer-tó''' ({{ny-de|Karersee}}, olasz nevén '''Carezza-tó''' ''(Lago di Carezza)'' [[tengerszem]] az észak-olaszországi [[Dolomitok]] délnyugati részén, [[Trentino-Alto Adige]] régióban, [[Bolzano autonóm megye|Dél-Tirol (Bolzano megye)]] területén, a [[Latemar]] és a [[Rosengarten]] hegycsoportok között, a [[Karer-hágó]] közvetlen közelében. A tó és környéke szigorúan védett természetvédelmi terület.
A '''Karer-tó''' ({{ny-de|Karersee}}, olasz nevén '''Carezza-tó''' ''(Lago di Carezza)'' [[tengerszem]] az észak-olaszországi [[Dolomitok]] délnyugati részén, [[Trentino-Alto Adige]] régióban, [[Bolzano autonóm megye|Dél-Tirol (Bolzano megye)]] területén, a [[Latemar]] és a [[Rosengarten]] hegycsoportok között, a [[Karer-hágó]] közvetlen közelében. A tó és környéke szigorúan védett természetvédelmi terület.

== Fekvése ==
== Fekvése ==
Der See liegt in den westlichen [[Dolomitok]] am Rande des [[Latemarwald]]es, knapp 20 Kilometer südöstlich von [[Bozen]] auf {{Höhe|1520}} Höhe im Gemeindegebiet [[Welschnofen]]. Die nächstgelegene Siedlung ist [[Karersee (Welschnofen)|Karersee]]. Das rund 300&nbsp;m lange und 140&nbsp;m breite Gewässer wird von unterirdischen Quellen aus dem Latemargebirgszug gespeist. Tiefe und Größe des Sees sind merklich saison- und witterungsabhängig, die größte Tiefe wird mit etwa 22&nbsp;m angegeben. Im Winter wird der See manchmal von Tauchern aufgesucht, die ihre Tauchgänge unter einer dicken Eisschicht durchführen und in [[Dokumentarfilm]]en das Unterwasser-Farbenspiel festhalten. Berühmt ist der kleine Bergsee vor allem für sein tiefgrünes Wasser und die sich über dem umgebenden Wald erhebende Bergkulisse mit dem Latemargruppe im Süden und dem [[Rosengartengruppe|Rosengarten]] im Nordosten als Hintergrund. Um den See ranken sich viele [[Südtiroler Sagen]] und zahlreiche Maler und Schriftsteller wählten das Motiv für ihre Gemälde oder Erzählungen.
Der See liegt in den westlichen [[Dolomitok]] am Rande des Latemarwald]]es, knapp 20 Kilometer südöstlich von [[Bozen]] auf {{Höhe|1520}} Höhe im Gemeindegebiet [[Nova Levante|Welschnofen]]. Die nächstgelegene Siedlung ist [[Karersee (Welschnofen)|Karersee]]. Das rund 300&nbsp;m lange und 140&nbsp;m breite Gewässer wird von unterirdischen Quellen aus dem Latemargebirgszug gespeist. Tiefe und Größe des Sees sind merklich saison- und witterungsabhängig, die größte Tiefe wird mit etwa 22&nbsp;m angegeben. Télen – különleges engedéllyel – búvárok szállhatnak le a befagyott tó jégkérge alá, tudományos kutatás és dokumentumfilmek készítése céljából. Berühmt ist der kleine Bergsee vor allem für sein tiefgrünes Wasser und die sich über dem umgebenden Wald erhebende Bergkulisse mit dem Latemargruppe im Süden und dem [[Rosengartengruppe|Rosengarten]] im Nordosten als Hintergrund. Um den See ranken sich viele [[Südtiroler Sagen]] und zahlreiche Maler und Schriftsteller wählten das Motiv für ihre Gemälde oder Erzählungen.


⚫
Größe schwankt stark
vízszint 1690 - a tófenék legmélyebb pontja 1530
⚫
| térfogat = változó | parthossz = változó

⚫
| térfogat = változó
| parthossz = változó


abfluss unterirdisch zum Seebach → Welschnofner Bach
abfluss unterirdisch zum Seebach → Welschnofner Bach


{{kép|Karer See Panorama.jpg|250px|jobbra|Panorámakép}}
==Közlekedése==
== Közlekedése ==
== Közlekedése ==
[[Fájl:Strada Statale 241 Italia.svg|balra|50px]]
[[Fájl:Strada Statale 241 Italia.svg|balra|50px]]
71. sor: 57. sor:


Az SS241-es útból a Karer-hágó közelében a [[Niger-hágó]]ra vezető keskeny aszfaltút ''(Via Nigra),'' amely a [[Rosengarten]]-hegycsoport nyugati fala mentén szintén az Etsch-völgybe vezet ([[Bolzano (település)|Bozen]] térségébe).<ref name=SB_ALPENPAESSE>{{cite book | author= Steffan Bruns| title= ALPENPÄSSE – Geschichte der alpinen Passübergänge. Vom Inn zum Gardasee, 3. kötet | publisher= L. Staackmann Verlag KG | location= München | year= 2010| pages=168 | id= ISBN 978-3-88675-273-7}}</ref>
Az SS241-es útból a Karer-hágó közelében a [[Niger-hágó]]ra vezető keskeny aszfaltút ''(Via Nigra),'' amely a [[Rosengarten]]-hegycsoport nyugati fala mentén szintén az Etsch-völgybe vezet ([[Bolzano (település)|Bozen]] térségébe).<ref name=SB_ALPENPAESSE>{{cite book | author= Steffan Bruns| title= ALPENPÄSSE – Geschichte der alpinen Passübergänge. Vom Inn zum Gardasee, 3. kötet | publisher= L. Staackmann Verlag KG | location= München | year= 2010| pages=168 | id= ISBN 978-3-88675-273-7}}</ref>

