Ugrás a tartalomhoz

Tálibok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Malatinszky zoknibábja (vitalap | szerkesztései) 2020. november 12., 17:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎top: Linkkékítés AWB)
Tálibok
طالبان
A tálibok lobogója
A tálibok lobogója
  Az afgán kormány, a NATO és szövetségesei által ellenőrzött terület.   A tálibok által ellenőrzött terület.   Az Iszlám Állam által ellenőrzött terület.
  Az afgán kormány, a NATO és szövetségesei által ellenőrzött terület.
  A tálibok által ellenőrzött terület.
  Az Iszlám Állam által ellenőrzött terület.
Alapítva1994
Típusterrorszervezet
Székhely
Tagság70 000 (2021)[1]
Vezető
A Tálibok
طالبان weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tálibok
طالبان témájú médiaállományokat.

A tálibok vagy talibán (pastu nyelven: طالبان ṭālibān) az iszlám radikális változatát képviselő szunnita muszlim és pastu nacionalista mozgalom. A tálib kifejezés az arab طالب (ṭālib, ~diák, tanítvány) szóból származik, korábban a pastu társadalom vezető rétegének iszlám iskolákban kiképzett fiatal tagjait takarta .[2] A tálibok 1996 és 2001 között voltak hatalmon Afganisztánban. Uralmuknak az USA megszállás vetett véget, melyet a Bush kormányzat a terrorizmus elleni harc első lépcsőjeként igyekezett feltüntetni korábbi szövetségesei ellen.
A tálib mozgalom az 1990-es évek közepére a CIA által nyújtott katonai, taktikai és pénzügyi segítségével erősödött meg Afganisztánban, majd uralma alá hajtotta az ország döntő részét. A vallási előírásokat szigorúan betartató tálibok időközben együttműködésbe kezdtek az Al-Káida terrormozgalommal is melynek fontos tagja lett a korábban elismerten CIA kiképzést kapott Osama Bin Laden, aki a a Szovjetunió afganisztáni háborúja idején már aktív szerepet vállalt a talibán oldalon.

A szeptember 11-i World Trade Center elleni támadásra hivatkozva az amerikai haderő harcba kezdett a tálib vezette Afganisztánnal. A háborút legitimálása okán az USA szövetséget kötött az úgynevezett Északi Szövetséggel. A tőlük elszenvedett katonai vereség után a talibán visszaszorult az afgán-pakisztáni határvidékre, ahol új erőre kapott és 2009-re már Pakisztán területén is katonai sikereket ért el.

A tálib mozgalom története

Tálib uralom Afganisztánban

Tálibok Heratban, 2001-ben

A tálib katonai és politikai mozgalom kialakulása 1994-re datálható, amikor a korábban az országot megszálló szovjetek ellen harcoló, majd azok kivonulása után egymás ellen forduló mudzsahedin csoportok egy része kiegyezett egymással. A csoportok kiegyezését fegyverrel és pénzzel támogatta a szomszédos Pakisztán is, amely érdekelt volt az ország stabilizálásában.[3] A tálibok megerősödésében kezdetben érdekelt volt az Amerikai Egyesült Államok is, amelynek cégei gázvezetéket szerettek volna létesíteni Türkmenisztán és Pakisztán között, ennek jegyében tálib tisztségviselők 1997-ben tárgyalásokat folytattak Texasban az UNOCAL nevű olajipari vállalattal.[4]

1995 után már a tálibok számítottak Afganisztán legerősebb hatalmi csoportosulásának. Tagságuk legnagyobb része a pakisztáni határvidéken lévő korániskolák diákjai közül származott. Kabul 1996-os bevétele után a mozgalom már Afganisztán kétharmadát tartotta ellenőrzése alatt, ellenfeleik mindössze az ország északi részén tudtak tartósan dacolni a tálibok növekvő katonai erejével. A tálibok kikiáltották az Afganisztáni Iszlám Emirátust, amelynek kormányával Szaúd-Arábia, Pakisztán és az Egyesült Arab Emírségek is felvette a diplomáciai kapcsolatokat. A tálib kormány csak igen hűvös viszonyt tudott kialakítani a szomszédos Iránnal, amely kilenc diplomatájának tálibok általi meggyilkolása után katonai erő alkalmazásával fenyegette meg az afgán kormányt.[5] 1999-től kezdődött a mozgalom és az Al-Káida terrorhálózat együttműködése. A tálibok kedvezően fogadták a muzulmán terroristák közeledését, országukban búvóhelyeket és kiképzőbázisokat hozhattak létre.

A 2001. szeptember 11-i merényletek után a tálib mozgalom a világ legjelentősebb katonai hatalmával, az Egyesült Államokkal került szembe. Az Omár molla által vezetett Afganisztán hiába kérte a muzulmán országok segítségét, a tálib mozgalom az iszlám világon belül is elszigetelődött. 2001. október 7-én az Egyesült Államok megkezdte a terroristák és az őket támogató tálibok elleni hadjáratát. Az évek óta az ország északkeleti részén védekező ún. Északi Szövetség csapatai kitörtek a tálib gyűrűből és megkezdték az ország elfoglalását. A radikális mozgalom hatalma megingott, Kabul november 13-i, majd a radikálisok legfőbb bázisául szolgáló Kandahár december 9-i eleste már a tálib kormány bukását jelentette.

