Tormásborosznó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 03:22-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Tormásborosznó (Chrenovec-Brusno)
Szent Mihály Arkangyal templom
Szent Mihály Arkangyal templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1243
PolgármesterTibor Čičmanec
Irányítószám972 32
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség1391 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség112 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság335 m
Terület12,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 46′ 34″, k. h. 18° 43′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 34″, k. h. 18° 43′ 24″
Tormásborosznó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormásborosznó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tormásborosznó (szlovákul Chrenovec-Brusno) 1960-ban Nyitratormás (Chrenovec) és Nyitraborosznó (Brusno) egyesülésével létrejött település Szlovákiában, a Trencséni kerület Privigyei járásában, Privigyétől 7 kilométerre keletre. A két anyaközség 1919-ig Magyarországhoz, Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. 1976-ban a településhez csatolták Hársas (Lipnik) községet, amely 1990-ben ismét önállósult.

Fekvése

Privigyétől 7 km-re keletre fekszik.

Története

Nyitratormást 1243-ban "Hyrenouch" alakban említik először. 1430-ban "Hernoc", 1773-ban "Chrenovecz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Királyi birtok, majd 1244-től Bajmóc várának uradalmához tartozott. 1553-ban malma és 6 portája volt. 1675-ben 25 jobbágy és 3 zsellér háztartás volt a faluban 125 lakossal. 1778-ban 19 jobbágy és 1 zsellérházában 181 lakos élt. 1828-ban 27 háza és 186 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcstermesztéssel, mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint " TORMOS. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához közel, és annak filiája; határja jó, mind a’ kétféle fája van, szőlőhegye termékeny, legelője elég, piatza Nyitrán közel." [2]

Fényes Elek szerint " Tormos, tót falu, Nyitra vmegyében, Nyitra mellett: 522 kath. lak., termékeny jó határral. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint „Chrenócz, kis tót falu, a handlovai völgyben Brusznó felett, 304 r. kath. lakossal. Postája, távirója és vasúti állomása Privigye. E község XIII. században királyi birtok volt. 1430-ban már „Hernócz” a neve és a bajmóczi várhoz tartozik. Kath. temploma a XVI. században épült és fallal van körülvéve. Kegyura gróf Pálffy János, kinek itt nagyobb birtoka van. Földesurai mindenkor a Pálffyak voltak." [4]

Nyitraborosznó 1244-től a bajmóci váruradalom része. 1430-ban „Brus”, 1773-ban Brusno néven szerepel a korabeli forrásokban. 1553-ban 10 portáig adózott. 1675-ben 138 lakosa volt. 1715-ben 14 háztartása volt. 1778-ban 246 lakos élt a településen. 1828-ban 33 házában 232 lakos élt. 1735-ben az egész falu leégett. A 17. századtól lakói az uradalmi majorokban dolgoztak napszámosként és idénymunkásként.

Vályi András szerint "BRUSZNÓ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik Chremotznak szomszédságában, mellynek filiája, hegyes helyen, Privigyétöl fél mértföldnyire, réttyei első osztálybéliek, ’s mind a’ két féle fája elég van, legelője tágas, malma helyben; de mivel szőlö hegye nintsen, és földgyei szorossak, harmadik Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Brusznó, tót falu, Nyitra vármegyében, Chrenócz filial. 232 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz.”[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Brusznó, kis tót falu, a handlovai völgyben. Lakosainak száma 387, vallásuk r. kath. Posta- és táviró állomása Privigye-Bajmócz. A XV. század elején a bajmóczi vár tartozéka volt. A községet az idők folyamán többször pusztította el a tűz. Lakosainak nagy része mint napszámos, a megyén kívül keresi kenyerét. Földesurai a Pálffy grófok voltak." [4]

Nyitratormást és Nyitraborosznót 1960-ban egyesítették.

Népessége

1910-ben Nyitratormásnak 374, Nyitraborosznónak 536, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben Tormásborosznó 1281 lakosából 1264 szlovák volt.

2011-ben 1383 lakosából 1335 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma eredetileg gótikus volt, a 14. században épült. 1947-ben bővítették, berendezése részben 18. századi. 1517-ben készül késő gótikus domborműve a bajmóci múzeumban látható.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Chrenovec-Brusno
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormásborosznó témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tormásborosznó&oldid=23580022”