Vita:Budapesti metró

Ez a cikk kiemeltszócikk-jelölt volt. Itt találod meg, miért nem kapta meg a kiemelt státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze.

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Vasúttal kapcsolatos szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Vasútműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Feroce (vita), értékelés dátuma: 2008. december 11.

Vasúttal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Budapest témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Budapest-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: December/Cikkértékelő (vita), értékelés dátuma: 2010. március 19.

Budapest témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

más cikk

A Budapest tömegközlekedése tartalmazza ennek a cikknek az anyagát. Tovább kéne fejleszteni, vagy beolvasztani. --karmester 2005. november 22., 23:21 (CET)

Piros-kék

Kösz a helyesbítést.--karmester 2005. november 22., 23:59 (CET)

Új fényképek

Egyetlen fénykép volt eddig csak, amit letöröltem, mivel nem szeretném ha a hajléktalanokat mutogatnánk egy enciklopédiában is. Pár újat feltöltöttem helyette és néhány információval kiegészítettem a lapot. Kovács Ádám

• Egyetértek! Az első képhez is írhatnál valamit. --karmester 2006. február 20., 00:16 (CET)

Miért ne "mutogathatnánk" hajléktalanokat egy enciklopédiában? Mi az, hogy "mutogatunk"? Mi vagyunk mi, valami Kádár-lexikon? Amiről nem beszélünk, az nincs, vagy mi? Legutoljára az arab diktatúrákról olvatam ilyesmit, hogy megtiltják a turistáknak bizonyos városrészek fényképezését, Rockenbauer Pál egy könyvében, ami valamikor a hetvenes évek végén jelent meg. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. február 21., 08:28 (CET)

Első képhez a szerelvény típusát akartam beírni, bár jobb ez így, mert nem mindenki ért hozzá. Egyébként 81-717. Nos tehát már a wikipédia commonsból nyílnak meg a képek. Ezenkívül a megállók neveit és régi neveit is megcsináltam. A kisföldalatti állomásait például a német uralom idején isátnevezték asszem Hitler körönd...de ezeknek utána kéne járni. Szerintem kezdésnek ennyi bőven elég. Nagyjából ennyit érdemes leírni a szócikkbe. A többit pedig már jó lesz külön a vonalakhoz. Kovács Ádám

Nincs egy jobb képed a 81-717-ről? Ez nagyon gyengus, ami fent van. A járműpark felsorolást is rendbe kellene szedni, valami táblázatos formában, lehetőleg helyes időrendben.

Állomásnevek

Hát bocs, nem tudtam hogy van olyan szabály, hogy nem azt kell linkelni amiről a helyszíneket elnevezték, hanem magukat a helyszíneket. Egyébként szerintem legalább 5 év kell ahhoz hogy ezek a helyszínek normálisan ki legyenek majd töltve. Kovács Ádám

Nincs, de szerintem hülyén veszi ki magát, hogy egy metrós cikkből ne a Deák tér, hanem maga Deák Ferenc legyen linkelve. Erős logikai (tartalmi) kapcsolat nincs köztük. De ha nem tetszik, állítsd vissza nyugodtan, vagy kérd ki mások véleményét is. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. február 21., 17:13 (CET)

Visszaállítani (revert) a következő módon tudod: ide kattintasz, megjelenik a lap régebbi verziója, megnyitod szerkesztésre, és elmented. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. február 21., 17:22 (CET)

Áááá, nekem mindegy. Abból indultam ki hogy pölö a BKV honlapján is volt anno egy rész ahol ez mind le volt írva, hogy honnan kapták a nevüket. De hát nem kell az én akaratom szerint lennie. Kovács Ádám

Egy kicsit át is írtam, mert a Könyves Kálmán körútról sosem lesz szócikk. De az Ecseri útról még amúgysem. Kovács Ádám

Ha lesz szócikk a Deák-térről, akkor természetesen ott linkelve lesz Deák Ferenc. Az Ecseri útról mért ne lehetne szócikk? ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. február 21., 22:28 (CET)

Ehh, hát magáról az Ecseri útról? Minek? Még a Váci útról is örüljünk ha van. Na mindegy, lényegtelen. Az a lényeg, hogy mostmár van egy normális szócikk a budapesti metróhoz. Kovács Ádám

