Sauropodomorpha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sauropodomorpha
Evolúciós időszak: középső triászkéső kréta 231,4–65 Ma
A Lamplughsaura rekonstrukciója
A Lamplughsaura rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Sauropodomorpha
von Huene, 1932
Alcsoportok

Lásd a szövegben.

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sauropodomorpha témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sauropodomorpha témájú kategóriát.

A Sauropodomorpha (jelentése 'gyíklábú formák') a hosszú nyakú növényevő hüllőmedencéjű dinoszauruszok egyik kládja, amely tartalmazza a sauropodákat és felmenő rokonaikat. A sauropodák általában igen nagy méreteket értek el, hosszú nyakkal és farokkal rendelkeztek, négy lábon jártak, és a Földön valaha élt legnagyobb szárazföldi állatokká váltak. A „prosauropodák” időben megelőzték a sauropodákat. A méretük kisebb volt, és gyakran képesek voltak a két lábon való járásra. A sauropodomorphák középső triász kori megjelenésük és késő kréta kori letűnésük között, a mezozoikum nagy részében domináns szárazföldi állatok voltak.

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nigersaurus taqueti koponyája és a sauropodomorphák fejének elhelyezkedése

A sauropodomorphák magasabban levő növényzet legeléséhez alkalmazkodtak, mint a többi kortárs növényevő, ami lehetővé tette, hogy elérjék a fák lombkoronáját. Ezt a táplálkozási stratégiát több tulajdonságuk is támogatta, például a (tíz vagy több, meghosszabbodott csigolyából álló) hosszú nyak, a végén levő könnyű, kis koponya és az egyensúlyozásra szolgáló hosszú (1–3 extra csigolyával meghosszabbított) farok.

A fogaik gyengék és inkább levél vagy kanál (illetve láng vagy véső) formájúak voltak. A durva növényi rostokat őrlőfogak helyett a modern madarak és krokodilok zúzaköveihez hasonló gyomorkövek (gasztrolitok) segítségével emésztették meg. A felső állcsontjuk eleje lefelé hajlik, ami arra utalhat, hogy egy csőrben végződött.

Az egyik legkorábbi ismert sauropodomorpha a Saturnalia még kicsi és karcsú volt (1,5 méter hosszú), de a triász végén a csoport tagjai már a legnagyobb dinoszauruszok közé tartoztak, és a jura/kréta időszakokra tovább növekedtek. A legnagyobb, a Supersaurushoz, a Diplodocushoz és az Argentinosaurushoz hasonló sauropodák 30–40 méter hosszúak és 60 000–100 000 kilogramm tömegűek voltak.

Kezdetben két lábon jártak, de a méretük növekedésével (az elefántfélékhez hasonló) négy lábon járó állatokká váltak. Korai képviselőik valószínűleg mindenevőként éltek, mivel a másik hüllőmedencéjű fejlődési vonallal (a theropodákkal) közös ősük húsevő volt. A növényevővé való fejlődésük együtt járt a méretük növekedésével és a nyakuk meghosszabbodásával.

Nagy orrlyukaik voltak, lábaikon pedig megmaradt egy nagyméretű, feltehetően védekezésre szolgáló karommal ellátott hüvelykujj, bár a ragadozókkal szembeni elsődleges védelmük a rendkívül nagy testméretük volt.

A különböző sauropodomorpha nemek (Diplodocus, Lufengosaurus, Nemegtosaurus, Plateosaurus és Riojasaurus) a szklerotikus gyűrűik modern madarakéval és hüllőkével való összehasonlítása alapján nappali, rövid időszakokra aktív életmódot folytató állatok lehettek.[1]

Időbeli elterjedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középső triász korban, körülbelül 230 millió évvel ezelőtt kifejlődött legelső dinoszauruszok közül a kor közepe táján (a nori korszakban) a sauropodomorphák domináns növényevőkké váltak. A kora kréta korban tapasztalható megfogyatkozásuk nagy valószínűség szerint csak a fosszilis rekord hiányossága, mivel a legtöbb fosszíliájuk Európa és Észak-Amerika területéről vált ismertté. Azonban a Gondwana szuperkontinensen a sauropodák domináns növényevők maradtak. A virágos növények és a növényevők másik nagy csoportja, a (kifinomult rágómechanizmussal rendelkező) fejlett madármedencéjűek valószínűleg nem számítottak fontos tényezőnek az északi kontinenseken élő sauropodák eltűnésénél. Mint a madarak közé nem tartozó dinoszauruszok szinte mindegyike, a sauropodomorphák is kipusztultak a 65 millió évvel ezelőtti kréta–tercier kihalási esemény során.