<center><gallery>
Fájl:'Frazione' Karersee.JPG|Karersee ''(Carezza)'' frakció [[Nova Levante|Welschnofen]] nyugati peremén
Fájl:Carezza see.jpg|A tó tükre
Fájl:Veduta del Lago di Carezza.jpg|A tó, mögötte a [[Latemar]] hegyei és erdői
</gallery></center>

== Idegenforgalom, sport ==
Maga a tó zárt természetvédelmi terület, partjait kerítés védi, közvetlen közelében nincsenek idegenforgalmi létesítmények. A közeli [[Karer-hágó]]n kiépült a Carezza–Karersee síközpont, 30&nbsp;km hosszú [[Sífutás|sífutópálya]]-rendszerrel. Az alpesi sípályákat a [[Rosengarten]] és a [[Latemar]] lejtőin építették ki, csatlakozva a [[Fassa-völgy]] pályáihoz (Belvedere, Col Rodella, Ciampac). A síközpont a [[Dolomiti Superski]] segionális pályarendszer tagja. A Karer-hágóban és a szomszédos Welschnofen községben számos szálloda működik. Nyáron és ősszel a Latemari-erdőben családi kirándulásokat lehet tenni. A Latemar ás a Rosengarten látványos sziklatornyaira a hegymászók különböző nehézségi fokú [[Via ferrata|vasalt mászóutakon]] juthatnak fel. A hegycsúcsokról [[siklóernyő]]sök indulhatnak.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
78. sor: 73. sor:
* Ina Schenk: ''Der Karersee''. In: ''[[Der Schlern]]'', 49, 1975, S. 409–417
* Ina Schenk: ''Der Karersee''. In: ''[[Der Schlern]]'', 49, 1975, S. 409–417
* [http://gis2.provinz.bz.it/mapAccel/DataAccess.jsp?id=3414 A karer-tavi természetvédelmi terület adatlapja.] Dél-Tirol (Bolzano autonóm megye) Elöljárósága, természetvédelmi és mezőgazdaság-fejlesztési osztály, 3414. sz.
* [http://gis2.provinz.bz.it/mapAccel/DataAccess.jsp?id=3414 A karer-tavi természetvédelmi terület adatlapja.] Dél-Tirol (Bolzano autonóm megye) Elöljárósága, természetvédelmi és mezőgazdaság-fejlesztési osztály, 3414. sz.
* [http://www.suedtirolerland.it/de/highlights/brauchtum-kultur/sagen-legenden/sage-die-wasserfee-vom-karersee/ A Karer-tó tündérének legendája. (suedtirolerland.it)]
⚫
<ref name="SBN">[http://umwelt.provinz.bz.it/wasser/zustand-suedtiroler-seen.asp?news_action=4&news_article_id=551028 A Karer-tó a Trentino-Alto-Adige-i Régió Környezetvédelmi Ügynöksége honlapján (http://umwelt.provinz.bz.it)]</ref>
* [http://www.altoadige-suedtirol.it/geschichte_kunst/sagen/suedtirol/karersee.php A Karer-tó tündérének legendája. (altoadige-suedtirol.it)]


<nowiki>
{{nemzetközi katalógusok|TYP=g|GND=4097655-5}}
{{nemzetközi katalógusok|TYP=g|GND=4097655-5}}
{{Portál|Földrajz||Olaszország|-|}}
{{Portál|Olaszország|-|Földrajz}}

{{DEFAULTSORT:Karertó}}
{{DEFAULTSORT:Karertó}}
[[Kategória:Dolomitok]]
[[Kategória:Dolomitok]]
88. sor: 84. sor:
[[Kategória:Olaszország télisport-központjai]]
[[Kategória:Olaszország télisport-központjai]]
[[Kategória:Trentino-Alto Adige]]
[[Kategória:Trentino-Alto Adige]]
</nowiki>


<br/>
<br/>
96. sor: 93. sor:
----
----
<br/>
<br/>




=[[Fiemme-völgy]]=
=[[Fiemme-völgy]]=

A lap 2016. december 8., 19:05-kori változata

Special:Prefixindex/User:Akela - - - - - WP szócikkek száma 541 334

Megjegyzés
 A lap szerkesztés alatt áll. Kérlek, még ne szerkeszd egy darabig!
This page is currently under construction, please do not edit it for a while.
Diese Seite ist zur Zeit noch in Arbeit. Bitte bearbeite sie noch nicht.

Karer-tó

Karer-tó

(Karersee / Lago di Carezza)
A tó észak felől nézve. Háttérben a Latemar hegycsoport, és a Latemari-erdő
A tó észak felől nézve. Háttérben a Latemar hegycsoport, és a Latemari-erdő
Ország(ok) Olaszország
HelyDolomitok, Bolzano megye, Trentino-Alto Adige
Vízgyűjtő terület5,81 km2
Típusglaciális tengerszem
Elsődleges forrásokSeebach („Tó-patak”)
Elsődleges lefolyásokföld alatt Seebach → Welschnofen-patak
Hosszúság0,3 km
Szélesség0,14 km
Felszíni terület0,579[1] km2
Átlagos mélység6…17 m
Legnagyobb mélység24[1] m
Víztérfogatváltozó km3
Part hosszaváltozó km
Tszf. magasság1530[1] m
TelepülésekWelschnofen (Nova Levante)
Elhelyezkedése
Karer-tó (Bolzano autonóm megye)
Karer-tó
Karer-tó
Pozíció Bolzano autonóm megye térképén
é. sz. 46° 24′ 33″, k. h. 11° 34′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 33″, k. h. 11° 34′ 30″
Karer-tó (Alpok)
Karer-tó
Karer-tó
Pozíció az Alpok térképén
A Dolomitok, Olaszország
A Dolomitok, Olaszország
Sablon • Wikidata • Segítség

A Karer-tó (németül: Karersee, olasz nevén Carezza-tó (Lago di Carezza) tengerszem az észak-olaszországi Dolomitok délnyugati részén, Trentino-Alto Adige régióban, Dél-Tirol (Bolzano megye) területén, a Latemar és a Rosengarten hegycsoportok között, a Karer-hágó közvetlen közelében. A tó és környéke szigorúan védett természetvédelmi terület.

