Sutó
| Sutó (Šútovo) | |||
 | |||
| Sutó - utcarészlet | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turócszentmártoni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1403 | ||
| Polgármester | Ľubomír Maďari | ||
| Irányítószám | 038 54 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | MT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 509 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 448 m | ||
| Terület | 16,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 09′ 04″, k. h. 19° 04′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 04″, k. h. 19° 04′ 58″ | |||
| Sutó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sutó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Sutó (szlovákul Šútovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 15 km-re északkeletre a Vág jobb partján fekszik.
Története
A község területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra települése állt. Sutót 1403-ban "Suto" néven említik először, a szklabinyai uradalom része volt. A 20. századig a Révay család birtoka. 1620-ban 14 adózó portája volt. 1715-ben 16, 1720-ban 32 volt az adózók száma. 1720-ban említik a falu malmát is. 1785-ben 53 házában 320 lakos élt. 1828-ban 61 háza volt 337 lakossal. Lakói földművesek, erdei és vasmunkások, kosárfonók voltak.
Vályi András szerint "SUTO. Csutova. Tót falu Turúcz Várm. földes Ura Gr. Révay Uraság, lakosai többen evangelikusok, fekszik Turánnak szomszédságában, mellynek filiája; a’ kis Tátra alatt van egy Kocziskala nevezetű nagy kőszikla, mellyben jó nagyságú üreg van; a’ kik benne kintseket keresnek, üres kézzel kéntelenek viszsza menni belőle; határja sovány, de legelője kivált a’ ketskéknek hasznos."[2]
Fényes Elek szerint "Suttó (Sutova), tót falu, Thurócz vgyében, a Vágh vize jobb partján, melly itten lép be a megyébe: 33 kathol., 291 evang., 13 zsidó lak. – Földje sovány, de erdeje szép, legelője pedig igen jó. F. u. a Révay csal. Ut. p. Nolcsó."[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 476, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 518 lakosából 514 szlovák volt.
2011-ben 521 lakosából 508 szlovák volt.
Nevezetességei
-
Sutó - Községháza
- A falu határában található a Sutói-vízesés (Šútovský vodopád)
- Sutói epigenezis természetvédelmi terület
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Turócszentmártoni járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
