Karinthy Frigyes

Karinthy Frigyes
Karinthy Frigyes (Rippl-Rónai József festménye)
Élete
Születési név	Karinthy Frigyes Ernő
Született	1887. június 25. Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1938. augusztus 29. (51 évesen) Siófok, Magyarország
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Judik Etel (1914. szeptember 17. – 1918. október 17., Budapest VIII. kerülete) Böhm Aranka (1920. augusztus 14. – 1938. augusztus 29.)
Gyermekei	Karinthy Gábor Karinthy Ferenc
Pályafutása
Karinthy Frigyes aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Karinthy Frigyes témájú médiaállományokat.

Emléktáblája szülőházán, a Damjanich utca 27. szám alatt

Emléktáblája egykori iskolája falán

Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító.

Élete

Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket. Ezután született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet ugyancsak Doleschall Sándor keresztelte meg a Deák téri evangélikus templomban. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után Karinthi József egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

Karinthy a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, Budapesten végezte tanulmányait.

Karinthy Frigyes 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket írt; emellett naplót vezetett. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.

Érettségi után matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozza meg számára 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.

1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.

1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.

Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései ("magyarázom a bizonyítványomat") a mai köznyelvet gazdagítják.

Műveinek kiadásában közreműködött titkára, a később rejtvényein, fejtörőin keresztül ismertté vált Grätzer József is.

Munkássága

Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittman Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta Wittman életrajzát.

Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 15 éves korában kiadták. A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. (Erre utal A cirkusz című novellájában is.) Főként újságokba, folyóiratokba (Nyugat, Magyar Írás, stb.) írt, több, mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.

Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba. Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.

Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.

Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.

Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezeknek kisebb része a lírai jellegű (pl. a Lecke, a Kudarc, az Ősz) – többségük szabadvers: hosszú, központozás nélküli gondolatkitörés (pl. a Számadás a tálentumról vagy a Karácsonyi elégia).

Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény: a Micimackóé, és folytatása a Micimackó kuckója. Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részét a nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) készítette, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást. Őrá utal a Micimackó név.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.

Művei

Szlávics László, ifj.: Karinthy Frigyes portré (Budapest, Karinthy Színház)

• Utazás a Merkurba, regény, 1898-1901

• Nászutazás a Föld középpontján keresztül, regény, 1902
• Így írtok ti, paródiák, 1912
• Esik a hó, novellák, 1912
• Ballada a néma férfiakról, novellák, 1912
• Együgyű lexikon, 1912
• Görbe tükör, humoreszkek, 1912
• Találkozás egy fiatalemberrel, novellák, 1913
• Grimasz, novellák, 1914
• Két hajó, novellák
• Legenda az ezerarcú lélekről, novellák
• Beszéljünk másról, karcolatok
• Ó, nyájas olvasó, karcolatok
• Aki utoljára nevet, karcolatok
• Így láttátok ti, paródiák
• Tanár úr kérem, irodalmi paródia, 1916
• Holnap reggel, dráma
• Utazás Faremidóba, regény
• Krisztus vagy Barabbás, elbeszélések, 1918
• Bűvös szék, dráma, 1918
• Viccelnek velem
• A repülő ember, 1920
• Ne bántsuk egymást, humoreszkek, 1921
• Hököm-színház, jelenetek, 1921
• Jelbeszéd, novellák, 1921
• Gyilkosok, novellák, 1921
• Capillária, regény, 1921
• Kötéltánc, regény
• Nevető dekameron, esszék
• Ki kérdezett?, esszék
• Minden máskép van, karcolatok
• Nem mondhatom el senkinek, versek
• A delejes halál, novellagyűjtemény (sci-fi), 1926
• Hasműtét, novellák
• 100 új humoreszk
• Még mindig így írtok ti, irodalmi karikatúrák
• Barabás, novellák
• Nevető betegek
• Mennyei riport, regény, 1937
• Utazás a koponyám körül, 1937
• Üzenet a palackban, versek, 1938

Társszerzőkkel

• Polgári kiáltvány a társadalom megmentéséről, 1937

Művei alapján készült filmek

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja. Kerepesi temető 41-1-35. Borsos Miklós alkotása.

