Zathureczky Ede
| Zathureczky Ede | |
.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Becenév | Zatu |
| Született | 1903. augusztus 24. Igló |
| Elhunyt | 1959. május 31. (55 évesen) Bloomington (Indiana, Egyesült Államok) |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola (–1922) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | komolyzene |
| Hangszer | hegedű |
| Díjak |
|
| Tevékenység | zenész |
| IPI-névazonosító | 00163184771 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsó- és felsőzathurcsei Zathureczky Ede (Igló, 1903. augusztus 24. – Bloomington (Indiana, Egyesült Államok), 1959. május 31.) Kétszeres Kossuth-díjas magyar hegedűművész, a Zeneakadémia igazgatója.
Tanulmányai
Zenei tehetségét valószínűleg operaénekesnő, zongorista édesanyjától, Filbinger Máriától örökölte. 1910-ben kezdte zenei tanulmányait, első fellépése már 1911-ben 8 éves korában volt, miután családja 1914-ben Kassára költözött Kun Tivadar vette át zenei képzését. Zathureczky 1918-ban került Budapestre, tizennégy évesen jelentkezett a Zeneakadémia hegedű tanszakára, ahol fiatal kora ellenére Hubay Jenő egyenesen saját akadémiai osztályába vette fel, emellett zeneszerzést Siklós Alberttől tanult. 1919-től a mesteriskola növendékeként folytatta tanulmányait, hamarosan Hubay egyik legkedvesebb növendéke lett. Részben ennek tulajdonítható, hogy az elkövetkező évtizedek során egyre inkább őt tekintették a Hubay hegedűsiskola méltó őrzőjének.
A budapesti Zeneakadémián 1922 májusában szerzett előadóművészi oklevelet.
Művészi és tanári pályája
Fellépései 1921-ben Kassán kezdődtek, majd felfelé ívelő művészi karrierjét az 1923 januárjában Hubay vezényletével rendezett budapesti hangversenye indította, amelyen a megjelent impresszáriók is felfigyeltek tehetségére. Az 1923 és 1928 közötti években négy nagysikerű olaszországi turnén vett részt, ezeken összesen száznál több hangversenyt adott, miközben Európa más városaiban is fellépett, Kassán, Prágában, Bécsben. 1924-ben Berlinben, és 1925 elején Amerikában is sikerrel koncertezett (New York, Chicago, Boston); New Yorkban Bruno Walter vezényletével szerepelt.[1]
Pályáján az 1929-es év jelentős fordulatot hozott, 1929–től a Zeneművészeti Főiskola tanára, Hubay Jenő asszisztense lett.
Az 1930-as évek közepétől szoros együttműködést alakított ki Bartók Bélával, több hazai és külföldi hangversenyen léptek fel közösen Budapesten, Temesvárott és Kassán, Nyíregyházán.[2] 1939. március végétől olaszországi turnén vettek részt. Szembetűnő változás történt Zathureczky előadói repertoárjában, a virtuóz karakterdarabok helyett elsősorban a klasszikus-romantikus szonáta irodalom került előtérbe (a középpontban Beethoven művekkel), valamint repertoárja Bartók kompozícióival is bővült.
Hubay 1937-ben bekövetkezett halála után a hegedű tanszakon a mesterképzést felfüggesztették, az 1943 őszétől újból elindított mesterképző vezetője végül Zathureczky lett, és ekkor Dohnányi Ernő utódaként őt nevezték ki a Zeneakadémia igazgatójává is, ahol 1956-ig, Egyesült Államokba való emigrálásáig megtartotta pozícióját.
A második világháború utáni pár évben 1946 és 1949 között Európa majdnem valamennyi jelentős zenei központjában fellépett, kortárs zeneszerzőkkel került személyes kapcsolatba, ami repertoárjának kortárs zeneművekkel történő gazdagodását eredményezte. 1948/49-ben Bartók: Hegedűversenyének sorozatos előadásaival szinte kulturális missziót teljesített. 1949 után a bezártság következtében, amelyben a magyar zenei elit élni volt kénytelen, már csak a kelet-európai országokba utazhatott.
1956 novemberében egy rádiófelvétel kapcsán utazott Bécsbe, onnan barátai rábeszélésére továbbutazott az Egyesült Államokba. Az 1957/58-as tanévtől elvállalta a bloomingtoni (Indiana, USA) Indiana University hegedű tanszakának vezetését, de a következő évben már hazatérését tervezte. Az USA-ban újból koncertezik, Böszörményi-Nagy Bélával, aki akkor már szintén az Indiana University professzora, 1958. április 8-án New York-ban a Town Hallban adnak koncertet.[3] Egy évvel halála előtt, 1958-ban találkozott Dohnányi Ernővel is az idős zeneszerző floridai otthonában.
1959. május 31-én váratlanul halt meg Bloomingtonban, Bartókhoz hasonlóan már ő sem térhetett többé vissza hazájába.
Neves tanítványai
Pedagógiai képességeit fényes eredmények igazolták, számos növendéke nyert nemzetközi versenyeken, Virovai Róbert 1937-ben a bécsi nemzetkozi hegedűverseny első helyezettje, Albert Ferenc, az olasz Sirio Piovesan 1946-ban a Genfi Nemzetközi Zenei Verseny helyezettje,[4] Lengyel Gabriella, valamint Kovács Dénes, az 1955-ös londoni Flesch hegedűverseny nyertese. További sikeres növendékei Komlós Péter a Bartók vonósnégyes vezetője, Kocsis Albert, Halász Ferenc a Zeneakadémia tanára, Devich Sándor, a Bartók vonósnégyes egyik alapító tagja, Pauk György.
Kovács Dénes utóda lett a Zeneakadémia hegedű tanszakán és az igazgatói székben egyaránt.
Pauk György, számos nemzetközi zenei verseny győztese, a londoni Royal Academy of Music hegedű tanszakának vezetője, tanáráról, Zathureczky Edéről nevezte el a Royal Academy of Music hegedű tanszakát.[5]
Lemezei
Zathurecky csak kevés lemezfelvételt készített, viszont Dohnányi Ernő Tallahassee–ben (Florida) levő otthonában Dohnányival feltehetően 1958-ban, röviddel Zathureczky halála előtt készült magnófelvételét kiadták CD-n. A felvételen Mozart: Szonáta K. 304., Beethoven: Szonáta Op. 30. No. 3., Op. 24. és a Kreutzer szonáta, Op. 47. No. 9. valamint Schumann: Hegedű-zongora szonáta Op. 121. No. 2. szerepel.[6]
Díjak, elismerések
Jegyzetek
- ↑ Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Noteble Alumni Zathureczky Ede. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 2.)
- ↑ Bartók's Chamber Music (pg.289) by János Kárpáti
- ↑ The New York Times, April 08, 1958
- ↑ Lőwenberg Dániel: Végh Sándor. [2016. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 4.)
- ↑ Liszt Ferenc Zeneakadémia Notable Alumni Pauk György. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
- ↑ Az angol verzióból átvéve
Irodalom
- Halmy Ferenc, Zipernovszky Mária: Hubay Jenő. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. ISBN 963-330-060-6
- Homolya István: Zathureczky Ede. Budapest, 1972. Zeneműkiadó
- Ottó Péter: A Mesterhegedűs. Kovács Dénes emlékezik. Budapest, 2007. Európa K. ISBN 978 9630784276