Fekvése

Der See liegt in den westlichen Dolomitok am Rande des Latemarwald]]es, knapp 20 Kilometer südöstlich von Bozen auf 1 520 m Höhe im Gemeindegebiet Welschnofen. Die nächstgelegene Siedlung ist Karersee. Das rund 300 m lange und 140 m breite Gewässer wird von unterirdischen Quellen aus dem Latemargebirgszug gespeist. Tiefe und Größe des Sees sind merklich saison- und witterungsabhängig, die größte Tiefe wird mit etwa 22 m angegeben. Télen – különleges engedéllyel – búvárok szállhatnak le a befagyott tó jégkérge alá, tudományos kutatás és dokumentumfilmek készítése céljából. Berühmt ist der kleine Bergsee vor allem für sein tiefgrünes Wasser und die sich über dem umgebenden Wald erhebende Bergkulisse mit dem Latemargruppe im Süden und dem Rosengarten im Nordosten als Hintergrund. Um den See ranken sich viele Südtiroler Sagen und zahlreiche Maler und Schriftsteller wählten das Motiv für ihre Gemälde oder Erzählungen.

Größe schwankt stark | térfogat = változó | parthossz = változó

abfluss unterirdisch zum Seebach → Welschnofner Bach

Panorámakép
Panorámakép

Közlekedése

A tó a Karer-hágó útja, azaz az SS241-es számú Eggen-völgyi országos főút (Eggentaler Staatsstrasse) mellett fekszik, a déli útpályától alig 200 méterre. Az SS241-es főút nyugaton a trentinói Fassa-völgyben, Vigo di Fassa községnél ágazik ki az SS48-as számú Nagy Dolomiti Főútból (Große Dolomitenstraße / Strada delle Dolomiti), belép Dél-Tirolba, kelet-nyugati irányban áthalad a Karer-hágón, onnan a Eggen-völgyben (Val d’Ega) nyugat felé ereszkedve a Etsch (Adige) folyó völgyében, Karneid (Cornedo all’Isarco) városnál csatlakozik be az A22-es autópályába.

Az SS241-es útból a Karer-hágó közelében a Niger-hágóra vezető keskeny aszfaltút (Via Nigra), amely a Rosengarten-hegycsoport nyugati fala mentén szintén az Etsch-völgybe vezet (Bozen térségébe).[2]

  • Karersee (Carezza) frakció Welschnofen nyugati peremén
    Karersee (Carezza) frakció Welschnofen nyugati peremén
  • A tó tükre
    A tó tükre
  • A tó, mögötte a Latemar hegyei és erdői
    A tó, mögötte a Latemar hegyei és erdői

Idegenforgalom, sport

Maga a tó zárt természetvédelmi terület, partjait kerítés védi, közvetlen közelében nincsenek idegenforgalmi létesítmények. A közeli Karer-hágón kiépült a Carezza–Karersee síközpont, 30 km hosszú sífutópálya-rendszerrel. Az alpesi sípályákat a Rosengarten és a Latemar lejtőin építették ki, csatlakozva a Fassa-völgy pályáihoz (Belvedere, Col Rodella, Ciampac). A síközpont a Dolomiti Superski segionális pályarendszer tagja. A Karer-hágóban és a szomszédos Welschnofen községben számos szálloda működik. Nyáron és ősszel a Latemari-erdőben családi kirándulásokat lehet tenni. A Latemar ás a Rosengarten látványos sziklatornyaira a hegymászók különböző nehézségi fokú vasalt mászóutakon juthatnak fel. A hegycsúcsokról siklóernyősök indulhatnak.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c A Karer-tó a Trentino-Alto-Adige-i Régió Környezetvédelmi Ügynöksége honlapján (umwelt.provinz.bz.it)
  2. ↑ Steffan Bruns. ALPENPÄSSE – Geschichte der alpinen Passübergänge. Vom Inn zum Gardasee, 3. kötet. München: L. Staackmann Verlag KG, 168. o.. ISBN 978-3-88675-273-7 (2010) 

Kapcsolódó információ

Commons:Category:Karersee
A Wikimédia Commons tartalmaz Akela/Temp 02 témájú médiaállományokat.