Bocs, beleszólók: A zöld vonalon, a metróvonalak térképén, a Dózsa György úti megállónál ottmaradt németül, hogy (wird eventuell umbenannt). Ki kellene venni, azután lassan jelölni referálásra...--Burumbátor ^társalgó 2006. október 15., 17:03 (CEST)

Jó lenne felsorolni az állomások elrendezését: hol van középen közlekedőtér, és hol vágányok

Jó lenne felsorolni mindhárom vonalnál, hogy melyik megállónál van középen a közlekedőtér (ahol át lehet sétálni a két irány között), és melyeknél vannak középen a vágányok (ahol fel kell jönni a felszínre az ellenkező irányhoz), mert sokaknak ez is újdonság, illetve az utóbbi kellemetlen meglepetés lehet turistáknak, idősebbeknek vagy kerekes székkel közlekedőknek is, ha véletlenül vissza kell menni egy-egy megállót. Nem tudom, van-e ennek a kétfajta elrendezésnek valami rövid, tömör, szakmai berkekben elterjedt neve.

Azt is meg lehetne említeni, hol van mozgólépcső (a legtöbb helyen, de nem mindenütt), és ahol van, hány van belőle (három vagy négy). Ez talán az állomások forgalmát is jellemzi valamilyen szinten. Adam78 ✉ 2007. április 14., 19:18 (CEST)

Első mondat értelme

"A budapesti metró Budapest közösségi közlekedési hálózat legnagyobb kapacitású vonalai." - ennek a mondatnak nincs értelme. (esetleg "... hálózatának ... vonalaiból áll" ?) – Tomázia ^vita 2008. május 31., 10:55 (CEST)

teljesen jogos... :) – Mestska ^vita 2008. június 1., 21:56 (CEST)

Lezárt véleménykérés jegyzőkönyve

Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd!
A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!

---

Budapesti metró és a három létező metró szócikke

Irreleváns-e a metróállomások légvonalbeli távolságáról beszélni?

Egyik álláspont:

A metró cikkben a metró hosszáról, és az egyes megállók közt futott útról kell írni, nem a felettük levő felszíni pontok légvonalbeli távolságáról.

Másik álláspont:

A metró szócikke nem pusztán a műszaki kivitelezésről kell hogy szóljon, hanem egy közlekedési funkciót betöltő eszközről is, amely A-ból B pontba viszi el az utast. (…) A közember számára éppen az a lényegtelen, hogy a metró itt vagy ott miféle görbülettel teszi meg azt az utat, amit akár nyílegyenesen is megtehetne.

Várjuk a hozzászólásokat!

Szerintem nem irreleváns, de ha vannak adataink a tényleges megtett távolságra, azt is bele kéne írni. SyP 2008. július 12., 14:01 (CEST)

Az eredeti vitát is olvasva szerintem mind a két adat releváns: a megállók közötti út a metró műszaki megoldásai szempontjából lényeges, míg az állomások közötti felszíni távolság (akár légvonalban, akár az utcán sétálva) az utazók szempontjából releváns (mert az utast nem érdekli, hogy a metró tesz egy félkört a normafa körül, mielőtt átér a 300m-re légvonalban levő megállóhoz, addig, míg az út nem tart elviselhetetlenül hosszú ideig). – grin ✎ 2008. július 21., 12:53 (CEST)

Én is olvastam az eredeti vitát, annyira megragadott a kérdés :) Szerintem a két mérőszám viszonylatában egy adatról és egy adatnak nem nevezhető számról lehet beszélni. Mestska felvetése nagyon ott van, amely szerint nincs minden állomáson elhelyezve egy lélektani 0 kilométerkő, ezért a sétálós "adat" nem is fejezhetó ki egyértelműen. Az önkényesen megválasztható távolság-végpontok miatt akár egy egész kilométer is lehet az eltérés, még Budapest viszonylatában is; gondoljatok a Deák-térre, ahol van egy az NDK Centrumnál, egy a 49-es villamosvágányok között, egy pedig a régi buszpályaudvarnál. Tehát az adat mindenképpen legyen lexikontéma, és amennyiben a felszíni távolságmérés végpontjait egyértelműen és egységesen (vagy ahhoz nagyon közeli módon) meg lehet határozni, akkor az is szerepeljen.– Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. július 21., 13:12 (CEST)

Bevallom, az eredeti vitát nem olvastam, de szerintem mind a két adat lehet hasznos, amennyiben rendelkezésre áll. Az, hogy az egyes állomásokon honnan mérnek, a mi szempontunkból mindegy, úgyis valamilyen forrásból fogjuk venni az adatokat, nem pedig valamelyik szerkesztőtárs fog kibattyogni egy centivel a kezében a szavazással megállapított pontra. Mami^rendelő 2008. július 21., 13:17 (CEST)

