Szentgyörgy (Horvátország)
| Szentgyörgy | |
 | |
| Naplemente | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Zengg |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53 284 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 542 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 32″, k. h. 14° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 44° 55′ 32″, k. h. 14° 55′ 08″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgyörgy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentgyörgy (horvátul Sveti Juraj, ismert Jurjevo néven is) település Horvátországban, Zenggtől 10 km-re délre, Lika-Zengg megyében.
Fekvése
A Velebit-hegység lábánál a tengerparton a Gradina-hegy és a Lisac-sziget közötti öbölben fekszik. Kikötője jól védett a nyugati szelektől, de a Velebit-hegység felől fújó bórával szemben nem.
Történelme
A mai Szentgyörgytől fentebb egy történelem előtti település, Lopsica maradványai találhatóak. Ezt a római időkben Municipio Lupsicaként említik. A várost egy kőhíd kötötte össze a szembeni Lisac-szigettel. Maradványai a mai napig is láthatóak, de nagy részét elnyelte a tenger. A 12. században Szentgyörgyön egy bencés kolostor épült, ezt a 15. században Szent Fülöp és Jakab templomával bővítették ki. A török támadásai a lakosságot arra kényszerítették, hogy elhagyják a települést, mely csak a 18. századra népesült be újra, ekkoriban épült meg a Szent György-templom is, amelyről a falu a nevét kapta. A falunak 1857-ben 553, 1910-ben 668 lakosa volt. 1920-ig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 604 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 553 | 632 | 481 | 674 | 704 | 668 | 489 | 577 | 559 | 604 | 683 | 745 | 687 | 691 | 692 | 604 |
Nevezetességei
- A település déli részén a Gradina-hegyen a japodok által épített erődített település maradványai találhatók. A Gradinán 1. és 2. századi hamvasztásos római temetőt is feltártak. Ugyancsak láthatók a 17. századi erődítések maradványai is.
- Dražicán az iskola és a főút között a vaskori japod település temetőjét, az i. e. 10 és 6. század közötti sírokat tártak fel.
- A Ratnicki nevű helyen találhatók az ókori kikötő és a kövekből épített töltés maradványai.
- Lopsica római város és kikötőjének maradványai a tengerparton részben a mai napig is láthatóak, de a romok nagy részét elnyelte a tenger.
- Lisac-szigetén prehisztorikus erődítmény romjai ókori kerámia leletekkel.
- A régi Szent György-templom maradványai a falu kikötőjében
- Új Szent György-templom 1856-ban épült.
- A Spasovac-öbölben 1364 körül épített Szent Szpaszának (Sv. Spasa) szentelt kolostor maradványai találhatók. A kolostor virágkorát a 15. században élte, amikor a Frangepánok bőkezű adományokkal támogatták.A 16. században a török támadások következtében lakói elhagyták. Falain töredékesen megmaradtak a középkori falfestés nyomai, mely kétségtelenné teszi az épületek funkcióját. Spasovacon római település és kikötő maradványait is megtalálták.
- A Kalic-öbölben prehisztorikus sírokat találtak, melyek egy korabeli településhez tartoztak.
- A falu határában több prehisztorikus erődített település is állt. Ilyenek a Torina, Lijaševica, Jablanova, Raca, Celinka, Samograd, Duboka, Zagon és Biopolje nevű várhelyek.
- Az itteni őskori település és a római Lopsica municipium területén a 12. század végén bencés kolostort, majd később Szent György tiszteletére gótikus templomot építettek. Ennek maradványai a kikötő déli oldalán, a Glavica-hegy lábánál találhatók. Valószínűleg a 18. századtól kezdve titulusát Szent Fülöp és Jakabra változtatták. A templom a hajóból, a téglalap alakú szentélyből, a hajó déli oldalán található kápolnából, valamint a szentély és a kápolna közötti sarokban található sekrestyéből állt. A szentély hátsó falának meghosszabbításában folytatódik egy fal, amely egykor része lehetett valamilyen épület külső falának, ma pedig a temető körüli kerítésfal része. A templom belsejében végzett régészeti feltárások során egy még ősibb épület maradványait tárták fel.[4]
Források
- Zengg város hivatalos honlapja (horvátul)
- Zengg turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A gospić-zenggi püspökség honlapja (horvátul)
- Zengg információs portálja (horvátul)
- Sveti Juraj bemutatása (németül)
- Információk Sveti Jurajról (magyarul)
- Sveti Juraj rövid ismertetője (németül)
- Ante Glavičić: Stara i nova groblja, grobovi na području grada Senja i šire senjske okolice (1992) (horvátul)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1686