{{nemzetközi katalógusok|TYP=g|GND=4097655-5}} {{Portál|Olaszország|-|Földrajz}} {{DEFAULTSORT:Karertó}} [[Kategória:Dolomitok]] [[Kategória:Olaszország tavai]] [[Kategória:Olaszország télisport-központjai]] [[Kategória:Trentino-Alto Adige]]





Fiemme-völgy

Fiemme-völgy
Val di Fiemme
Carano, Szent Miklós-templom
Carano, Szent Miklós-templom
A völgy Cavalesénél
A völgy Cavalesénél
Közigazgatás
OrszágokOlaszország
MegyeTrentino
RégióTrentino-Alto Adige
TelepülésekPredazzo, Cavalese, Castello–Molina di Fiemme, Tesero
Földrajzi adatok
Hossz35 km
ForrásMoena
é. sz. 46° 23′, k. h. 11° 40′
TorkolatCastello di Fiemme
é. sz. 46° 17′, k. h. 11° 26′Koordináták: é. sz. 46° 17′, k. h. 11° 26′{{#coordinates:}}: nem lehet egynél több elsődleges címke oldalanként
Elhelyezkedése
A Fiemme-völgy helyzete Trento megye (Trentino) térképén
A Fiemme-völgy helyzete Trento megye (Trentino) térképén
Sablon • Wikidata • Segítség

Das Fiemme-völgy olaszul: Val di Fiemme, ladin nyelven Val de Fiem, németül: Fleimstal, röviden Fleims, egy széles folyóvölgy a Dolomitok déli peremén, az Avisio folyó középső szakaszán, Trentino-Alto Adige régió Trento megye (Trentino) északkeleti részén, Trentino-Dél-Tirol régióban, Észak-Olaszországban. Lakossága túlnyomórészt ladin nyelvű. Községei egyetlen közigazgatási egységet alkotnak, a „völgyközösséget” (olaszul: comunità di valle, németül: Talgemeinschaft). Az Avisio-patak völgye nyugaton Altrei (Anterivo) községtől a dél-tiroli Cembra-völgyben folytatódik.

Fekvése

A Fiemme-völgy az Avisio patak völgyének középső szakaszát képezi. Az Avisio a Dolomitok centrumában, a Sella hegycsoportban ered. A völgy első, északkeleti szakasza a Fassa-völgy, a Sella déli lejtőjétől, Canazei városától) (ahol a San Pellegrino patak az Avisióba torkollik), le dél-nyugati irányban Moena központjáig. Itt kezdődik a Fiemme-völgy, melynek első jelentős települése Predazzo. Az Avisio völgye itt kiszélesedik és magas hegyláncok között nyugati irányban halad Castello di Fiemme és Molina di Fiemme községekig. A Fiemme-völgy ladin völgyközösségéhez tartozik még a dél-tiroli Altrei (Anterivo) község, amely már a San Lugano-hágóra néző Trudner Horn (Monte Corno) keleti lejtőjén, a heggyel azonos nevű természetvédelmi terület határán fekszik. Az Avisio patak innen ismét trentinói területen, a Cembra-völgyben (Val di Cembra) folytatódik délnyugat felé, és beletorkollik az Etsch (Adige) folyóba, Trento város fölött kb. 6 km-rel.[1]

Az Avisio patakvölgy részeinek eltérő elnevezése a középkori földbirtokviszonyokból maradt ránk: Az Avisio felső folyása, a Fassa-völgy a 10. század óta a Brixeni Püspökséghez tartozott, a középső és alsó szakasz, a Fiemme-völgy és a Cembra-völgy pedig a Tridenti Püspökségé volt. (Mindkettő a Német-római Birodalom hűbérese volt).

A Fiemme-völgyet délről határoló Lagorai hegylánc vulkáni eredetű porfír kőzetből áll, geológiailag már nem a Dolomitok része, bár földrajzi értelemben a nagy kiterjedésű Fiemmei Déli-Dolomitok (Dolomiti Meridionali di Fiemme) csoportjához sorolják.

A Fassa-völgyet a Dolomitok legmarkánsabb hegycsoportjai, a Monti Pallidi-nak („halovány hegyek”-nek) nevezett masszívumok övezik. Keleten a Marmolada, északon a Sella-csoport, északnyugaton a Langkofel-csoport, nyugaton a Rosengarten (Catinaccio) hegycsoportja, végül délnyugaton a Buffaure-csoport, a Marmolada keleti előterében.

Lakossága

A lakosság nagy része a ladin nyelv „fiemmei” változatát beszéli. A völgy fontosabb települései (régi német neveikkel):

Trentinóban ez az egyetlen völgy, ahol a lakosság a ladin nyelv dolomiti változatát hivatalos nyelvként használja. Ezt a nyelvet még a dél-tiroli Grödner- (Gardena), Abtei- (Badia) völgyekben, a venetói Buchenstein (Livinallongo) völgyben, és a venetói Ampezzo-völgy egy részén élők használják.

A lakossága erdőgazdálkodást, hagyományos alpesi mezőgazdasági tevékenységeket folytat. jelentős a sport-turizmusra épülő szálloda- és vendéglátóipar. A Fiemme-völgy magasan fekvő erdeiből (különösen Pala-csoport (Pale di San Martino) lábánál fekvő Paneveggio-menedékház környékének erdőiből) igen jó minőségű lucfenyő terem, a hangszerkészítő ipar keresett nyersanyagát, melyből kiváló minőségű vonós hangszerek és zongorák fődarabjai készülnek.[2]

Közlekedése

A Fiemme-völgy és a Fassa-völgy völgy teljes hosszában az SS48 olasz állami főútvonal, a Strada statale 48 delle Dolomiti fut végig, amely nyugaton az Etsch (Adige) folyó völgyében futó A22-es autópálya Auer-i csomópontjánál indul, Altreinél (Anterivo) lép be a Fiemme-völgybe, ezen végig haladva Predazzónál keresztezi a Rolle-hágóba felvezető SS50-es utat, majd Moenánál átlép a Fassa-völgybe, Canazei és a Pordoi-hágó irányában.