Véleményem szerint, ahol a metró hosszáról beszélünk, ott a szelvényezés által kijelölt műszaki adatokat kell feltüntetni, az állomások távolságánál pedig az állomásoknak a pálya tengelyvonala mentén (szelvényezés szerint) mért távolságát. Ezzel együtt azonban teljesen elfér a cikkben a felszínen mért légvonalbeli távolságok feltüntetése is, amennyiben pontosan megjelöljük azok feltételeit. Ugyanis egyáltalán nem mindegy (csak egy szempontot bemutatva), hogy azokat a föld alatti állomás közepétől, vagy (valamelyik) felszíni kijárattól, esetleg az állomás nevét viselő objektum (tér, stadion, kereszteződés) közepétől mérjük. Mindegyiknek lehet értelme és tájékoztató szerepe, de csak a feltételek pontos ismeretében.

Másik megjegyzésem, hogy a vitázó feleket mindegyikét nagyra becsülöm és tisztelem. Nem hiszem, hogy ez egy olyan fajsúlyú kérdés volna, amin érdemes ilyen komoly vitát folytatni. Szeressétek egymást! Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. július 21., 17:11 (CEST)

Köszi szépen a szakvéleményt! „…esetleg az állomás nevét viselő objektum (tér, stadion, kereszteződés) közepétől mérjük” – én erre szavaznék; a közlekedő ember szempontjából szerintem ez a legkézenfekvőbb, és gyakorlatilag is ez határozható meg talán a legkönnyebben. – A másik megjegyzést pedig a magam részéről köszönöm. Ádám ✉ 2008. július 21., 18:13 (CEST)

Úgymint Klinikák közepe, Kőbánya-Kispest közepe, Déli pályaudvar közepe, Árpád híd közepe, Népliget közepe? :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 21., 18:24 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) „gyakorlatilag is ez határozható meg talán a legkönnyebben” – definíció kérdése :) Pl. a Kelenföldi pályaudvar nevű épülő metróállomásnál kíváncsi leszek, mi lesz a referenciapont. Vagy a Stadionok megállónál. Az utasok pedig ritkán szeretnének pl. a Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésének közepére (metszéspontjába) eljutni: egyrészt nincs ott semmi, másrészt veszélyes ott ácsorogni :D A lényeg, hogy a feltüntetett adatok feltételei egyértelműen legyenek feltüntetve. Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. július 21., 18:30 (CEST)

Most ez a definíció áll a szócikkekben: „Az adatok nem a nyomvonalra, hanem légvonalban értendők, és a map2.index.hu térképéről származnak.”

Magyarán: jelenleg a bizonytalanabb változatot preferáljuk. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 21., 18:50 (CEST)

A mestert a szakértőtől pedig pl. az a képesség különbözteti meg, hogy képes szabadon kilépni a szakma gondolati keretei közül és a hétköznapi gondolkodással értelmesen összekapcsolni a szakmai igazságokat. (Mérő)

A szakértő itt a nyomvonalhosszt erőlteti, a mester pedig megérti, hogy az egyszerű ember is feltehet érvényes kérdéseket a metróról. Az alternatív költség, pl. a gyaloglási távolság egyébként közlekedés-gazdaságtani szempontból lényeges kategória, a metró cikkből pedig a közl-gazd. szempontjait kiirtani nyilván nem helyes. Csak épp messze túlmutat a közl-mérnök szókásos szakmai látóterén. – Peyerk ^vita 2008. július 21., 20:54 (CEST)

Azt azért korai lenne mesteri kérdésnek kikiáltani, hogy mondjuk meg, milyen távol van egymástól két pont, amit nem adunk meg ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 21., 21:02 (CEST)

Nem is kell. Arra próbáltam finoman célozni, hogy a kérdés csak a közlekedésmérnöki szakma keretein mutat túl. A valóság nem tud olyan könnyen kiszökni a tudomány markából

Másképp: egy másik szakmába mászunk bele elég gyakran anélkül hogy tudnánk. Halványan dereng valami arról, hogy a saját szakértelmünk kevés már, de nem lelünk rá a megoldára.

Enélkül viszont nem az a kérdés, mennyi az annyi, hanem az, miféle relevanciája van a köznapi ember köznapi kérdésének a lexikonban.

