Tatay Sándor (író)
| Tatay Sándor | |
 | |
| Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Élete | |
| Született | 1910. május 6. Bakonytamási |
| Elhunyt | 1991. december 2. (81 évesen) Budapest |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Tatay Lajos Varga Teréz |
| Házastársa | Takács Mária |
| Gyermekei | Tatay Ágota |
| Pályafutása | |
| Írói álneve | Bakonyi Tamás[1] |
| Jellemző műfaj(ok) | elbeszélés, regény |
| Első műve | Az eke (1931) |
| Fontosabb művei | A Simeon-ház (1955) Kinizsi Pál (1955) Puskák és galambok (1960) |
| Kitüntetései |
|
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1957, 1961, 1979) Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970) A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981) Az Év Könyve Jutalom (1986) SZOT-díj (1987) Kortárs-díj (1990) Kossuth-díj (1991) |
 | |
| Tatay Sándor aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tatay Sándor témájú médiaállományokat. | |
Tatay Sándor (Bakonytamási, 1910. május 6. – Budapest, 1991. december 2.) magyar író.
Életút
Tatay Sándor 1910-ben született egy kis dunántúli faluban, Bakonytamásiban Tatay Lajos és Varga Teréz gyermekeként.[2]
Apja evangélikus lelkész volt. Gyermekéveit hat testvérével (Róza, Vilma, Gizella, Etelka, Lajos és Tibor[3]) együtt szülőfalujában töltötte el. Gimnáziumi éveit már Tatán, Pápán és Szarvason töltötte el. Ezután a soproni evangélikus hittudományi karra iratkozott be, de pár év után tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának magyar–német szakán folytatta. Ifjúkorában bejárta Európa híres városait. Csavargásaiból hazatérve többféle munkát is vállalt.
Az 1930-as évektől jelentek meg írásai például a pécsi Sorsunkban, 1944-től Badacsonyban élt. Az írást 1954-től tekintette fő hivatásának. Az egyik legismertebb könyve a Kinizsi Pál című regény volt, amellyel már elismert író lett.
Művei Badacsonyban születtek, de minden télen a fővárosba költözött vissza. Kilenc nyelvre fordították műveit: németre, oroszra, csehre, eszperantóra, lengyelre, litvánra, grúzra, kirgizre és ukránra.
1991-ben halt meg Budapesten.
Felesége Takács Mária – a badacsonytördemici Rodostó turistaház gondnoka[4] – volt, egy lányuk született, Ágota (1947),[5] aki keramikus lett.
Művei
- Az eke. Regény; Tóth Ny., Sopron, 1931
- Jelek a porban. Elbeszélések; Magyar Élet, Bp., 1939
- Zápor; Franklin, Bp., 1941 (Új magyar regények)
- Csipke. Tíz elbeszélés; Bolyai Akadémia, Bp., 1942 (Bolyai könyvek)
- Húshagyókedd; Bolyai Akadémia, Bp., 1943 (Bolyai könyvek)
- Ludas Kata; Fabula, Bp., 1943 (Pepita regények)
- Ludas Kata és más elbeszélések; Stádium Ny., Bp., 1944 (Nemzeti könyvtár)
- Ének a szőlőhegyről. Válogatott elbeszélések; Dunántúli Magvető, Pécs, 1955
- Kinizsi Pál. Regény; Ifjúsági, Bp., 1955
- A második leány (regény, 1956)
- Vulkán. Kisregény; Magvető, Bp., 1958
- Üvegcsengő; Móra, Bp., 1960 (Kispajtások mesekönyve)
- Puskák és galambok (ifjúsági regény, 1960)
- Fehér hintó; Magvető, Bp., 1960
- Kelj fel és járj! (elbeszélés, 1961)
- Szülőföldem, a Bakony (útirajzok, emlékezések, 1967)
- Bujdosásunk története. Regény; Móra, Bp., 1967
- A táltos autó. Mesék, elbeszélések; Móra, Bp., 1968 (Kispajtások mesekönyve)
- A Simeon család, 1-3.; utószó Bata Imre; Szépirodalmi, Bp., 1968 (Magyar elbeszélők)
- Diszharmónia. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1968
- A szerelem szőnyege. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1970
- Eszter és a fajdkakas. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1971
- Hej, asszonyok, asszonyok!; Szépirodalmi, Bp., 1972
- Meglepetéseim könyve; Móra, Bp., 1974
