Szerkesztő:Ryca/Parasuráma
| A sorozat témája Hinduizmus |
|---|
 |
|
Hindu források
|
|
Összehasonlítása
más világvallásokkal |
|
Kapcsolódó fogalmak
|
|
Szanszkrit szavak
|
Parasuráma (dévanágari: परशुराम,), csatabárdos Ráma a harcos, a hinduizmus mitikus alakja,Visnu isten hatodik megtestesülése, avatárája. Parasuráma a hindu mitológia szerint az emberiség ezüstkorszakában, az áldozatok korában, a Tréta-jugában jelent meg. A. brahmanák háttérbe szorultak a harcosok rendjével szemben. A bölcsességet el kezdte felváltani a harc a hatalomért, a gazdagságért. Parasuráma a bölcsek kasztjába tartozik, de jó harcos és legyőzte a hatalomvágyó harcosokat, a ksatrijákat, visszaállította a brahmanák elsőbbségét.[1] [2]
Parasuráma származása, családja[szerkesztés]
A bölcs Dzsamadagni és felesége, Renuká fia volt. Parasu azt jelenti: "bárd", s így neve: "Csatabárdos Ráma". Parasuráma, bár a bölcsek (brahmana) kasztjába született, cselekedetei harcos ksatrijára vallottak. Apja, Dzsamadagni az egyik ősbölcs volt, aki békésen éldegélt erdei remetetányáján. Szellemének ereje, áhítatának tiszta tűze miatt az emberek és az istenek is nagyra tartották. Az istenek neki ajándékozták Kámadukhot, a csodatévő tehenet. A tehén nem csak tejjel látta el, hanem előteremtett bármit, amit gazdája kívánt. Rámát apja tanulni Kasjapához, egy ősi bölcshöz küldte tanulni. Itt jámbor áhítattal tanulta a Védák mélyértelmű bölcsességét, és emelett a fegyverforgatásban is jeleskedett.[3]
Parasuráma legendája[szerkesztés]
Egyszer a hatalmas ksatrija király, Kártavírja az erdőben vadászott, és betért apjához megpihenni. Dzsamadagni, hogy vendégül láthassa a vadásztársaságot, a kívánság teljesítő tehén segítségét vette igénybe, hatalmas lakomát rendezett a királynak és kiséretének. A király kérdésére válaszölva a bölcs elmesélte, hogy a tehénnek köszönhető a gazdag vendéglátás. A király megirigyelte és elkérte Parasuráma apjának kívánságteljesítő tehenét. Mivel a bölcs megigérte az isteneknek, hogy nem adja másnak a tehenet, a bölcs nem teljesítette a király kívánságát. Erre a király harcosokat küldött a tehén elfogására, melyet a tehén legyőzött. Végül a király mérgében megölte a bölcset, a tehén pedig eltűnt.
A jámbor brahmanák elsiratták a bölcset, és hazahívták a fiát Kasjapától. Ráma amint meghallotta apja halálhírét, megfogadta, hogy megbünteti a szentségtörő királyt. Visnuhoz fohászkodott segítségért. Visnu megjelent előtte, és egyetértett vele, hogy meg kell akadályozni az emberi dölyfösség további terjedését. Elmondta, hogy ereje egyrésze Rámában öltött testet, ő lakozik halandó alakjában. Ekkor adta Visnu a csatabárdot az ifjúnak, amiről a nevét kapta.
Bár Kártavírjának számtalan harcosa volt, s a harcművészetben is érdemeket szerzett, Parasuráma könnyedén megölte őt. A király halálhírére újabb ksatriják indultak Parasuráma ellen, melyeket szintén legyőzött. Végül a benne lakozó Visnu maga intette, hogy hagyja abba az öldöklést. A ksatriják behódoltak, és elismerték a brahmanák elsőbbségét.[4] [5]
Megjelenési formája[szerkesztés]
Kétkarú emberi formában jelent meg, s egyik kezében harci bárdot, a másikban pedig íjat tart. Néha négy karral is látható, s ekkor fegyverei a bárd, a kard, az íj és a nyíl.
Kapcsolat a tötrénelemmel[szerkesztés]
Ez a legenda minden bizonnyal valós eseményeken alapszik. Még az irott történelem előtti időkben harc törhetett ki a két osztály a kastriják és a brahmanák között. Ennek eredménye lehetett az a kompromisszum, hogy a brahmanák továbbra is a szellemi téren elsőbbséget élveznek. A kastriják viszont megtartották a világi uralmat. A kastriják erejét mutatja az is, hogy Visnu következő megtestesülése, Ráma, a harcos rend tagjaként született újjá.[6]
Templomok[szerkesztés]
Indiában csak néhány templomot szenteltek Parasurámának.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Storm Keleti mitológiák, i. m. 133. o.
- ↑ Baktay Ervin Indiai regék és mondák, i. m. 15. o.
- ↑ Baktay Ervin Indiai regék és mondák, i. m. 52. o.
- ↑ Baktay Ervin Indiai regék és mondák, i. m. 52-55. o.
- ↑ Veronica Ions Indiai mitológia, i. m. 52-53. o.
- ↑ Baktay Ervin Indiai regék és mondák, i. m. 55. o.
Források[szerkesztés]
- Rachel Storm: Keleti mitológiák enciklopédiája. Budapest: Glória. 2009. ISBN 9639283045
- Baktay Ervin: Indiai regék és mondák. Budapest: Móra. 1963.
- Veronica Ions: Indiai mitológia. Budapest: Corvina. 1991. ISBN 9631329887
- Terebess Ázsia Lexikon: Visnu -Parasuráma (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. május 28.)