– Peyerk ^vita 2008. július 21., 21:06 (CEST)

Még a végén eljutunk oda, ahol én számítok a földhözragadt, sőt földalatti szakimukinak ... :)

A kérdés egyáltalán nem mutat túl a közlekedésmérnök szakma keretein. A kérdés a szakma keretein innen megáll. A kérdéző ugyanis egyszerűen nem tudja megmondani, hogy pontosan honnan hova akar eljutni, azaz a kérdés már a józan egyszerű ember számára is érvénytelen. Hogy a legaljasabbat mondjam: a Kossuth tér és Battyány tér közötti légvonal viszonylag kevés ember számára tűnik járható alternatívának. Kevésbé ordítóan ugyanez áll az összes többire is: nagyon nem mindegy, hogy a Baross téren rajtolsz-e a metrókocsiból kiszállva a vonat végéhez, vagy a Déliben. És így tovább, egészen a szakaszhosszig, amiről legalább kideríthető, hogy mettül-meddig. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 21., 21:26 (CEST)

Bezzeg a régi szép? időkben még nem kellett megváltónak lenni... Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. július 21., 21:35 (CEST)

Meglep, de most tényleg kicsit földhözragadt vagy. Ahogy az egyszeri tolmács mondta nekem Brüsszelben: "Persze hogy nem azt fordítottam amit kérdeztél. Azt fordítottam, amit kérdezned kellett volna!" – Peyerk ^vita 2008. július 21., 21:32 (CEST)

Talán az egész attól van, hogy szerintem úgy az igazán döfi, ha maguk a lexikoncikkek nem bizonytalan kérdéseket, hanem alátámasztott állításokat tartalmaznak, és a vitalapokon kezdjük pedzeni a még jobb reményű, de egyelőre körvonalazatlan változatokat. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 21., 21:39 (CEST)

Persze. Ezen az alapon pedig a légvonalban mért távolság-"adatok" törlendők a szövegből, hiszen jelen formájukban nem csak a számok minősülnek saját kutatásnak, de a kérdés maga is.

Én arról beszélek, hogy a köznapi ember kérdése ettől függetlenül releváns.

És azt is gondolom, hogy ha valaki beírja majd egyszer a tudományos megközelítésben ezt a részt, akkor az e vitára emlékező szerkesztők jó eséllyel törölni fogják azt, és ezzel a szakértő-problémánk újabb, magasabb szinten ismétli meg önmagát, míg egyszer csak nevetve meg nem szabadulunk tőle

Másként: annak tudása, hogy van a témával foglalkozó szakma, megkímél bennünket attól, hogy e szakma alapfogalmait nekünk kelljen megalkotni. Bár, ha nincs ilyen szakma, akkor meg irreleváns az egész lexikonszempontból...

– Peyerk ^vita 2008. július 21., 21:45 (CEST)

---

A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!

Források?

Szeretném tudni, hogy Jojoka2 milyen források alapján bővíti a cikket, ugyanis a BKV honlapján például a szakaszok átadására és hosszára teljesen más adatok szerepelnek:

Jojoka verziója az M3-as metróra:

Budapesti metrószakaszok átadásának éve (a megállók mai nevével)

Átadott vonal	Az átadott szakasz	Átadás éve	A szakasz hossza	Megjegyzés
M3	Deák Ferenc tér - Nagyvárad tér	1976	3,25	-
M3	Nagyvárad tér - Kőbánya Kispest MÁV állomás	1980	2,5	-
M3	Deák Ferenc tér - Lehel tér	1981	1,3	-
M3	Lehel tér - Árpád híd	1986	0,8	-
M3	Árpád híd - Újpest központ	1990	0,9	-

A BKV verziója az M3-as metróra [1]:

• 1976. december 31. Deák tér-Nagyvárad tér; 5,1 km,
• 1980. március 29. Deák tér-Kőbánya-Kispest; 5,6 km,
• 1981. december 30. Deák tér-Élmunkás tér (ma: Lehel tér); 2,7 km,
• 1984. november 5. Élmunkás tér-Árpád-híd; l,9 km,
• 1990. december 14. Árpád-híd-Újpest-Központ; 4,0 km.

