Kiskuncfalva
| Kiskuncfalva (Vlkovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Késmárki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1268 | ||
| Polgármester | Ján Kalata | ||
| Irányítószám | 059 71 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | KK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 477 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 122 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 829 m | ||
| Terület | 3,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 03′, k. h. 20° 30′49.050000°N 20.500000°EKoordináták: é. sz. 49° 03′, k. h. 20° 30′49.050000°N 20.500000°E | |||
| Kiskuncfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskuncfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kiskuncfalva (1892-ig Vilkóc, szlovákul: Vlkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Késmárktól 15 km-re délkeletre, a Lőcsei-hegység délnyugati részén, a Duránd-patak forrásvidékén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a tatárjárás után keletkezett. 1268-ban „Vilgustorph”, 1312-ben „Wylkosdorff”, 1317-ben „Vilksdorf” néven írják, ez évtől a szepesi szász települések társulásának tagja. 1349-ben „Vilkfalva” néven említik. A 15. században elveszítette korábbi kiváltságait és jobbágyfalu lett, 1540-ben Lőcse városa kapta zálogba. 1605-ben csak két adózó portája volt. 1787-ben 15 házában 114 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VILKÓCZ. Kunzendorf. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Görgei Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Dráveczhez közel, és annak filiája; határja néhol sovány.”[2]
1828-ban 19 háza volt 140 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vilkócz, Kunczenczdorf, Szepes v. tót f. Durand fil. 138 kath., 2 evang. lak. F. u. a Görgey nemzetség. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 164, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.
2001-ben 437 lakosából 434 szlovák volt.
2011-ben 469 lakosából 463 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. december 22.)
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
Késmárk (Kežmarok) | ||
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec) |  | |
