Videojáték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A videojáték egy olyan játék, amellyel a játékos egy felhasználói felületen keresztül lép kölcsönhatásba (interakcióba) és arról egy kijelző eszközön keresztül kap visszajelzéseket.[1] A visszajelzések történhetnek látványban, hangban és fizikailag is, különböző, folyamatosan fejlődő technikai eszközök segítségével - mint például a képernyők, hangszórók vagy rezgő kontrollerek, melyek a jelenkorban elektronikai alapokon működnek. Ezeket a videojátékokra használt elektronikai eszközök platformokként ismertek, melyek két főcsoportja a személyi számítógépek és a videojáték-konzolok. Különböző mértékig hasonlóak a mechanikus elemeket is tartalmazó játékgépek, játékautomaták.

A videojátékok irányítására számos különböző eszközt hoztak létre a különböző platformokra. A korai személyi számítógépre készült játékok csupán billentyűzet lehetőségeit használhatták, amit később ki lehet egészíteni egy egygombos joystickkal. Sok mai modern számítógépes játékban a játékos egyidejűleg használja a billentyűzetet és az egeret az irányításban. A konzoloknál a kézbe vehető, pár gombbal és ujjnyi joystickkal ellátott kontrollerek az elterjedtek. Az autóverseny játékokra létezik a valós vezetést idéző kormány és pedált is.

Elnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A videojáték video szava a latin „látom” szóból származik. Arra utal, hogy videojátékok egyedülállóak minden más játékhoz képest, mivel ezeknél egy vizuális (video) kijelzőn látja a játékos a játékot.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tennis For Two: 1958-as analóg videojáték oszcilloszkópos megjelenítőre (a Brookhaven Nemzeti Laboratóriumban századunkban újraalkotva)
Az egyik első számítógépes játék, a Spacewar! (1961)

Az elektronikus videojátékok története a múlt század közepére nyúlik vissza. A korai videojátékok különféle elektronikus eszközökön jelentek meg és változatos megjelenítő eszközöket használtak. Az elektronikus videojátékok legkorábbi példája egy 1947-ből származó szabadalom, amelyet „Katódsugárcsöves Szórakoztató Eszköz” néven 1947. január 25-én nyújtott be Thomas T. Goldsmith Jr. és Estle Ray Mann, és amelyet 1948. december 14-én jegyeztek be a 2455992 számú Egyesült-államokbeli Szabadalomként.[2] Ezt a játékot a radartechnológia inspirálta, analóg eszközökkel épült föl. Maga a játék egy vektoros kijelzőn folyt és egy rakéta röptét szimulálta, amelyet a képernyőre rajzolt célokba kellett irányítani.

Az ezután következő játékok az alábbiak:

Ezt az utóbbi játékprogramot 1961-ben írta Martin Graetz, Alan Kotok és Steve Russell, az MIT hallgatói és kutatója. A kétajtós szekrény méretű PDP-1 típusú számítógépen két űrhajó egymás elleni harcát szimulálták – ez lett a legendás Spacewar! videojáték. A programot készítői ingyenesen terjesztették lyukszalagon (a korai számítógépek szabványos adathordozóján), s hamar elterjedt az akkori tudományos kutatói szférában.[3]

A legtöbb klasszikus játéknak (pl. sakk) készült számítógépes változata, de a számítógéppel történő interakció fizikai korlátozottsága miatt az ügyességi játékok kivételnek számítanak. A számítástechnika fejlődésével párhuzamosan a játékok látványvilága rohamosan fejlődött. Eközben a lakossági személyi számítógép-eladások egyik fő ösztönzője az új számítógépes játékok növekvő erőforrásigénye lett, s a szoftveripar a gazdaság egyik húzóerejévé vált.Az első teljesen 3 dimenziós játék az id Software által készített Quake.

Videojátékok típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint a média legtöbb formája. a videojátékok is különböző műfajokba sorolhatóak számos különböző jellemvonás alapján, mint a játékmenet, a célok fajtái stb. A játékok fejlődésével a műfajok is változtak az idők folyamán, ahogy új játékstílusok jöttek létre különböző tartalmakkal. A technikai lehetőségek bővülésével az évek során a videojátékok készítésének költségei is egyre emelkedtek, egyre életszerűbb grafikus látvánnyal, a történetmesélés és a játékmenet komplexitásával egyre kitolva az addig hagyományossá vált műfajok határait.