Történelme

Az első emberi települések nyomai a késő bronzkorból valók. Cavalese környékén ősi földvár maradványait találták. Ugyanitt 6. századi ókeresztény temetőt is feltártak itt. A 10. századtól a Tridenti Hercegpüspökséghez (Fürstbistum Trient) került, Trento központtal, míg az Avisio-völgy felső, északi szakasza, a Fassa-völgy a brixeni központú Brixeni Hercegpüspökség (Erzbitum Brixen) fennhatósága alá került. Mindkét egyházfejedelemség a Német-római Birodalom hűbérese volt. A Fiemme-völgyi községek szövetsége autonóm elöljáróságot harcolt ki (Magnifica Comunità di Fiemme), mely a termőterület (erdők és alpesi legelők) közbirtoklásán alapult. A 12. századtól a völgyben és mellékvölgyeiben gabonaőrlő malmok és fűrészmalmok épültek, a hegyekben rézércet bányásztak. A napóleoni háborúkban a területet elszakították Tiroltól és Bajorországhoz csapták. A ladinok fegyveresek küldésével támogatták Andreas Hofer népi felkelését Tirolban.[3]. A bécsi kongresszus után mindkét völgyet (Trentinóval és Venetóval együtt) visszacsatolták a Habsburg Birodalomhoz.[3].

Az osztrák-magyar Buso-erőd a Paneveggio-tó partján

Az első világháborúban a Fiemme-völgy közvetlenül a Osztrák–Magyar Monarchia Monarchia délnyugati frontjának vonalán feküdt. Nyugaton az Etsch (Adige) völgye, északkeleten a Fassa-völgy szilárdan osztrák–magyar kézen volt, a front közvetlenül a Rolle-hágó alatt húzódott. A Rolle-hágó útja fontos utánpótlási útvonal volt a Fiemme-völgy és a San Pellegrino-hágó között. A Rolle-hágó felé vezető út fölött, a Paneveggio-völgykatlanban ma is láthatók az egykori osztrák-magyar záróerődök. A császári és királyi hadvezetés a háború küszöbén építeni kezdte a Fiemme-völgyi vasútvonalat (Fleimstalbahn), melynek első, nyugati szakasza, a Etsch (Adige) folyó völgyi Auertől Cavaléséig és Castellóig 1917-ben elkészült. A tovább Predazzóig tervezett keleti szakasz már nem épülhetett meg, mert a délről, San Martino di Castrozza felől támadó olaszok feljutottak a Fiemme-völgyet délről lezáró Lagorai-hegygerincre (Catena di Lagorai), elfoglalták a Monte Cauriolt, és a vasút nyomvonala az olasz tüzérség hatókörébe került. A világháború után a vasutat az olaszok az 1950-es évekig üzemeltették, majd 1960-ban felszámolták, a sínek nyomvonala ma sétaút és bicikliút.

Természeti katasztrófák, balesetek

Bővebben: Cavalese
  • 1985. július 19-én Cavalese fölött átszakadt a helyi fluoritbánya iszapszikkasztó medencéjének 34 méter magas felső gátja. A meredek hegyoldalról lezúduló 180 000 m³ víz és üledék az alsó tározó gátját is áttörte. Az iszaplavina a Stava-patak menti lakónegyedet. A kiömlő anyag 50 000 m³ törmeléket, földet, sziklákat sodorva kijutott az Avisio völgyébe, Tesero faluban is súlyos károkat okozott. Hivatalos adatok szerint 268 személy vesztette életét.
  • A Fiemme-völgy északi oldalán fekvő Tesero községet és a déli hegyoldalt, a Monte Cermist összekötő kabinos drótkötélpályát (funivia di Cermis) a 20. században két súlyos szerencsétlenség sújtotta:
    • 1976. március 9-én a kábel elszakadt, egy kabin a mélybe zuhant, 42 utas meghalt.
    • 1998. február 3-án az amerikai légierő egy EA–6B Prowler típusú kémrepülőgépe, amely az avianói légitámaszpontról szállt fel, beleakadt a kábelbe és elszakította azt. A lezuhanó kabinban 20 turista és az olasz kezelő életét vesztette. Az eset nagy felháborodást váltott ki Olaszországban, mert az 1951-es londoni egyezmény értelmében a NATO-pilóták kívül estek az olasz igazságszolgáltatás hatáskörén, és büntetlenül távozhattak. Az esetet mindmáig a „cermisi mészárlás” (strage di Cermis) néven emlegetik.
A Comun General de Fiemme önkormányzat területe (Trentino térképén)

Turizmus, sport

A Fiemme-völgy Észak-Olaszország egyik legjelentősebb télisport-központja. A völgy sípályái és felvonói a Dolomiti Superski regionális télisport-szövetség tagjai, a „Fiemme-völgy – Obereggen” elnevezésű zóna része. A völgy körzetében számos kiváló alpesi síterep fekszik:

A Fiemme-völgyben északisí-világbajnokságot rendeztek 1991-ben, 2003-ban és 2013-ban. A versenyek központi színhelye a Teseróban 1991-ben felavatott (és 2012-ben felújított és kibővített) „Lago di Tesero” sífutó stadion (Stadio del fondo di Lago di Tesero) volt.

Képgaléria

Commons:Category:Val di Fiemme
A Wikimédia Commons tartalmaz Akela/Temp 02 témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

  1. ↑ Lino Bertagnolli – Carlo Battisti. Val di Fassa. Treccani (1932) 
  2. ↑ Elischer Landesanstalt für Wald und Forstwirtschaft: Mit ihrer Stimme Zauberklang. Wald - Wissenschaft - Praxis, Nr.60/23 (PDF; 164 kB)
  3. ↑ a b Cenni storici. Comprensorio ladino di fassa (archivált link. Eredetije http://www.c11.tn.it/storia.shtml. (Hozzáférés: 2016. november 24.)

