Sebesér
| Sebesér (Bystrá) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Breznóbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1563 |
| Polgármester | Marian Alberty |
| Irányítószám | 977 01 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 164 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 566 m |
| Terület | 15,88 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 50′, k. h. 19° 36′Koordináták: é. sz. 48° 50′, k. h. 19° 36′ | |
| Sebesér weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sebesér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sebesér (1886-ig Bisztra, szlovákul: Bystrá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése
Breznóbányától 15 km-re északnyugatra fekszik.
Története
Neve a szláv bistrá (= gyors) melléknévből ered. A falu 1546 körül Felsőszabadi határában keletkezett. Első írásos említése 1563-ból származik "Wistra" alakban. 1673-ban "Bistra" néven említik. A 16. - 17. században határában aranyat, ezüstöt bányásztak. Lakói a bányászat mellett, favágással, szénégetéssel foglalkoztak. 1848-ig a bányakamarához tartozó bányásztelepülés volt. A 18. - 19. században vaskohó működött a határában, melyben a környéken kitermelt vasércet dolgozták fel. 1828-ban 23 házában 199 lakos élt. A 19. század második felében lakói szinte kivétel nélkül kohászok voltak, többségben a lopéri vasműben dolgoztak. Sebesér 1896-ban lett önálló község.
Fényes Elek szerint "Bisztra, tót falu, Zólyom vármegyében, Breznóhoz 1/2 órányira: 198 kath. lak. F. u. a kamara. Ut. post. Besztercze. " [2]
A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott. 1960-ban Vámos községhez csatolták és csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát. Mára egyre inkább üdülőfalu jelleget ölt.
Népessége
1910-ben 266, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 201 lakosából 189 szlovák volt.
2011-ben 203 lakosából 182 szlovák volt.
Neves személyek
- Itt született 1912-ben František Švantner szlovák regényíró. A naturizmus kiemelkedő képviselője a szlovák irodalomban.
Nevezetességei
- Szent Borbála tiszteletére szentelt, 1816-ban épített kápolnája.
- A község az Alacsony-Tátra Nemzeti Park területén fekszik. Jelentős szállás- és éttermi kapacitással, sífelvonókkal rendelkezik.
- A határában fekvő Bisztra-völgyben található található az Alacsony-Tátra egyik leglátogatottabb turistaközpontja.
- A községtól délnyugatra található Sebeséri-barlangot 1973-ban védett természetvédelmi objektummá nyilvánították. A Bisztra-patak által kimosott, helyenként cseppkövekkel díszített barlang hossza mintegy 1 km, ebből 1968-óta 475 m látogatható.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
- E-obce.sk
- A község a régió honlapján[halott link]
- Községinfó
- Sebesér Szlovákia térképén
- A Bisztra-völgy rövid ismertetője (magyar)
- A Sebeséri-barlang az Alacsony-Tátra honlapján
A Breznóbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Breznóbánya (Brezno) | ||
Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová) |  | |