ENYHÉN eltérőek a számok, sőt az évszámok is! – Timish ^levélboksz 2009. július 8., 17:11 (CEST)

Szerelvények szakaszban, a Ganz G2 leírásánál a tengelytörés szót töröltem. A lap 2008. szeptember 1-jei változatában került bele (forrás nélkül, user:MetrósRics), azonban a tengelytörés mint fogalom, a kerékpártengely törésére vonatkozik. Ilyen esemény pedig - tudomásom szerint - nem csak a Ganz-zal hanem más kocsival sem történt. A szöveget visszaállítottam az ezt megelőzőre. User vita:Tomcsy

Javítva. De csak 2 évszám tért el. Jojoka2^{Tarjáni bakterház}

Meg az összes kilométerszám is! – Timish ^levélboksz 2009. július 9., 10:45 (CEST)

Azok eltértek. No de ne ezen vitatkozzunk, hogy mi tért még el. És fölösleges, az amit én már rég nem használok a vastag betű és a nagybetű, hogy így csak pukkancsként viselkedsz. Jojoka2^{Tarjáni bakterház}

Hagyja a személyeskedést másra,

Engem vigyen fel a padlásra.

Lehetne esetleg kissé tárgyszerűbben? --Bitman ^vita 2009. július 9., 13:19 (CEST)

Utazási feltételek

Az utazási feltételeket nem lenne célszerűbb a BKV szócikkbe írni?
Ott le vannak írva a jegyfajták is, igaz a tiltások nem. A jegyek helyett meg egy Bővebben hivatkozást tenni erre:

A metróra vonatkozó szabályok maradhatnának természetesen. Az "ingyenes utazás"-ról meg regényt lehetne írni, mert nem csak a 6 éven aluliak és a 65 felüliek jogosultak erre - lásd: BKV kedvezmények
User:Tomcsy

"Kilométer-változás"

A’ meg mi a manó, Jojóka!? A kilométer ugyanakkora 1875 óta. Vagy van esetleg valami fontos mondanivalód a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal számára? --Bitman ^vita 2009. szeptember 24., 16:04 (CEST)

1972-es baleset (Pillango u)

Talan tudjatok paran, a Pillangonal volt egy baleset 72-ben ami kb a vizipokokkal kapcsolatos baleset ismetlodese volt (a multban). Errol tudunk valamit? Nekem van egy kepem rola, de nem sajat, nem tudom viszont eloszedni a tulajt sajnos. Mindenesetre szivesen beteszem ha nem gond az engedelyhiany (?)

udv

V --Wyco ^vita 2009. december 25., 14:02 (CET)

Állomásközök

Sziasztok!

Az állomáskozökkel kapcsolatban:

(Itt) legrövidebbnek a Deák-Astoria táv van megadva (520m), itt viszont a "Legrövidebb és leghosszabb állomásközök" bekezdés alatt : "A másik két vonal legrövidebb szakaszai a Deák Ferenc tér–Ferenciek tere (M3, 469 m), illetve a Kossuth Lajos tér–Batthyány tér (M2, 578 m)" .

Illetve a Keleti-Stadionoknál is 2 külön adat van megadva ( 1760 m vs. 1990m)

Most melyik a helyes?

Üdv: galooo

Évfordulós ellentmondás

• A Budapesti metró szócikkben ez szerepel:

"Az első budapesti metróvonalat 1896. április 11-én adták át. Ez volt Millenniumi Földalatti Vasút.

• A hivatkozott Millenniumi Földalatti Vasút szócikkben ez szerepel:

„1896. április 11-én a műszaki átvétel nem sikerült, de a problémák orvoslása után 1896. május 2-án, szombaton délután elindult Európa – rekordidő alatt épült – első motorkocsis üzemű földalatti vasútja (a londoni eredetileg gőzhajtású volt). A vonal megnyitásakor a műszaki színvonalat tekintve az egész vasút, benne a járműpark messze megelőzte korát.”

• Az 1896-os millenniumi ünnepségek plakátján is láthatóan a millenáris kiállítás május 2-iki nyitónapját korábban eldöttötték. Ehhez időzítették a földalattinak a nagyközönség számára használatba adását. Ismereteim szerint április 11-én az elkészült alkotás "műtanrendőri" bejárásra került sor. Amit kellett, a kiállítás kezdőnapjáig még csiszoltak, de ugyanazon napon, amikor az építészmérnök Hajós Alfréd az újkori olimpia első magyar aranyérmét nyerte, szülővárosában már folyt egy világraszóló alkotás próbaüzemeltetése.
• Van jobb véleményetek, vagy kitehetem a Kezdőlapra, hogy április 11-én megtörtént a műtanrendőri bejárás, a nagy mű elkészült.