Előfordul hogy eddigiektől eltérő játékok különböző műfajokat kombinálnak, mint a TPS lövöldözést autóvezetéssel, az akciót és a szerepjátékot, egy stratégiai játékban a valós idejű stratégiát csatákban és körökre osztott stratégiát egy világtérképen.

A műfajoknak általában az angol rövidítését használják.

  • Akció
  • FPS: (First Person Shooter) vagy belső nézetű lövöldözős játék olyan lövöldözős videojáték, ahol a játékos az általa irányított figura szemszögéből látja a játékban történteket.
  • TPS (Third-person shooter) külső nézetű lövöldözős játék, melyben az irányított karakternek általában fedezékről fedezékre haladva kell leszámolnia ellenfeleivel.
  • Oldalnézetes akciójáték: klasszikus, 2D-s megjelenítési módot használó játék.
  • Ügyességi
  • Platformer: az irányított hősnek különböző akadályok (gyakran ellenfelek) legyőzésével és platformok közti ugrálással / haladással kell eljutnia a pálya végéig. Az egyes pályák során során különböző érméket, kincseket és egyéb gyűjtögetnivalókat szedhetünk össze a magasabb pontszám érdekében.
  • MMORPG: (Massively Multiplayer Online Role-Playing Game – nagyon sok szereplős online szerepjáték) interneten, online játszható szerepjáték. Sok ezer ember játszik egyszerre egy 2D vagy 3D világban, képességeket (skilleket) fejlesztenek, szörnyek ellen harcolnak egyedül, vagy többen, kereskednek. A lehetőségek tárháza végtelen, de játékonként eltérő lehet. Legismertebbek a World of Warcraft, Lineage I/II, Guild Wars.
Freeciv, egy körökre osztott stratégia
  • Stratégiai játékok
    • Valós idejű stratégia: (real time strategy, rövidítve RTS) ezek valós időben zajlanak, a játékmenet folyamatos, az összes játékos bármikor adhat ki parancsokat, amelyek végrehajtása azonnal el is kezdődik. Az átlagos RTS-ekben a fő feladatok az erőforrások összegyűjtése, bázisok építése, technológia fejlesztése és az egységek irányítása.[4]
    • Valós idejű taktika
    • Körökre osztott stratégia: Például: Civilization 4
  • „Istenszimulátor”, városszimulátor: A valós idejű stratégiai játékokhoz hasonlító játéktípus. A játékosnak egy igen részletesen kidolgozott világot (emberekkel vagy kitalált lényekkel teli várost, bolygót, galaxist, kereskedelmi vállalatot stb.) kell irányítania. A fő cél azonban nem a harc (sokszor ellenfelek sincsenek), hanem hogy megfelelően irányítsuk az alánk rendelt, általában (a stratégiai játékoktól eltérően) sok-sok, komplex módon összefüggő játékparaméterrel rendelkező világot, általában bizonyos, a készítők által meghatározott célt elérve. Korai istenszimulátornak tekinthető már a Civilization, valamint a Sierre tipikus városszimulátor sorozata (Caesar sorozat, Pharaoh), illetve a Sim City sorozat. A hardware-technológia csak a kilencvenes évek közepére kezdte megközelíteni azt a számítási teljesítményt, hogy egy városnál bonyolultabb struktúrát (pl. részletesen kidolgozott fajok fejlődését egy galaxisban) is szimulálni lehessen PC-n. Így a kétezres években megjelent a műfaj egy újabb nemzedéke vagy altípusa, amelyekben fajok fejlődését és terjeszkedését kell irányítani (Spore). A mesterséges életszimulációs játékoknak komoly szerepe van az evolúcióbiológiai, matematikai és kognitív tudomány jellegű kutatásokban, bár az ott alkalmazott szimulátorprogramok lényege nem a grafikus kidolgozottság, így nem feltétlenül tekinthetők "videojátékoknak". A leghíresebb példa John Conway rendkívül egyszerű megjelenésű (sejtautomata szimuláció) és szabályokra épülő Életjátéka.
  • Logikai („Puzzle”)
  • Szimulátor: A játékosnak virtuális járműveket kell irányítania, amelynek azonban létezik megfelelője a valóságban is. A hangsúly a jármű valós tulajdonságain, a minél hűbb modellezésen van, ebben különbözik a játéktípus a járműszimulátorra épülő harci játékoktól, amelyek valójában FPS-ek.
  • Sport
  • Lexikális tudást alapú
  • Szerencsejáték
  • Brawl (verekedős játékok pl.: Street Fighter)

