Cavalese

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cavalese
(Cavales, Ciavaleis)
Cavalese látképe dél felől, a Cermis hegyről
Cavalese látképe dél felől, a Cermis hegyről
Cavalese címere
Cavalese
címere
Cavalese zászlaja
Cavalese
zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióTrentino-Alto Adige
MegyeTrento autonóm megye (TN)
Rangcomune
FrazionékCascata, Cavazzal, Marco, Masi di Cavalese, Milon
KerületeiCarano, Castello-Molina di Fiemme, Daiano, Tesero, Varena
PolgármesterSergio Finato (2020. szept. 21. óta)
VédőszentSzent Sebestyén
Irányítószám38033
Körzethívószám0462
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség4010 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség88 fő/km²[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1000 m
Terület45 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 28″, k. h. 11° 27′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 28″, k. h. 11° 27′ 38″
Elhelyezkedése Trento autonóm megye térképén
Elhelyezkedése Trento autonóm megye térképén
Cavalese
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cavalese
témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Cavalese (Fiemme-völgyi nyelvjárásban „Cavales”, régi német nevén „Gablös"[4], ladin nyelven „Ciavaleis”) egy község (comune) Észak-Olaszországban, a Trentino-Alto Adige (Dél-Tirol) autonóm régióban, Trento megyében, a déli-Dolomitokban, kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban. Állandó lakosainak száma kb. 4000.

A Fiemme-völgyi községek középkori eredetű szövetségének, a Magnifica Comunità di Fiemmének tagja. Predazzó mellett a Fiemme-völgy történelmi, kulturális, és közigazgatási központja, nagy kiránduló- és téli sportközpont, számos alpesi-sí és sífutópálya veszi körül. Enyhe éghajlata miatt a nem-sportoló nyaralók, családok is kedvelik.

Fekvése, lakói[szerkesztés]

Dél-Tirol déli részén, a Fiemme-völgyet (olaszul: Valle di Fiemme, németül: Fleimstal) szegélyező domboldalakon fekszik, 1000 m tengerszint feletti magasságban. A Fiemme-völgyi Területi kistérség (Comunità territoriale della Val di Fiemme) része. Lakóit, a cavalesebelieket olaszul cavalesaninak nevezik. A helység védőszentje Szent Sebestyén, helyi ünnepnapja január 20.

Történelme[szerkesztés]

Az késő bronzkorból való első emberi település létét egy ősi földvár feltárt maradványai bizonyítják. A Római Birodalom végső évszázadában (284–476) és népvándorlás korában a közeli San Valerio dombon vár és keresztény szentély állt. A 6. századból való keresztény temetőt is feltártak itt. A városiasodás a 12. században indult meg, a Gambis patakra gabonamalmok és fűrészmalmok települtek, a hegyekben rézércet bányásztak. A Fiemme-völgy a 10. századtól kezdve Trident püspök-fejedelmeinek birtoka volt, de a községek szövetsége bizonyos autonómiával rendelkezett (Magnifica Comunità di Fiemme).

A 16–17. században Cavalese a püspöknek és a tridenti főuraknak pihenőhelyévé vált, nyári palotákat építettek itt. A tridenti püspök palotáját a 19. században a Magnifica Comunità székházává alakították. A 18. században (settecento) itt működött Giuseppe Alberti festőiskolája, akinél többek között Michelangelo Unterperger is tanult (műveik a környék templomaiban, főúri udvarházaiban láthatók. A 19. század a helységnek és környékének fejlődést hozott a fellendülő turizmus. Számos vendégfogadó épült, új utak épültek.

Cavalese és a Fiemme-völgy (Fleimstal) 1919-ig az Osztrák–Magyar Monarchiához, Tirol grófsághoz tartozott. Cavalese cs. és kir. helyőrségi város (Garnisonsstadt) volt, 1914-ben a cseh 12. vadász-zászlóalj (böhmische Feldjäger-Bataillon Nr. 12) állomásozott itt.

A Fleims-völgyi vasút[szerkesztés]

A Fleimstalbahn nyomvonala.
A Fiemme-völgyi vasút (Fleimstalbahn) egyik áteresze mai állapotában.