[[Kategória:Trentino-Alto Adige]] [[Kategória:Dolomitok]] [[Kategória:Alpok]] [[Kategória:Olaszország völgyei]]





Fassa-völgy

Fassa-völgy
Val di Fassa
A völgy Canazei közelében
A völgy Canazei közelében
A völgy Campitellónál
A völgy Campitellónál
Közigazgatás
OrszágokOlaszország
MegyeTrentino
RégióTrentino-Alto Adige
TelepülésekCanazei, Campitello, Mazzin, Moena, Pozza
Földrajzi adatok
Hossz25 km
ForrásSella-csoport
é. sz. 46° 29′, k. h. 11° 46′
TorkolatMoena
é. sz. 46° 23′, k. h. 11° 40′Koordináták: é. sz. 46° 23′, k. h. 11° 40′{{#coordinates:}}: nem lehet egynél több elsődleges címke oldalanként
Elhelyezkedése
A Fassa-völgy helyzete Trento megye (Trentino) térképén
A Fassa-völgy helyzete Trento megye (Trentino) térképén
Sablon • Wikidata • Segítség

A Fassa-völgy, olaszul: Val di Fassa, ladin nyelven Fascia [ˈfaʃa]), németül: Fassatal, régi német nevén Eveistal egy jelentős völgy Dolomitok délnyugati részén, az Avisio folyó felső folyásánál, Trentino-Alto Adige régió Trento megyéjében (Trentino), Észak-Olaszországban. Lakossága túlnyomórészt ladin nyelvű.

A völgy területe közigazgatási kistérséget (olaszul: Comunità di valle, németül: Talgemeinschaft) képez, neve Comun General de Fascia. Területe megegyezik elődjével, a 2006-ban feloszlatott Ladino di Fassa kistérséggel.

Fekvése

Az Avisio patak völgye elvileg teljes hosszában egyetlen összefüggő völgynek tekinthető, szakaszai azonban eltérő nevet viselnek. A völgy felső, északkeleti szakaszának neve Fassa-völgy, a Sella hegycsoporttól (Canazei városától) (ahol a San Pellegrino patak az Avisióba torkollik), le dél-nyugati irányban Moena község központjáig. A következő községtől, Predazzótól kezdődő alsó völgyszakasz neve Fiemme-völgy (olaszul: Val di Fiemme, németül: Fleimstal), amely kelet-nyugati irányban lejt az Etsch (Adige) folyó völgye felé, utolsó községe Anterivo (németül: Altrei), amely már Dél-Tirolhoz tartozik.[1]

Az Avisio egybefüggő folyóvölgye két részének eltérő elnevezése a középkori földbirtokviszonyokból maradt ránk: Az Avisio felső folyása, a Fassa-völgy évszázadokon át a Brixeni Püspökség birtoka volt, az alsó folyószakasz, a Fleims-völgy (olaszul Fiemme-völgy) pedig a Tridenti Püspökséghez tartozott.

A Fassa-völgyet a Dolomitok legmarkánsabb hegycsoportjai, a Monti Pallidi-nak („halovány hegyek”-nek) nevezett masszívumok övezik. Keleten a Marmolada, északon a Sella-csoport, északnyugaton a Langkofel-csoport, nyugaton a Rosengarten (Catinaccio) hegycsoportja, végül délnyugaton a Buffaure-csoport, a Marmolada keleti előterében.

Trentinóban egyetlen völgy, amelynek lakossága a ladin nyelv dolomiti változatát hivatalos nyelvként használja. Ezt a nyelvet még a dél-tiroli Grödner- (Gardena), Abtei- (Badia) völgyekben, a venetói Buchenstein (Livinallongo) völgyben, és a venetói Ampezzo-völgy egy részén élők használják.

Lakossága

A völgy lakosságának túlnyomó többsége (kb. 67%-a) ladin anyanyelvű.

A Fassa-völgyet alkotó hét község (zárójelben a ladin nyelvű településnév):

Közlekedése

A Fiemme-völgy és a Fassa-völgy völgy teljes hosszában az SS48 olasz állami főútvonal, a Strada statale 48 delle Dolomiti fut végig, amely nyugaton az Etsch (Adige) folyó völgyében futó A22-es autópálya Auer-i csomópontjánál indul, Altreinél (Anterivo) belép a Fiemme-völgybe, ezen végig haladva Predazzónál keresztezi az SS50-es utat, Moenánál belép a Fassa-völgybe. Canazeinél kelet felé kiágazik belőle a Fedaia-hágóra vívő SP 641-es út. Canazei után észak felé kiágazik belőle a Sella-hágóra vezető SS242, maga az SS-48-as felvisz a Pordoi-hágóba, innen le a Buchenstein (Livinallongo) völgybe, onnan tovább keletnek a Falzarego-hágón át Cortina d’Ampezzo felé.

Történelme

Fájl:Flag of Fassa.png
A Fassa-völgy nem-hivatalos zászlaja

A völgy lakosságának eredete vitatott. A bronzkorban már lakták. 1968-ban Mazzon közelben egy rét (retico) vár maradványait találták. Az i. e. 15-től a római hódítók a térségben a latin nyelvet terjesztették el. Úgy vélik, a rét és a latin nyelv kölcsönhatásából keletkezhetett a mai ladin nyelv.[2].

A középkorban a Fassa-völgy a brixeni központú Brixeni Hercegpüspökség (Erzbitum Brixen) hatalmába jutott, míg a völgy déli szakasza, a Fiemme-völgy a Tridenti Hercegpüspökséghez (Fürstbistum Trient) került, Trento központtal. Mindkét egyházfejedelemség a Német-római Birodalom hűbérese volt. A 12. század végére a völgy népe szabadságjogokat vívott ki, és Comunità di Fassa néven önkormányzatot hozott létre, mely a termőterület (az erdők és alpesi legelők) közbirtoklásán alapult. E rendszer a napóleoni háborúk idejéig működött. A ladinok fegyveresekkel is támogatták a tiroli Andreas Hofer népi felkelését. [3]. A bécsi kongresszus után mindkét völgyet (az egész Dolomitokkal, Trentinóval és Venetóval együtt) a Habsburg Birodalom kapta meg. A 19. század végén megindult a hegyi turizmus[3].

