Torlaki nyelvjárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A torlaki nyelvjárás (bolgárul Торлашки диалект, szerbül Торлачки дијалект) több nyelvjárást is magába foglaló délszláv dialektuscsoport, amit Délkelet-Szerbiában, Koszovó északi felében, Északkelet-Macedóniában és Nyugat-Bulgáriában beszélnek. A torlaki nyelvjárás képezi az átmenetet a szerb és bolgár nyelv között (egyes forrásokban külön feltüntetik a kettő mellett a macedón nyelvet is, ami azonban nem különbözik a bolgártól). Néhány nyelvész a sto nyelvjárás archaizáló dialektusának tartja, mások szerint azonban a bolgár nyelv nyelvjárása, így szerbiai beszélői is tulajdonképpen bolgárok. Ezzel szemben a szerbek szerb nyelvjárásként tekintenek rá és szerbeknek definiálják a torlaki macedóniai és bulgáriai beszélőit. A torlakinak nincs semmilyen írásos múltja, a szerb írott nyelv sosem vett fel torlaki elemeket.

Elszórtan élnek torlaki beszélők Romániában, Krassóvár környékén, illetve van egy muzulmán bolgár etnikai csoport, akiket Gorani-nak neveznek, s nyelvjárásuk szintén torlaki.

A besorolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vita a torlaki besorolásáról a 19. században kezdődött el. A bolgár és szerb nyelvészek eltérő véleményeket alkottak a nyelvjárást illetően. Szerbia utóbb elfoglalja Macedóniát a bolgároktól, ez vezet a macedón nyelv eszméjének kialakulásához.

Pavle Ivić és Asim Peco szerb nyelvészek próbálták a torlaki szerb, azonkívül što jellegét igazolni, velük szemben álltak a bolgár Krste Misirkov, Benjo Conev és Gavril Zanetov. Legfőbb érvük az volt, hogy a torlaki ragozás igen közel áll a bolgáréhoz, míg csak a szókincs mutat što jelleget.

Néhány horvát nyelvész is megfogalmazta álláspontját kérdésben: Dalibor Brozović szerint bár a torlaki što nyelvjárás, ám attól igen elkülönül, ezért lehetne akár teljesen külön nyelvjárásnak tekinteni.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A torlaki szókészletben többnyire szerb és bolgár szavak keverednek, de sok a jövevényszó a görög, aromán, török és albán nyelvekből (utóbbi a Gora nevű régióra jellemző, amely közel fekszik az albán területekhez). A krassóvári nyelvjárás elszigetelődött a torlakitól, abban még felfedezhetőek magyar, német, román és horvát jövevényszavak, emiatt a krassóváriak a belső-torlaki nyelvjárásokat és a gorait alig értik.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A torlaki nyelvű irodalom meglehetősen ritka. Az írásbeliséget a vidéken uralkodó százados mélyszegénység és iskolák hiánya, majd a török uralom nem tette lehetővé. A helyi ortodox papság is ó-egyházi szláv nyelvet használt. A Temska kolostorban találták az első írott torlaki szöveget, egy 1762-es dokumentumot, de ez csak részben tartalmaz torlaki elemeket. Szerzője Kiril Živković közbolgár nyelv-nek nevezte az általa használt nyelvet.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • БАН. Български диалектален атлас (Bulgarian nyelven). София: Издателство "Труд", 218. o (2001). ISBN 954-90344-1-0 
  • Friedman, Victor (2006.). „Determination and Doubling in Balkan Borderlands”. Harvard Ukrainian Studies 1-4, 105–116. o.  
  • Friedman, Victor (2008.). „Balkan Slavic Dialectology and Balkan Linguistics: Periphery as Center”. American Contributions to the 14th International Congress of Slavists 1:Linguistics, 131–148. o.  
  • A Handbook of Bosnian, Serbian, and Croatian (by Wayles Brown and Theresa Alt)
  • Стойков, Стойко: Българска диалектология, Акад. изд. "Проф. Марин Дринов", 2006.
  • Dijalekti istočne i južne Srbije, Aleksandar Belić, Srpski dijalektološki zbornik, 1, 1905.
  • Sprachatlas Ostserbiens und Westbulgariens, Andrej N. Sobolev. Vol. I-III. Biblion Verlag, Marburg, 1998.
  • Encyclopedia of the Languages of Europe, Glanville Price, Blackwell Publishing, p. 423.
  • Language and Conflict: A Neglected Relationship, Dan Smith, Paul A Chilton - Language Arts & Disciplines, 1998, Page 59
  • South Slavic and Balkan Linguistics, A. Barentsen, Rodopi, 1982
  • Hrvatska dijalektologija 1, Josip Lisac, Golden marketing – Tehnička knjiga, Zagreb, 2003.
  • The Slavonic Languages, Bernard Comrie, Greville G Corbett - Foreign Language Study, 2002, pp 382–384.