- Lődörgések kora. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1977
- Lyuk a tetőn. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1980
- Hét szűk évtized, 1-2.; Szépirodalmi, Bp., 1983
- Vulkán; Szépirodalmi, Bp., 1984
- Bakonyi krónika (elbeszélés, 1985)
- Palacsinta apróban; Magvető, Bp., 1986
- Fehér hintó; Szépirodalmi, Bp., 1986
- Zápor / Diszharmónia; Szépirodalmi, Bp., 1987
- A szezon vége; Magvető, Bp., 1992
- Ház a sziklák alatt; Nap, Bp., 2010 (Különleges könyvek)
- Bonifác; Koczor Hubáné, Balatonkenese, 2012
- A Kék Hegedű árnyékában. Tatay Sándor írásai szülőfalujáról; vál., szerk. Németh Tibor; Önkormányzat, Bakonytamási, 2011
Simeon-család sorozat
- A Simeon-ház (regény, 1955)
- A második leány (regény, 1956)
- Kenyér és virág (regény, 1959)
- A nyugati Kapu (regény, 1962)
- Az ítélet napja (regény, 1964)
Film
A Ház a sziklák alatt című 1958-as nagysikerű alkotás az ő novellája és forgatókönyve alapján készült, Makk Károly rendezésében.[6]
A Puskák és galambok című regényéből 1961-ben Keleti Márton rendezésében fekete-fehér, magyar ifjúsági film készült.[7]
Emlékezete
- Székesfehérváron róla neveztek el egy alapítványi gimnáziumot, melynek tanulói büszkén tekintenek híres mondására, amit az iskola udvarán található szobor felirata őrzi: „Mestert szerettem volna, akiért érdemes jó tanítványnak lenni!”
- Badacsonylábdihegyen a településközpont egyik közterülete, a Római útból kiágazó Tatay Sándor utca őrzi az emlékét.
Jegyzetek
- ↑ Takáts Gyula: Emlékek életrajza (Tatay Sándorra emlékezve, 112. oldal) – 2002.
- ↑ Születési anyakönyvi kivonata
- ↑ Harangszó 1928. szeptember 9., 37. szám, 286. oldal
- ↑ Ludwig Emil: Badacsony: a bujdosók menedékháza + Képriport Archiválva 2016. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Nemzet online – 2011. július 12.
- ↑ Takáts Gyula: Tükrök szava – Betűk arca Jegyzetek – Válaszok Vallomások (Tatay Sándor leveleiből, 309. oldal), Digitális Irodalmi Akadémia Petőfi Irodalmi Múzeum – 2011.
- ↑ Részletek a PORT.hu oldalán
- ↑ A Puskák és galambok című film adatlapja a PORT.hu oldalán
Források
- Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban?. Debrecen: Csokonai Kiadóvállalat (1991). ISBN 963260038X
- Kortárs magyar írók, 1945-1997: bibliográfia és fotótár, Almási Éva, F. (ed.), Budapest: Enciklopédia (1998). ISBN 963 8477 37 7
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- A magyar irodalom története 1945-1975 – Tatay Sándor
- Szerzői adatlapja a Molyon
- Szijártó János: Centenárium – 100 éve született Tatay Sándor, veol.hu – Napló online – 2010. május 10.
További információk
- Merklin Tímea Kislány a paradicsomban – Tatay Sándor író lánya, Ágota emlékezik, Vas Népe – 2010. december 15. (online: a Vas Népe online-on)
- Tatay Sándor emléknapok, Badacsonytördemic – Badacsonylábdihegyi hírmondó XI. évfolyam 4. szám – 2010. április
- Ludwig Emil: Ház a sziklák alatt Emlékkiállítás nyílt Tördemicen Tatay Sándorról, Magyar Nemzet online – 2010. május 25.
- Tempevölgy folyóirat 2010. szeptember (Tatay Sándor 100 éves, 21-41. oldal) HU ISSN 1789-9265
- Koszorú Tatay Sándornak; szerk. Szántainé Ruzsa Mariann, Tamás István; Általános Művelődési Központ Körzeti Könyvtára, Veszprém [!Badacsonytomaj]; 1992
- Sziklák alatt. Tatay Sándor emlékezete; vál., szerk., összeáll. Tüskés Tibor; Nap, Bp., 2000 (Emlékezet)
- Tatay Sándor és a bazalt színe – Bertha Bulcsu kortárs írása Tatai Sándorról. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 167. o.
- Dörnyeiné Bere Andrea: Olvasmánynapló Tatay Sándor Kinizsi Pál című regényéhez; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2005 (Olvasmánynapló-sorozat)