– *feridiák ^vita 2011. április 11., 14:31 (CEST)

• Valójában nem ez volt a világ első elektromos meghajtású föld alatti vasútja, 1890-ben adták át a londonit, mely már nem gőzhajtású volt. (Az oldal angol változatában helyesen szerepel.)

2016. május 12., 16:53 (CEST)

Átadás vagy állomás?

• A következő kép szerintem egy állomás keresztmetszeti rajza. A képaláírás egy átadás rajzának nevezi.
• Ha van más is, aki az "átadásnak" helyett az "állomásnak" szöveget tartja indokoltnak, kérem, szíveskedjen javítani.
• – *feridiák ^vita 2011. április 11., 22:46 (CEST)

A Millenniumi Földalatti Vasút egy átadásának korabeli keresztmetszeti rajzon

Javítva. Freudi elszólás volt, valaki nagyon szeretne már négyes metrót :) Alensha 2011. április 11., 23:20 (CEST)

• Kedves Alensha! Kösz a javítást. – *feridiák ^vita 2011. április 11., 23:49 (CEST)

Kisföldalatti hossza

Sziasztok, az oldal Szakaszok részében az van írva, hogy a kisföldalatti 1896-os átadásával 11 km pályát adtak át, míg a földalatti pályája 4,4 km. Ez most hogy van? Balint36 vita 2014. április 22., 21:04 (CEST)

Kijavítottam az egészet, több adat nem volt jó. A földalattinál gondolom összekeverték az állomások számával. --Tomcsy ^üzenet 2014. április 23., 13:20 (CEST)

Köszönöm, én és próbálkoztam kijavítani párszor, de úgy gondoltam, hogy csak nagyobb kárt tennék. Balint36 vita 2014. április 23., 14:40 (CEST)

A 11 km az valószínűleg úgy jött ki, hogy 1 km szakaszon kétszer kettő, azaz 4 km sín fut, tehát a 11 km nem pálya, hanem sín akarhatott lenni. vampeare ^vita 2014. augusztus 25., 08:06 (CEST)

Térkép

A commonsra egy orosz szerkesztő feltöltött egy vázlatos térképet a metro vonalakkal, ez léptékhelyes. Ha érdeklődésre tart számot, a cirill feliratokat könnyen át tudom írni magyarra. Kaboldy ^vita 2014. július 31., 13:16 (CEST)

Szerintem át lehetne írni magyarra, de ki kéne javítani a Ferenc körutat és a Stadionokat is és hozzáadni a 4-es metrót. Balint36 ^{Mondjad, figyelek!} 2014. július 31., 15:05 (CEST)

Még csak léptékhelyesnek sem igazán mondanám, a pontok kb. jók, a vonalak viszont esetlegesen mennek. Én nem javaslom ennek a továbbfejlesztését, ugyanannyi időből egy új, jó, pontos térkép kijönne. Szerintem a város határai is kellenének rá emellett, esetleg Dunával. vampeare ^vita 2014. augusztus 3., 22:18 (CEST)

Tessék használni:

vampeare ^vita 2014. október 2., 23:15 (CEST)

Térkép a szócikkben

Sziasztok, muszáj benne lennie ennek a térképnek a szócikkben? Eléggé aránytalan, az állomásnevek is pár helyen még a régiek, erről már beszéltek a vitalapján. Balint36 ^{Mondjad, figyelek!} 2014. augusztus 23., 15:18 (CEST)

5-ös metró

Sziasztok!
Nem tudom, hogy esetleg lett-e már erről korábban beszélve, de láttam hogy már az 5-ös metró témájában pár kisebb szerkesztés történt. Csak hogy ne legyen az, hogy szeptemberben mindenki egyéni ízlés szerint belerakja az "új" vonalat, szerintem meg kéne beszélni, hogy ebbe a konkrét cikkbe hogyan kerüljön említésre az M5.
Nekem az a véleményem, hogy elég lenne a legminimálisabb szinten megemlíteni, hogy valaki agymenést kapott, és csak úgy át lett nevezve a HÉV. A vonalhálózati térképbe nyilván bele rakhatjuk, meg a vonalak felsorolásánál is ott lehet, viszont mindenképpen látszódnia kell, hogy ez nem egy metró vonal. A Moszkvai metró#Vonalak cikkben már csináltunk egyszer egy hasonlót.
Ezen kívül a M5 járműparkját, történetét és technikai adatait szerintem egyáltalán nem kell majd itt megemlíteni, elég egy link, hogy az a HÉV-ek oldalán lehet megtekinteni. – Kisafka ^vita 2019. július 24., 10:38 (CEST)