Tálib reneszánsz

2002-re a tálib mozgalom Afganisztánban igen meggyengült. Az országot megszálló hatalmak létrehozták az ország új kormányát, választásokat tartottak és megkísérelték az ország visszaillesztését a nemzetközi jogrendbe. A tálibok vezetői Afganisztán déli részére húzódtak vissza. A mozgalomban szerepet vállaló afgánokat az Egyesült Államok terrorizmussal gyanúsította meg, egy részüket guantánamói fogolytáborba szállította.[6] A tálib katonai mozgalom majd fél évtized elteltével tudta csak újraszervezni magát. Erősödésükre 2006-tól kezdve egyre több merénylet, összecsapás hívta fel a figyelmet. 2009-ben a NATO-nak egyre nagyobb kihívást jelentett a dél-afganisztáni iszlamisták megfékezése és távol tartása az északi országrésztől.[7] A radikálisok 2006-ot követően már nem csak Afganisztánra, hanem a szomszédos Pakisztán északnyugati határvidékére is kiterjesztették tevékenységüket. 2008-ban a mozgalom már olyan erővel bírt, hogy nyílt harcban is képesek voltak a pakisztáni hadsereg egyik erődjének elfoglalására.[8] A mozgalom gyakorlatilag hatalmába kerítette Vazirisztán tartományt, 2009-ben pedig a Szvat-völgyre is kiterjesztették fennhatóságukat. A sarokba szorított pakisztáni kormány a lázadókkal lezajlott tárgyalás után 2009 tavaszán a saría bevezetésére kényszerült a mozgalom által megszállt országrészekben. A megállapodás ellenére a tálib terjeszkedés folytatódott, 2009 áprilisában a fővárostól pár órányi autóútra lévő falvakban is megjelenő képviselőik már az ország teljes talibanizációját hirdették.[9] A tálibok terjeszkedésétől megriadt pakisztáni kormány 2009 májusában hadjáratot szervezett a radikálisok visszaszorítására.[10]

Tálib hatalmi gyakorlat

A tálibok vallási fanatizmusra alapozott ideológiájára nagy hatással volt a szaúd-arábiai eredetű vahhabita mozgalom, amely intoleráns minden nem vahhabita szokással szemben. (A nem vahhabita muszlimokkal szemben is.) A tálibok szellemi hátországát az Afganisztánban és Pakisztánban igen elterjedt, az iszlám radikális felfogását hirdető korániskolák termelik. A tálibok az általuk uralt területen az iszlám jogrendszert, a saríát vezették be, amelynek előírásait rigorózus módon tartatták be. A saríára hivatkozva a tálibok alapvető emberi jogokat korlátoztak, civilizációs vívmányokat tiltottak be, jogrend megsértését pedig következetesen büntették. A tálib fanatizmusa a kívülálló számára szélsőségesen maradi rendelkezésekben öltött testet:

  • Filmkészítés, filmszínházak, televízió és a világháló betiltása.
  • Ünnepségek és világi zene betiltása.
  • A nők számára a kerékpározás és motorozás, sportegyesületbe és múzeumokba történő belépés, rádióműsorban való megszólalás, hangos nevetés, kopogós cipő, ékszer és élénk színek viselésének, illetve saját házuk erkélyére való kilépésének megtiltása.
  • A férfiaknak kötelezővé tették a hagyományos muzulmán öltözet (pl. turbán), valamint a szakáll viselését.
  • A férfiszabók számára a női ruhák készítése
  • A nem muzulmánoknak a ruházatukon egy jól látható sárga csík viselését tették kötelezővé.

A törvények megszegését szigorúan büntették:

  • A visszaeső bűnözők megcsonkítása
  • Nyilvános kivégzések (akasztások és agyonlövések)
  • Istenképek elpusztítása (bámiján-völgyi Buddha-szobrok felrobbantása)
  • A máktermesztés megtiltása (az kizárólag a tálib hatalmi szervek feladata)
  • Testi fenyítés azon férfiaknak, akiknek nem elég hosszú a szakálluk.

Jegyzetek

  1. ↑ Афганский синдром. Бегство армии США или передача власти «Талибану»*?. [2021. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ↑ Jalali, Ali A. (2024. március 6.). „Taliban - a Model for "Isilalaicising" Central Asia?”. The Cyber-Caravan.  
  3. ↑ Wer sind eigentlich die radikal-islamischen Taliban? (német nyelven). Hamburger Abendblatt, 2007. május 22. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  4. ↑ Taleban in Texas for talks on gas pipeline (angol nyelven). BBC, 1997. december 4. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  5. ↑ Gunnar Heesch; Wolfram Eberhardt: Ein neuer Glaubenskrieg (német nyelven). Focus, 1989. 09. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  6. ↑ Eric Schmitt: Afghan Prison Poses Problem in Overhaul of Detainee Policy (angol nyelven). The New York Times, 2009. január 26. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  7. ↑ Utódlási harcba merülnek a tálibok (magyar nyelven). Népszabadág, 2009. augusztus 13. (Hozzáférés: 2009. augusztus 13.)
  8. ↑ Militants overrun Pakistan fort (angol nyelven). BBC, 2008. január 17. (Hozzáférés: 2009. augusztus 13.)
  9. ↑ Kalapáccsal vertek agyon tálibokat (magyar nyelven). Index, 2009. július 16. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
  10. ↑ Százezrek térnek vissza lerombolt otthonaikba Pakisztánban (magyar nyelven). Index, 2009. július 13. (Hozzáférés: 2009. szeptember 13.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tálibok&oldid=23242697”