Az első világháborúban a Fassa-völgy a frontvonal osztrák-magyar felén volt. Canazei és a Pordoi-hágó szilárdan osztrák–magyar kézen volt, az olaszok keleten a Buchenstein (Livinallongo) völgyében és délkeletről, a Marmolada gleccserén át támadták a frontszakaszt. Délnyugaton a Fiemme-völgyet délről határoló Lagorai hegycsoportba is betörtek. A közeli hegyoldalakban a háború sok emléke fennmaradt, hegyi állások maradványai, helyreállított katonai vasalt mászóutak, köztük a legismertebb a Ferrata delle Trincee. A Marmolada gleccserének jégtömegébe az osztrák–magyar védők egész alagútrendszert vágtak, ágyúállásokkal, raktárakkal, legénységi szállásokkal. A Jégváros (Eisstadt / città di ghiaccio) villanyvilágítással, fűtéssel, telefonhálózattal is fel volt szerelve. 1917 novemberében, a caporettói áttörés után az olaszok visszavonultak Veneto felé, a havasok elcsendesedtek.

A Comun General de Fascia önkormányzat területe (Trentino térképén)

Az 1918 novemberi összeomlás után Tirol legnagyobb része, Dél-Tirol és az egész Trentino az Olasz Királyság hatalmába került. A ladin etnikum önrendelkezését felszámolták, az egybefüggő ladin nyelvterületet szétszabdalták, olasz nyelvű közigazgatási egységekhez csatolták. A római kormány csak a második világháborút követően, az Európai Unió megalakulásának küszöbén engedte helyreállítani a Trentino-Alto Adige régión belül Fassa-völgyi Ladin Völgyközösséget (Comprensorio Ladino di Fassa), melynek autonóm önkormányzata (Comun General de Fascia) még küzd a teljes jogú elismerésért.[4]

Legendái

A Fassa-vögy népvándorláskori történelmét számos legenda övezi, írott formában is. A Fassa-völgy hét ladin települését, a „Regoles”-t (németül „Riegel”-t) a hegyeken túlról, Treviso grófságából, a „Marca Trevignana”-ból, a Fedaia-hágón át érkező rablócsapatok fosztogatták. A Fassa-völgy lakói állandó harcban álltak a „trevisóiakkal”, vagy „trusaner”-ekkel. Végül felbéreltek egy „arimann”-okból álló zsoldoscsapatot. A germán Heermann szó harcost jelent, és longobárdokra utal. Az „arimann”-ok csatában legyőzték a trevisóiakat, a mai Canazei várostól keletre, a Penia községből a Fedaia-hágóra felvezető hegyi út jobb oldalán fekvő mezőn. Ennek neve ma is a „trevisóiak síkja” (Pian Trevisan vagy „Cian Trujan”).

Az „arimann”-ok ezután fatornyokból (ciasteles, Kastell) vigyázták a Fassa-völgy bejáratait. Veszély esetén a völgyben fekvő falvak lakosságát a fennsíkon gyújtott jelzőtüzekkel riasztották. Hosszabb békés időszakokban azonban az „arimann”-ok is a falvakat kezdték fosztogatni. Egy idő után latroknak (latrones) kezdték nevezni őket. A korai középkorban, amikor a völgyet a Brixeni Püspökséghez csatolták, az „arimann”-ok szolgálata fölöslegessé vált. A trevisóiak a Fedaia-hágóban rajtuk ütöttek, és lemészárolták az „arimann”-okat. Segélykérő jelzőtüzeiket a völgyben élők „nem látták meg”, nem küldtek erősítést. Mondják, a fennsíkon azóta is időről időre kigyullad a „lum de morc”, a „halál fénye”… A dél-tiroli Karl Felix Wolff (1879–1966), a tiroli és dolomiti mondák kutatója beszámolt egy kora középkorból származó dokumentumról, melyben említés esik az „arimannok” itteni tetteiről. Ez azonban úgymond „elveszett”, további írott forrás nem ismeretes, emiatt Wolff írásait bírálatok érik.[5]

A Ciampac sípályái

Turizmus, sport

A völgy sípályái és felvonói a Dolomiti Superski regionális télisport-szövetség tagjai. A völgy körzetében számos kiváló alpesi síterep fekszik:

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ Lino Bertagnolli – Carlo Battisti. Val di Fassa. Treccani (1932) 
  2. ↑ La storia della Val di Fassa. www.DolomitiNetwork.com. (Hozzáférés: 2016. november 26.)
  3. ↑ a b Cenni storici. Comprensorio ladino di fassa (archivált link. Eredetije http://www.c11.tn.it/storia.shtml. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  4. ↑ Comun general de Fascia. Legge Provinciale del 16 giugno 2006, n. 3. Comprensorio ladino di Fassa (Archivált link, eredetije http://www.c11.tn.it/comungeneraldefascia/index.shtml). (Hozzáférés: 2009. január 26.)
  5. ↑ Ulrike Kindl: Überlegungen zu K.F. Wolffs Erzählungen vom Reich der Fanes (Gondolatok K.F. Wolff-nak a Fanes-vidékről szóló elbeszéléseiről), a „Micurà de Rü” Ladin Intézet honlapján.

További információk

Commons:Category:Val di Fassa
A Wikimédia Commons tartalmaz Akela/Temp 02 témájú médiaállományokat.

