Tavas
| Tavas (Jezersko) | |
 | |
| Hegyoldal Tavas felett. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1611 |
| Polgármester | Milan Krempaský |
| Irányítószám | 059 04 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 76 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 795 m |
| Terület | 7,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 17′ 57″, k. h. 20° 20′ 07″49.299167°N 20.335278°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 57″, k. h. 20° 20′ 07″49.299167°N 20.335278°E | |
| Tavas weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tavas témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tavas (1899-ig Jezerszkó, szlovákul: Jezersko) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. 2011-ben 108 lakosából 101 szlovák volt.
Fekvése
Késmárktól 28 km-re északra, Szepesófalutól 12 km-re délre a Tavas-patak partján fekszik.
Története
A falut palocsai Horváth György alapította 1611-ben, amikor a Nedec várához tartozó területen Novy Targ és Csorsztyn vidékéről lengyeleket telepített ide. Az írott forrásokban 1773-ban "Jazerszko" alakban tűnik fel. 1787-ben 37 házában 293 lakos élt. 1828-ban 50 háza és 366 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint " JEZERSZKO. Tót falu Szepes Várm. lakosai katolikusok, fekszik Jánosfalvához közel, és annak filiája, fája mind a’ két féle vagyon, de határja sovány."[2]
Fényes Elek szerint "Jezerszkó, tót falu, Szepes vmegyében, Hanusfalva fiókja: 355 kath. lak. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Lőcse."[3]
1910-ben 219, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott. A település időközben üdülőfalu lett, síközponttal, drótkötélpályával.
2001-ben 113 szlovák lakosa volt.
Nevezetességei
- A névadó tavat sűrű fenyves övezi.
- Kis római katolikus temploma 1895-ben épült.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
Késmárk (Kežmarok) | ||
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec) |  | |
