Therizinosaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Therizinosaurus
Evolúciós időszak: késő kréta, 72–68 Ma
A Therizinosaurus cheloniformis karmának másolata a sydney-i Ausztrál Múzeumban (Australian Museum)
A Therizinosaurus cheloniformis karmának másolata a sydney-i Ausztrál Múzeumban (Australian Museum)
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Therizinosauridae
Nem: Therizinosaurus
Maleev, 1954
Fajok
  • T. cheloniformis Maleev, 1954 (típus)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Therizinosaurus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Therizinosaurus témájú kategóriát.

A Therizinosaurus (jelentése 'kaszáló gyík', az ógörög θεριζω / therizo 'lekaszál' vagy 'levág' és σαυρος / szaürosz 'gyík' szavak összetételéből) a theropoda dinoszauruszok egy igen nagy méretű neme, amely a késő kréta korban (a késő campaniai alkorszakban) élt, mintegy 70 millió évvel ezelőtt, és egyedi csoportja, a Therizinosauroidea utolsó és egyben legnagyobb képviselője volt. A fosszíliáit először Mongóliában fedezték fel, és eredetileg úgy vélték, hogy egy teknősszerű hüllőhöz tartoztak (erre utal a típusfaj neve a T. cheloniformis, melynek jelentése 'teknős formájú'). Csak néhány csont alapján ismert, melyekhez azok a nagy kézkarmok tartoznak, amikről a nem a nevét kapta.

Felfedezés és fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Therizinosaurus fosszilizálódott karjai a dániai Experimentariumban

A Therizinosaurus első fosszilis maradványait az 1940-es évek végén egy szovjet-mongol expedíció fedezte fel Délnyugat-Mongóliában, a Nemegt-formációban.[1] A kutatók több óriási, egy méteres hosszúságot is elérő karmot találtak. Ezekről 1954-ben az orosz őslénykutató, Jevgenyij Malejev készített leírást, aki úgy gondolta, hogy a leletek egy nagy teknősszerű hüllőhöz tartoztak.[2] Az 1950-es évekig senki sem tudta biztosan, hogy a karmok milyen állattól származtak, ekkor azonban a további expedíciók több karomra, valamint mellső és hátsó lábak darabjaira bukkantak. A Kína északi részén tett újabb felfedezések lehetővé tették az őslénykutatók számára a csontvázrészek más fosszíliákkal való összehasonlítását, így kiderült, hogy a karmok gazdája nem teknős volt, hanem dinoszaurusz.

Annak felfedezése, hogy a rejtélyes segnosauridák (köztük az Erlikosaurus és a Segnosaurus) theropodák voltak, segített tisztázni a Therizinosaurus rokoni kapcsolatait. Különféle elméletek jelentek meg a „segnosauridák” eredetével kapcsolatban, melyek egy része a sauropodomorphák őseiként azonosította ezeket az állatokat – de az újabb, jó állapotban megőrződött fosszíliák, mint például az Alxasaurus (1993-ban) és a Beipiaosaurus (1996-ban) részletekkel szolgáltak a csoport kezdetleges tagjainak madárszerű csípőjével, lábával és koponyájával kapcsolatban, ami segített igazolni, hogy a Therizinosaurus és a (később therizinosauridákra átnevezett) segnosauridák ugyanabba a theropoda csoportba tartoztak, azaz fejlett, növényevő maniraptorák voltak.

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Therizinosaurus és az ember méretének összehasonlítása

Bár a Therizinosaurus fosszíliái hiányosak, a rokonságába tartozó therizinosauridák maradványai alapján következtetések vonhatók le a fizikai jellegzetességeire vonatkozóan. A család többi tagjához hasonlóan a Therizinosaurus valószínűleg hosszú nyakkal és kis koponyával rendelkezett, két lábon járt, törzse pedig (a többi therizinosaurida csípője alapján) nehéz és magas volt. A mellső lábai elérték a 2,5 méteres hosszúságot.[3] A hátsó lábai végén négy lábujj tartotta meg a súlyt, eltérően a többi theropoda csoport tagjaitól melyeknél a negyedik ujj elcsökevényesedett.

A Therizinosaurus legegyedibb jellemzői a mellső lábfej három ujján nőtt óriási karmok. Bár a legnagyobb példányok karmai nem teljesek, a hosszuk valószínűleg megközelítette az 1 métert.[1][4][5]

Ősbiológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Therizinosaurus táplálkozási szokásai ismeretlenek, mivel a táplálékát jelző koponyamaradványai nem kerültek elő. Azonban a többi therizinosauridához hasonlóan valószínűleg elsősorban növényevők volt.[6]

A Therizinosaurus karmai több lehetséges célt is szolgálhattak, mint például a ragadozókkal (a kortárs Tarbosaurusszal) szembeni védelem vagy a fajtársakkal a területért, illetve a párválasztás során vívott harc, valamint a levelekkel teli ágak szájhoz húzása. A karmok valamennyi funkciót elláthatták.

Popkulturális hatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Therizinosaurus látható a BBC által a Dinoszauruszok, a Föld urai című sorozat különkiadásaként készített Az óriási karom (Walking With Dinosaurs: The Giant Claw, 2003) című műsorban, melyben a kréta időszaki Mongóliába utazó Nigel Marven rátalál egy példányra.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Deinocheirus

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Therizinosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b Barsbold, R. (1983.). „{{{title}}}”. Trudy, Sovmestnaâ Sovetsko−Mongol’skaâ paleontologičeskaâ èkspediciâ 19, 1–120. o.  
  2. Maleev, E.A. (1954.). „New turtle−like reptile in Mongolia [in Russian]”. Priroda 1954 (3), 106–108. o.  
  3. Barsbold, R. (1976c.). „{{{title}}}”. Trudy, Sovmestnaâ Sovetsko−Mongol’skaâ paleontologičeskaâ ekspediciâ 3, 76–92. o.  
  4. Rozhdestvensky, A.K. (1970.). „On the gigantic claws of mysterious Mesozoic reptiles”. Paleontologischeskii Zhurnal 1970 (1), 131-141. o.  
  5. Rozhdestvensky, A.K. (1970.). „Giant claws of Enigmatic Mesozoic Reptiles”. Paleontology Journal 4 (1), 117-125. o.  
  6. Svarney, T.E., Svarney, P.B..szerk.: 1st ed.: The Handy Dinosaur Answer Book. Canton, MI: Visible Ink Press (2003)