Zaporizzsjai atomerőmű
| Zaporizzsjai atomerőmű | |
 | |
| A zaporizzsjai atomerőmű, előtérben a Kahivkai víztározó. Jól látható az erőmű hat reaktorblokkja. | |
| Ország | Ukrajna |
| Település | |
| Hely | Enerhodar |
| Építési adatok | |
| Típus | atomerőmű |
| Tulajdonos | Enerhoatom |
| Elhelyezkedése | |
 Zaporizzsjai atomerőmű
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 34° 35′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 34° 35′ 30″ | |
 | |
| Zaporizzsjai atomerőmű weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zaporizzsjai atomerőmű témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A zaporizzsjai atomerőmű (ukránul: Запорізька атомна електростанція [Zaporizka atomna elektrosztancija]) Ukrajna Zaporizzsjai területén fekvő Enerhodar város mellett, a Dnyeperen létesített Kahivkai víztározó partján található atomerőmű. Hat darab, egyenként 1000 MW beépített teljesítményű reaktorblokkjával Ukrajna és egyúttal Európa legnagyobb teljesítményű atomerőműve, melyet az állami Enerhoatom vállalat üzemeltet.
Története
Az erőmű építéséről 1977-ben hozott határozatot a szovjet kormány. 1980-ban fogadták el a műszaki terveket, amelyek akkor még négy blokk építését irányozták elő. Az első blokk építése 1981-ben kezdődött el, majd 1982-ben beszerelték az atomreaktort, amelyet 1984 novemberében helyeztek üzembe, majd 1987-ig a további hármat is elindították. Az ötödik blokk 1989-ben kezdte meg működését. A hatodik blokk építése a Szovjetunió felbomlása miatt kialakult zavaros gazdasági és pénzügyi helyzet miatt csak lassabban haladt, üzembe helyezésére csak 1995-ben került sor. A munkálatokat hátráltatta az Ukrán Legfelsőbb Tanács 1990-ben atomerőmű-építésre kiadott moratóriuma is, amikor a hatodik zaporizzsjai blokk már 90%-os készültségi állapotban volt.
2014-es műszaki hibák
2014. november 28-án 19:24-kor az erőmű 3-as blokkja meghibásodás miatt automatikusan lekapcsolódott az energiahálózatról. Azonnal megkezdték a javítást, karbantartást, aminek befejezését december 5-ére tervezték.[1]
Az esetet Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök december 3-án jelentette be. Volodimir Demcsisin energiaügyi miniszter szerint a hiba nem az erőmű reaktoránál történt, hanem a generátornál, hozzátéve, hogy nukleáris szivárgás veszélye nem fenyeget. Az áramkiesés miatt több tucat települést nem tudnak ellátni villamos energiával. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és a magyar Országos Atomenergia Hivatal december 3-ig nem kapott semmilyen hivatalos tájékoztatást az ügyben.[2][3][4]
A NucNet nemzetközi nukleáris hírügynökség arról számolt be, hogy az ukrán Állami Nukleáris Szabályozási Felügyelőség (State Nuclear Regulatory Inspectorate of Ukraine) az eseményt a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála nullás fokozatába sorolta, ami nem jelent veszélyt sem a dolgozókra, sem a lakosságra.[5] Az erőművet üzemeltető Enerhoatom tájékoztatása szerint a 3-as blokk saját villamos fogyasztását ellátó rendszerben történt rövidzárlat miatt a védelmi autamatikák lekapcsolták a fő transzformátort és generátort az országos hálózatról, ezért kellett a reaktort is leállítani.[6][7]
Az erőmű december 5-én a honlapján jelentette be, hogy a 3-as blokkban befejezték a karbantartást, és rendben visszakapcsolták a hálózatra.[8]
December 28-án újabb esemény történt: helyi idő szerint 5 óra 59 perckor a védelmi rendszer leállította az erőmű 6-os blokkját.[9] Az egységet aznap 22:35-kor visszakapcsolták a hálózatra.[10]
Műszaki adatok
A reaktor blokkjaiban a szentpétervári Izsorszkij-gyárban készült VVER–1000 típusú nyomottvizes reaktorok üzemelnek. A szekunder körben, a hőcserélőben képződő gőz K–1000-60/1500–2 típusú gőzturbinákat hajt, melyeket a harkivi Turboatom gyártott. A gőzturbinák a szentpétervári Elektroszila vállalat TVV–1000–4 típusú generátorait forgatják. A szekunder kör hűtését a Kahivkai víztározó vizével végzik, de a rendszer része két hűtőtorony is.
Az erőmű éves elektromosenergia-termelése átlagosan 40 milliárd kWh, amely az ukrajnai atomerőművi áramtermelés kb. felét, a teljes áramtermelésnek pedig az ötödét teszi ki. Az erőmű három 750 kV-os és egy 330 kV-os távvezetéken keresztül kapcsolódik Ukrajna egységes villamosenergia-rendszeréhez.
A zaporizzsjai volt az első olyan ukrajnai atomerőmű, amelynél megvalósították a kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti száraz tárolását. Az erőmű területén felépített tároló 380 konténer elhelyezésére alkalmas, ez 50 évre elegendő tárolási kapacitást biztosít. A kiégett fűtőelemeket ventilációs betonkonténerekben helyezik el. A hermetikusan lezárt betonkonténerekben kialakított szellőzőjáratok biztosítják a keletkező hő elvezetését és így a fűtőelemek biztonságos tárolását.
Jegyzetek
- ↑ Энергоблок № 3 ЗАЭС отключен от сети Archiválva 2014. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben - Запорожская Атомная Электростанция (az erőmű honlapja) 2014. november 29.
- ↑ Baleset volt egy ukrán atomerőműben - Index
- ↑ Baleset történt egy ukrán atomerőműben - hvg
- ↑ Accident at Ukraine nuclear plant revealed by prime minister - Russia Today
- ↑ Ukraine Incident ‘INES Level 0’ And Of No Safety Significance, Says Regulator - NucNet
- ↑ Information regarding disconnection of Zaporizhzhya Unit 3 from the grid Archiválva 2014. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - Energoatom
- ↑ On the accident at Zaporizhya nuclear power station Archiválva 2014. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben - Ministry of Foreign Affairs of Ukraine
- ↑ Энергоблок № 3 Запорожской АЭС подключен к сети Archiválva 2014. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben - Запорожская Атомная Электростанция (az erőmű honlapja) 2014. december 5.
- ↑ Энергоблок № 6 Запорожской АЭС отключен от сети Archiválva 2014. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben - Запорожская Атомная Электростанция (az erőmű honlapja) 2014. december 28.
- ↑ Энергоблок № 6 Запорожской АЭС подключен к сети Archiválva 2014. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben - Запорожская Атомная Электростанция (az erőmű honlapja) 2014. december 28.