Térkép Wikidatából

Egy térkép, ami követi a változásokat is:

#defaultView:Map{"hide":["?coordinates", "?line", "?rgb"]}
SELECT DISTINCT ?coordinates ?line ?item ?itemLabel ?connectLabel ?image ?code ?rgb

WITH {
  SELECT ?item (SAMPLE(?coordinates) AS ?coordinates) (SAMPLE(?image) AS ?image) (sample(?lat1) as ?lat1) (sample(?lon1) as ?lon1) (sample(?code) as ?code) WHERE {
    ?item wdt:P31 wd:Q928830.
    ?item wdt:P131+ wd:Q1781.
    ?item wdt:P625 ?coordinates  .
    ?item p:P625 / psv:P625 / wikibase:geoLatitude ?lat1 .
    ?item p:P625 / psv:P625 / wikibase:geoLongitude ?lon1 .
    OPTIONAL { ?item wdt:P18 ?image }.
    OPTIONAL { ?item wdt:P5696 ?code }.
  } GROUP BY ?item
} AS %stations

WITH {
  SELECT ?nextstation (sample(?lat2) as ?lat2) (sample(?lon2) as ?lon2) WHERE {
    ?nextstation wdt:P31 wd:Q928830.
    ?nextstation wdt:P131+ wd:Q1781.
    ?nextstation p:P625 / psv:P625 / wikibase:geoLatitude ?lat2 .
    ?nextstation p:P625 / psv:P625 / wikibase:geoLongitude ?lon2 .
  } GROUP BY ?nextstation
} AS %nextstations

WITH {
  SELECT ?line ?connect ("9B0058" as ?rgb) WHERE {
    INCLUDE %stations .
    INCLUDE %nextstations .
    ?item p:P197 ?nextstationstatement .
    ?nextstationstatement ps:P197 ?nextstation .
    ?nextstationstatement pq:P81 ?connect . 
    FILTER(STR(?item) < STR(?nextstation)) .    
    BIND(CONCAT('LINESTRING (', STR(?lon1), ' ', STR(?lat1), ',', STR(?lon2), ' ', STR(?lat2), ')') AS ?str) .
    BIND(STRDT(?str, geo:wktLiteral) AS ?line) 
  }
} AS %lines 
 
WHERE {
  { INCLUDE %stations }  UNION { INCLUDE %lines  } .
  SERVICE wikibase:label { bd:serviceParam wikibase:language "[AUTO_LANGUAGE],en". }
}

Próbáld ki! – Tacsipacsi ^vita 2019. november 17., 12:25 (CET)

A térkép Tacsipacsi érdeme, ezért másoltam át az aláírásával együtt! A lekérdezésről könnyedén lehet képernyőmentést készíteni, ugyanis a háttér is szabad licenszű! – B.Zsolt ^vita 2019. november 23., 22:23 (CET)

@B.Zsolt: A térkép egyáltalán nem az én érdemem. A szép színes sablonba burkoláson kívül mindössze két pluszjelet adtam hozzá Texaner kódjához, nem is látom át a lekérdezés működését. (Ha akarnám, biztos át tudnám látni, de minek, ha egyszer szimplán működik?) – Tacsipacsi ^vita 2019. december 1., 22:48 (CET)

Metróhálózat hossza

Az infoboxban és a bevezetőben eltérő adat szerepel. Melyik a helyes? – B.Zsolt ^vita 2022. március 19., 23:37 (CET)

Ha a táblázatban szereplő négy adatot összeadom, akkor a 39,4 jön ki. Az eltérés lehet a kihúzókból adódik, nem tudom hogy azt bele kell-e egyáltalán számolni. Kemenymate ^vita 2022. március 20., 08:51 (CET)

Az első metró

Egy fórumon valaki azt írta, hogy ez metrónak minősül, és előbb volt, mint a kisföldalatti: https://istanbuliutazasok.hu/2015/01/22/az_isztambuli_tunel_140_szuletesnapja 2023. április 6., 11:02 (CET)

Az egy sikló. – balint36 ^utaspanasz 2023. április 6., 11:33 (CEST)