Játékosok száma szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videojátékok irányítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Billentyűzettel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez alatt a billentyűzet gombjaival való irányítást kell érteni.

Kedvelt módszer a játékosok (gamerek) körében. Csak számítógépen lehetséges. A billentyűzetet az egérrel együtt célszerű használni.

Egyéb bemeneti eszközök segítségével való irányítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy Xbox 360 kontroller

A videojátékok vezérléséhez általában ezeket az eszközöket használhatjuk:

  • Billentyűzet
  • Egér
  • Kormány, pedál
  • Botkormány
  • Joystick
  • Gamepad

A ritkább irányító eszközök:

  • Kamera (webkamera vagy EyeToy)
  • Táncszőnyeg
  • Mikrofon
  • Raildriver
  • Egyéb (játékgitár, stb.) Többségük kimondottan zenés játékokhoz készül.

Az eszköz akkor alkalmas játékra, ha használata kényelmes és egyszerű. Billentyűzetből és egérből is gyártanak külön típusokat a játékokhoz. Legismertebb gyártók a Logitech, a Genius és a Trust.

Videojáték elkészülési folyamata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitalálás és tervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy játékot először kitalálnak, azaz kitalálják a játék történetét, esetleg lényegét. Ezután hosszan megtervezik a játékot, a legkisebb részletekig.

Modellezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezután a modellezők elkészítik a játékban látható modelleket, és úgynevezett textúrát raknak rá, ami megadja a külső kinézetét. A modellezés modellező programokkal hajtják végre (például 3ds Max, Blender).

Programozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek után a programozók hozzálátnak a játék programozásához, valamilyen programozási nyelven (például: C#, C++, C).

Tesztelés és kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha megvan a kész játék, tesztelik az esetleges hibák felderítésére. Ha ezzel végeztek, a játékot kiadják. Ezt tehetik úgy, hogy keresnek egy kiadó céget, aki CD-n, DVD-n árusítanak, vagy az internetre töltik fel, hogy onnan olcsóbban le lehessen tölteni.

Pszichológiai hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmekhez hasonlóan egyes játékok pszichológiailag károsak és veszélyesek lehetnek, elsősorban a gyermek- és fiatalkorúak számára. Ezek lelki függőséget okoznak, vagy olyan erőszakos magatartásmintákat és reflexeket rögzíthetnek, amelyek a társadalmi együttélésben nem kívánatosak, ezért a gyermekek számítógépes játékát ajánlatos egy felnőttnek felügyelnie.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. AskOxford: video game. Oxford University Press. (Hozzáférés: 2007. október 30.)
  2. Sablon:US Patent
  3. Negyvenéves a számítógépes játék
  4. Geryk, Bruce: A History of Real-Time Strategy Games (HTML). GameSpot. (Hozzáférés: 2007. május 29.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Videojáték témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Képek videojátékokból témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a videojáték címszót a Wikiszótárban!
  • Hegyeshalmi Richárd: Ötvenéves a videojáték (magyar nyelven). Index.hu, 2012. február 29 – „Az informatika fejlettségi szintjét mindig a videojátékok demonstrálták a legjobban. ...
  • Hanula Zsolt: Elsőbbek az elsőnél is (magyar nyelven). Index.hu, 2012. február 29 – „A videojátékokról szóló legkorábbi írásos emlék 1947-ből származik...