[[Kategória:Trentino-Alto Adige]] [[Kategória:Dolomitok]] [[Kategória:Alpok]] [[Kategória:Olaszország völgyei]]

Zajkányi csata Vaskapui csata

1442. júliusa ??? avagy 1442 szeptember 6-a ???? Vaskapu-hágó az más, helyszín OK
  • 1442. március 25. Hunyadi győz Szebennél (rubicon) Mezdi bég rablóhad fölött (szeretlekszékelyföld)
  • 1442 áprilisáig Vlad Dracult megbuktatja, Basarabot (Dánt, bánlaky) teszi a helyére
  • 1442 júliusában: győz a Vaskapu-hágóban (rubicon), Ialomița (folyó) felső folyásánál
  • 1442 augusztus török bosszúhadjárat Erdély ellen, Seháb ed Dihn ruméliai beglerbég
  • 1442. szeptember 6. zajkányi csata (történelmi portré blog, csak itt) 2x volt Vaskapui csata????

- - - - -

MÁS: Nándorfehérvár ostroma (1440) http://doktori.bibl.u-szeged.hu/2198/1/PhD_Szabo_ertekezes.pdf




HABSBURG BIROD. SZEMÉLYHEZ LINKGYŰJTEMÉNY, IRODALOM

Irodalom

  • Gonda Imre – Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség, Gondolat, Budapest, 1978, ISBN 9632807146
  • Niederhauser Emil: Mária Terézia, Pannonica, Budapest, 2000, ISBN 963925214X
  • A.J.P. Taylor: A Habsburg Monarchia (The Habsburg Monarchy) 1809-1918, Scolar, Budapest, 2003, ISBN 9639193879
  • Ifj. Barta János: A kétfejű sas árnyékában. Az abszolutizmustól a felvilágosodásig (1711–1780), Magyar Krónika, Gondolat, 1984.
  • Thea Leitner: Habsburgs vergessene Kinder (A Habsburgok elfeledett gyermekei), Piper, 1996, ISBN 3492218652
  • Friedrich Weissensteiner: Die Töchter Maria Theresias (Mária Terézia leányai), Kremayer & Scheriau, Bécs, 1991.
  • Friedrich Weissensteiner: Die Söhne Maria Theresias (Mária Terézia fiai), Kremayer & Scheriau, Bécs, 1991.
  • Hugh Montgomery-Massingbeard (kiadó): Burke's Royal Families of the World, 1. kötet: Európa & Latin-Amerika, Burke's Peerage Ltd, London, 1977.
  • Nemeskürty István: Ez történt Mohács után. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968.
  • Nemeskürty István: Elfelejtett évtized (1542–1552: tíz esztendő magyar krónikája), Magvető Kiadó, 1974.
  • Nemeskürty István: „Kik érted haltak, szent Világszabadság,” Magvető Könyvkiadó, 1977.

Habsburg és magyar történelem linkek

„Habsburg családi átok”

Az aradi kivégzések és gróf Batthyány Lajos halála után fennmaradt egy Ferenc Józsefre mondott családi átok, amely úgy hangzik, mint egy bibliai prófécia: "Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színéről! Őt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!"

E családi átok mellett még egy babonás jövendölés forgott közszájon ebben az időben Ferenc Józseffel kapcsolatban. Azt tartották, hogy a császár famíliájának 13 áldozattal kell bűnhődnie az aradi vértanúkért. Aki nem hisz a jóslatokban és az átkokban, azt is bizonyára elgondolkoztatja, hogy mit mért a sors a későbbiekben az uralkodóra és családjára.

  1. Ferenc József első gyermeke, Zsófia 1857-ben, alig több, mint 1 éves korában meghalt.
  2. Sógornője, Charlotte mexikói császárné 1867 márciusában megőrült.
  3. Alig két héttel később Habsburg Matild főhercegnő tűzhalál áldozata lett.
  4. Újabb két hétbe se telt, és Queretaróban agyonlőtték Ferenc József öccsét, Miksa császárt.
  5. 1889. Január 30-án következett be a mayerlingi tragédia, amikor Rudolf trónörökös lett öngyilkos.
  6. 1891-ben a tengereken eltűnt a főhercegi rangjáról lemondott furcsa Habsburg, Nepomuk János Szalvátor, aki az Orth János nevet vette fel.
  7. Lovas baleset áldozata lett Vilmos Ferenc Károly főherceg.
  8. Vadászbalesetben elhalálozott Ferenc József unokatestvére, László főherceg.
  9. Tűzvész áldozata lett Zsófia főhercegnő, Ferenc József sógornője.
  10. 1898. szeptember 10-én Genfben egy Lucheni nevű anarchista leszúrta Erzsébet királynét.
  11. Mérgezésben meghalt a 19 éves Klotild főhercegnő.
  12. szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst
  13. és feleségét, Chotek Zsófiát.

IRAK, Közel-Kelet

Irak

Grand Mosque Seizure

  • THOMAS HEGGHAMMER/STÉPHANE LACROIX: „Rejectionist Islam in Saudi Arabia: The Story of Juhayman al-ʻUtaybi Revisited“, International Journal of Middle East Studies 39 (2007), 103-122, hier besonders 106-109.
  • LAWRENCE WRIGHT: Der Tod wird euch finden. Al-Qaida und der Weg zum 11. September, Aus dem amerikanischen Englisch von Stefan Gebauer und Hans Freundl, München: Wilhelm Goldmann, Taschenbuchausgabe September 2008, 124-133; 135
  • http://phil-fak.uni-koeln.de/fileadmin/phil-fak/aktuelles/2012/budke_heiliger_krieg.pdf

Közel-kelet

Asszírok

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Akela/Temp_02&oldid=18233962”