• Mágia (1917) rendezte Korda Sándor
• Barátságos arcot kérek (1935) rendezte Kardos László
• Tanár úr, kérem (1956) rendezte Mamcserov Frigyes
• Utazás a koponyám körül (1970) rendezte Révész György
• Holnap reggel (1970) rendezte Horváth Jenő
• A Nagy Ékszerész (1978) rendezte Karinthy Márton
• 1 és a semmi (2004) (rövidfilm) rendezte Molnár Péter
• Utazás a koponyám körül (2005) készítette Chi Recordings
• Lux úr szabadalma (2006) (rövidfilm) rendezte Gerő Marcell
• T.U.K. - Tanár úr, kérem (2011) rendezte Mátyássy Áron

Hangoskönyv formában megjelent művei

• Az emberke tragédiája és más íráskák
• Így írtok ti
• Tanár úr kérem
• Utazás a koponyám körül

Műfordításai

Fájl:Karinthy Frigyes es Ferenc sirkove P8270232.jpg

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírköve (Budapest, Kerepesi temető)

• Charles Dickens: Két város regénye
• Stephen Leacock: Rosszcsirkeff Mária és társai
• Stephen Leacock: Gertrúd, a nevelőnő
• Alan Alexander Milne: Micimackó (átdolgozás)
• Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója (átdolgozás)
• Alan Alexander Milne: Micsoda négy nap!
• Luigi Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt
• Jonathan Swift: Gulliver utazásai
• Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (fordítóként, majd Koroknay István új fordításának közreműködőjeként feltüntetve)
• Metta V. Victor: Egy komisz kölök naplója
• Frank Wedekind-novellák
  • Néhány verset fordított többek között Goethétől, Heinétől, Morgensterntől és Wedekindtől.

Származása

Karinthy Frigyes felmenői

Karinthy Frigyes (Budapest, 1887. jún. 25. - Siófok, 1938. aug. 29.) író, költő, műfordító. Ev.	Apja: Karinthi József (szül. Kohn József, Pápa, 1846. márc. 28. - Budapest, 1921. nov. 1.) tisztviselő, eredetileg izr., 1886. jan 3-tól ev.	Apai nagyapja: Kohn Lipót (? - Pápa, 1880. ápr. 18.) órás, izr.	Apai nagyapai dédapja: n. a.
			Apai nagyapai dédanyja: n. a.
		Apai nagyanyja: Glück Mária (? - Pápa, 1892. jan. 27.) izr.	Apai nagyanyai dédapja: n. a.
			Apai nagyanyai dédanyja: n. a.
	Anyja: Engel Karolina (Budapest, 1851. aug. 13. - Budapest, 1895. jan. 26.) eredetileg izr., 1886. jan 3-tól ev.	Anyai nagyapja: Engel Dávid (? - Budapest, 1883. márc. 28.) magánzó, izr.	Anyai nagyapai dédapja: n. a.
			Anyai nagyapai dédanyja: n. a.
		Anyai nagyanyja: Sternberg Katalin (? - Budapest, 1888. aug. 16.) izr.	Anyai nagyanyai dédapja: n. a.
			Anyai nagyanyai dédanyja: n. a.

Forrás:

Források

• dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára 342-345. old. (Korona Kiadó, Budapest 1992.)
• Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972 (Arcok és vallomások sorozat)
• Naplóm, életem (szerk. Szalay Károly), Magvető Kiadó, Budapest, 1964.
• Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai Irodalomtörténeti Közlemények 2003. 4-5.
• OSZK gyászjelentések
• Színházi Adattár [1]

További információk

• Hallgatható művei
• Életrajza – Magyar Irodalom Arcképcsarnoka
• Életrajz – literatura.hu
• Életrajz – Karinthy Frigyes Gimnázium
• Idézetek
• Irodalomtörténet
• Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• Szerzői oldala a Molyon
• Eredeti hangfelvétel; Karinthy saját versét mondja
• Karinthy Frigyes a PORT.hu-n (magyarul)
• Kosztolányi és Karinthy kölcsönös ugratásai
• Életrajz, művei magyarul és fordításokban Bábel Web Antológia

Kapcsolódó szócikkek

• Esztendő szépirodalmi folyóirat
• Magyar eszperantisták listája
• Eszperente

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Karinthy Frigyes témában.

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak Karinthy Frigyes témában.