A legkorábbi és legbazálisabb ismert sauropodomorphák 231,4 millió évvel ezelőtt (az ICS szerint a középső triász kor késő ladin alkorszakában,[2] az Amerikai Geológiai Szolgálat rendszere szerint a késő triász kor kora karni alkorszakában) keletkezett Ischigualasto-formációból származó Chromogisaurus novasi és Panphagia protos.[3][4] Egyes tanulmányok szerint a hagyományosan theropodának tekintett (szintén az Ischigualasto-formációból ismert) Eoraptor lunensis a sauropodomorphák fejlődési vonalának korai tagja, ezáltal pedig a legbazálisabb ismert sauropodomorpha is egyben.[5] Emellett léteznek olyan Madagaszkárról származó töredékes maradványok is, melyek talán egy még korábbi, középső triász kori sauropodomorphához tartoznak.[6]

Osztályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik legbazálisabb ismert sauropodomorpha, a Panphagia rekonstrukciója
Egy jól ismert prosauropoda, a Plateosaurus

A Sauropodomorpha a Saurischia rend két nagy kládjának egyike. A Sauropodomorpha testvércsoportja, a Theropoda a két lábon járó húsevőket, például a Velociraptort és a Tyrannosaurust, valamint a madarakat tartalmazza. Azonban a Sauropodomorpha és az Ornithischia csoportok számos közös tulajdonsággal rendelkeztek, ezért néhány őslénykutató, például Robert T. Bakker mindkettőt a „Phytodinosauria” vagy „Ornithischiformes” kládban helyezi el.

A Linnéi osztályozás szerint a Sauropodomorpha (melynek jelentése 'gyíkláb formájúak') egy alrend vagy besorolatlan csoport. Az alrendet 1932-ben Friedrich von Huene hozta létre, aki a bazális formákat a Prosauropoda, a leszármazottaiknak tekintett fejlettebb, nagyobb formákat pedig a Sauropoda alcsoportba sorolta be.

Az újabb keletű, Adam Yates által elvégzett filogenetikus elemzés a Sauropodát határozottan a parafiletikus Prosauropodán belül helyezte el. A sauropodák késő triász kori leletei viszont megmutatják, hogy nincs hézag a prosauropoda és sauropoda fejlődési vonalak között.

A bizonyíték a sauropodák prosauropodáktól való származására abból a tényből ered, hogy a prosauropodák hátsó lábán levő külső ujj kisebb volt a sauropodákénál. Sokak szerint az evolúció során az ujjak megkisebbedése vagy elveszése könnyebben megy végbe, mint ennek fordítottja, de erre nincs bizonyíték. A meghosszabbodás vagy az extra ujjak megjelenése gyakori a tengeri hüllőknél, és az ujjhosszabbodás a theropodák között is legalább egy esetben bekövetkezett. Ennek bizonyítékként való felhasználása a prosauropodáktól való származás megcáfolására megkérdőjelezhető.[forrás?]

A prosauropodákat a legtöbb modern osztályozási rendszer fél tucat, egyetlen közös fejlődési vonalról származó csoportra osztja. Bár sok közös tulajdonsággal rendelkeztek, a zsiráfszerűen, magasról történő legelés evolúciós követelményei az egyes fejlődési vonalakon az evolúciós nyomás hatására, konvergens evolúció révén alakultak ki, nem egyetlen közös őstől származnak (nem homológok).[7]

Taxonómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi taxonómia Cecilia Apaldetti és szerzőtársai 2011-es cikke, illetve a feltüntetett egyéb források alapján készült.[8]

Törzsfejlődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi kladogram Apaldetti és szerzőtársai 2011 novemberi elemzésének leegyszerűsítésével készült.[8]

Sauropodomorpha


Chromogisaurus



Saturnalia





Pantydraco




Thecodontosaurus Thecodontosaurus.jpg




Efraasia




Plateosauravus




Ruehleia


Plateosauria

Plateosauridae


Massopoda

Riojasauridae





Ignavusaurus



Sarahsaurus





Anchisauria



Massospondylidae












Az alábbi kladogram Fernando Novas és szerzőtársai 2011-es cikke alapján készült.[11]

Sauropodomorpha
Guaibasauridae

ISI R277



Panphagia




Guaibasaurus


Saturnaliinae

Chromogisaurus



Saturnalia







Pantydraco




Thecodontosaurus




Nambalia




Efraasia




Plateosauravus




Ruehleia


Plateosauria

Plateosauridae


Massopoda

Riojasauridae




Anchisauria



Massospondylidae












Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sauropodomorpha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]