Itt haladt az osztrák–magyar hadvezetés által tervezett Fiemme-völgyi vasút (németül: Fleimstalbahn, olaszul: Ferrovia della Val di Fiemme) vonala, érintve Cavalését is. 1910-ben kezdődött a tervezés, 1916-ban – már az első világháború idején, az olaszok hadba lépése után – nekifogtak az építkezésnek. A 760 mm nyomtávú vasútvonal építését egy Örley nevű magyar hadmérnök vezette. (Az első világháborúban a Dél-Dolomitok az osztrák–magyar haderő hadműveleti területe volt, közvetlen frontvonal, a vasút ennek utánpótlását segítette). A számos alagutat, völgyhidat magában foglaló létesítmény cs. és kir. katonák és antant-hadifoglyok munkájával épült. Az 51 km hosszú vonal első, 35 km-es nyugati szakasza az Etsch (Adige) völgyi Auertől Cavaléséig és Castellóig 1917-ben megnyílt. Megnyitásán részt vett Károly császár és király is.[5] A 16 km-es második szakasz, amely a Fiemme-völgyben futott volna Cavalésétől tovább Predazzóig már nem épülhetett meg a világháború alatt, mert a Fiemme-völgyet délről lezáró Lagorai-hegység (Catena di Lagorai) egyik hegycsúcsát, a Monte Cauriolt az olaszok elfoglalták, és a sínek nyomvonala az olasz tüzérség hatókörébe jutott. A világháború után frissen megszerzett területen az olasz kormány kiépítette a teljes vonalat, amely az 1950-es évekig üzemelt, 1960-ban végleg felszámolták, ma buszok közlekednek helyette. A sínek nyomvonala ma sétaút és bicikliút.

A második világháború végén a környék német megszállás alá került, Cavalese a partizántevékenység (resistenza) egyik gócpontjává vált. A háború után az alpinizmus és a sísport egyik népszerű központjává fejlődött. A völgyben (is) elhalad a Marcialonga, a minden év januárjában megrendezett nemzetközi sífutó verseny, amelynek útvonala Predazzóból a Fiemme-völgyön és a Fassa-völgyön át halad.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Vigiliusz-templom (Chiesa di San Vigilio di Trento), amelyet I. Lipót német-római császár és felesége, Eleonóra császárné építtetett. 1698-ban szentelték fel, Giuseppe Alberti freskói díszítik.
  • A templom melletti kolostor épületére három délkör van felrajzolva, 1692-ből. 1882-ben Cavalese község elöljárósága meteorológiai állomást létesített itt.
  • A helyiség főutcáját képezi a régi dolomiti országút, ma megkerüli az új 48. sz. állami autóút (Strada statale 48 delle Dolomiti). A főutca mentén láthatók a tridenti püspök palotája és a régi főúri városi paloták, és a Várostorony (Torre Civica), a városszövetség közigazgatási autonómiájának jelképe.
  • A püspöki palota belseje reneszánsz vonásokat mutat: földszinten a börtön, az első emeleten a városi elöljáróság irodái, a másodikon a képtár (pinacoteca) és a Fiemme-völgy múzeuma. Itt van a közösség levéltára, amelyben pergamen található a 13-tól a 18. századig.
  • A Várostorony 1805-ben épült, 1830-ban toronysisakkal és órával egészítették ki. A torony lábánál álló kápolna, előtte a Gambis folyó védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak 1739-ben felállított szobra .
  • A község alsó, régibb részén található a Santa Maria Assunta plébániatemplom. Az őt körülvevő parkban, ősi fák alatt régi kőpadok és kőasztal található, ez a Tanács Padja, (Banc de la Reson vagy Banco della Ragione). A tridenti püspök vikáriusa itt tartotta rendszeres törvénylátó napjait, ahol közügyeket intézett és bírói ítéleteket hozott.

Katasztrófák és balesetek[szerkesztés]

1985. július 19-én Cavalese fölött a domboldalban átszakadt a helyi fluoritbánya 20 éves iszapszikkasztó medencéjének 34 méter magas felső gátja. A meredek hegyoldalon 180 000 m³ víz, iszap, üledék zúdult az alsó tározóba, amelynek gátja szintén átszakadt. A 90 km/h sebességgel rohanó iszapár elsöpörte a Stava-patak menti lakónegyedet. A kiömlő anyag 50 000 m³ épület-törmeléket, földet, fákat, sziklákat magával sodorva eljutott Tesero faluig, az Avisio völgyébe, további házakat és műtárgyakat lerombolva. Hivatalos adatok szerint 268 személy pusztult el. Ez volt Trentino-Dél-Tirol régió legnagyobb újkori (békeidős) katasztrófája.[6]

A völgy északi lejtőjén fekvő Cavalését (Tesero községet) és a déli hegyoldalt (a Monte Cermist) összekötő, síelőket és kirándulókat szállító kabinos drótkötélpályát (funivia di Cermist) a 20. században két súlyos szerencsétlenség érte:

  • 1976. március 9-én a hibásan szerelt kábel elszakadt, egy kabin a mélybe zuhant, 42 utas meghalt, csak egyetlen súlyos sérült maradt életben.[7]
  • 1998. február 3-án az amerikai légierő egy EA–6B Prowler típusú felderítő repülőgépe, amely az avianói légitámaszpontról szállt fel, kis magasságban repült át a völgyön, elszakította a Monte Cermisre vezető felvonó drótkötelét. A lezuhanó kabinban 20-an lelték halálukat, európai turisták és az olasz kezelő. Az eset nagy felháborodást váltott ki Olaszországban, mert az 1951-es londoni egyezmény értelmében a NATO-pilóták kívül estek az olasz igazságszolgáltatás hatáskörén, és büntetlenül távozhattak.[8] Az esetet mindmáig a „cermisi mészárlás” (strage di Cermis) néven emlegeti a sajtó és a közbeszéd.

Gazdaság[szerkesztés]

Az ipari tevékenység mérsékelt, főleg kereskedelem és fafeldolgozó ipar. Nagyobb súllyal van jelen a kézműipar, ezen belül a fafaragás, a vasművesség és a márványszobrászat. A Bassa Val di Fiemme nevű szociális foglalkoztató szervezet sajtokat és tejtermékeket állít elő a helyben, Trento megyében (Trentinóban) termelt tejből. Elsődleges jelentőségű azonban az idegenforgalom, a turistaipar. Szállodák, vendégfogadók, apartman-házak, éttermek, sífelvonók, turistaházak sokasága épül, a fizetővendég-szolgálat is virágzik, sokan építenek második ingatlant, bérbeadás céljából.

Sportolási lehetőségek[szerkesztés]

Cavalese körül számos jól karbantartott sípályarendszer üzemel (Pampeago, Cermis). Pampeago fölött, a Latemar síközpontnál egy síugrósánc is működik. A sífutás is igen népszerű a környéken, ennek leglátványosabb eseménye az évente megrendezett Marcialonga nemzetközi sífutóverseny.

1956-ban alakult a helyi jégkorongozó klub (Hockey Club Fiemme). A csapat az olasz B kategória sorozatos győztese volt 1987–1994 között. Jelenleg a C kategóriában játszik, és az utánpótlás nevelésében működik sikeresen.

1969-ben, 1978-ban és (legutóbb) 1997-ben Cavalesében volt a Giro d’Italia kerékpárverseny egyik szakaszának befutója.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://demo.istat.it/?l=it
  2. Fonte: ISTAT - Unità amministrative, variazioni territoriali e di nome dal 1861 al 2000 - ISBN 88-458-0574-3
  3. ISTAT[2]
  4. Die deutschen Sprachinseln in Oberitalien, Bernhard Wurzer, Athesia, 1977
  5. IV. Károly király látogatásáról az olasz Wiki közöl jogvédetté nyilvánított korabeli fényképeket, lásd it:Ferrovia della Val di Fiemme.
  6. Több forrás 360 halálos áldozatot ad meg. Lásd: it:Catastrofe della Val di Stava
  7. Lásd: it:Disastro della funivia di Cavalese (1976)
  8. A gép személyzete, Richard Ashby százados, pilóta, Joseph Schweitzer százados, navigátor, továbbá William Rancy és Chandler Seagraves, az elektronikai hadviselés eszközeinek kezelői a kábel alatt próbáltak átrepülni, valószínűleg virtusból. (v.ö. a szolnoki Tisza-híd alatt (szigorú tiltás ellenére) többször is átrepülő magyar és szovjet vadászpilóták esetével). A baleset után a gép személyzete megsemmisítette a bűntett bizonyítékát képező videokazettákat, az amerikai katonai bíróság ezt katonához méltatlan viselkedés vétségének minősítette. A tengerészgyalogságtól elbocsátották őket, de egyéb büntetést nem kaptak. A „hanyagságból elkövetett tömeges emberölés bűntettének” vádpontjában „nem bűnösnek” mondták ki, és felmentették őket. Az USA kormánya kártérítést fizetett az áldozatok családtagjainak. Lásd: it:Strage del Cermis

Irodalom[szerkesztés]

  • Piccole città, borghi e villaggi, Touring Club Italiano, 2006.
  • Aldo Gorfer: Le valli del Trentino: Trentino orientale, ed. Manfrini, Trento, 1977, pp. 530 ss.

További információk[szerkesztés]