Savoie

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Savoie
Savoie-Position.svg
Savoie címere
Savoie címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Rhône-Alpes
Megyeszékhely Chambéry
Alprefektúrák Albertville
Saint-Jean-de-Maurienne
Kerületek 3
Kantonok 37
Önkormányzati együttműködés 24
Helyi önkormányzatok 227
A közgyűlés elnöke Jean-Pierre Vial
Terület 6028 km²
Népesség
Teljes népesség 418 949 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 70 fő/km²
Savoie tanácsának weboldala
Savoie prefektúrájának weboldala

Savoie (ejtsd: [szavoá], hagyományos magyar írásmódja Szavoja, kiejtése Szavója): Franciaország egyik megyéje (département) a Rhône-Alpes régióban. A Nyugati-Alpok előterében fekszik, területét Ain, Haute-Savoie, Isère és Hautes-Alpes megyék, ill. keletről Olaszország (Piemont tartomány) határolják. 1860-ban hozták létre, amikor a Savoyai Hercegséget a Francia Császársághoz csatolták. A megyék sorszámozott listájában a 73. számot kapta (látható postai irányítószámokban, autók rendszámának utolsó 2 karakterében, stb.)

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Armoiries Savoie 1563.svg

Neve a latin Sapaudia vagy Sabaudia szóból származik, ami fenyves erdővidéket jelent.

Hosszú időn át a Savoyai-ház örökös tartományainak (États de Savoie) része volt, és a Savoyai Grófság, majd a Savoyai Hercegség fennhatósága alá tartozott, ami 1720 után a Szárd-Piemonti Királyság része lett, a mai Haute-Savoie megye területével együtt. Savoyát a 15. századtól kezdve a Francia Királyság több alkalommal is elfoglalta. A francia forradalom után, 1792-ben az ismét megszállt Savoyát beolvasztották az ekkor kialakított Mont Blanc megyébe (Département du Mont-Blanc), ennek része maradt I. Napóleon bukásáig, 1815-ig. Bizonyos részterületeit 1798-ban Léman megyéhez (Département du Léman) csatolták, 1814-ig. A bécsi kongresszus visszaadta a Szárd-Piemonti Királyságnak. Az 1859-es osztrák-francia-szárd háborút követően 1860-ban egész Savoya területe (a Nizzai Grófsággal együtt) a Francia Császársághoz került. A történelmi Savoya (Pays de Savoie) helyén két új megyét szerveztek: Savoie megyét Chambéry fővárossal, és Haute-Savoie megyét Annecy fővárossal.

A Tarentaise völgy központi települése, Moûtiers 1926-ig körzeti központ (chef-lieu d'arrondissement) volt. 1992-ben Savoie megye rendezte az téli olimpiai játékokat Albertville-ben, és a környező hegycsoportok (Tarentaise és Beaufortain) lejtőin.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Savoie megye nagy részét hegyvidék alkotja:

A megyét átszeli az Isère folyó, amely a Nyugati-Alpokban, a 2764 m magas Iseran hágón (Col de l'Iseran) ered, Savoie és Isère megyék határán. Az Isère folyó táplálja a Bourget tavat (lac du Bourget) [ejtsd burzsé], Franciaország legnagyobb és legmélyebb természetes tavát, és az Aiguebelette tavat, (lac d'Aiguebelette) [ejtsd egbölett], az ország egyik legtisztább vizű tavát, ahol már 1976 óta tilos a motorcsónakok használata.

Címerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Blason duche fr Savoie.svg
Bienvenue en Savoie

Savoie megyének nincs hivatalosan elfogadott címere. A bal oldali címer az egységes történelmi Savoyai Hercegség címere, ezt hagyományosan és elterjedten használják a Savoya területén kialakított mindkét megyében, Savoie-ban és Haute-Savoie-ban egyképpen. A Savoya-címerrel ellátott zászlók és útjelző táblák mindkét megyében megtalálhatók.

Savoie Blason.svg
Haute Savoie blason.svg

Az itt (balra) látható modern címereket 1949-ben Robert Louis francia heraldikus, címertervező művész készítette Savoie számára, és mint magánszemély, javaslatként közreadta. A címer azúrkékkel határolt ék alakú ezüst mezőben kis méretben ábrázolja a Savoyai címerpajzsot. A párizsi központi kormányzat támogatja ennek bevezetését, de az új címer hivatalos elfogadására sohasem folytattak le hivatalos eljárást. Robert Louis a kettévágott Savoya helyén létrehozott másik francia megye, Haute-Savoie részére is készített címertervet, azonos heraldikai elemekből (jobbra).

A két Savoya domborzati térképe.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Savoya (azaz Savoie és Haute-Savoie megyék) lakosai önmagukat franciául Savoyard-nak nevezik [ejtsd: szávoájár]. Hallható még történelmi elnevezésük: Savoisiens [ejtsd: szávoázien], vagy újabban a Savoyens [ejtsd szávoájen] is. Savoie megye fontosabb városai:

  • Chambéry, a megye közigazgatási székhelye: 55 786 lakos, az agglomerációval együtt 113 457 lakos, ebből La Motte-Servolex 10 912 lakos (2006), a francia államvasutak (SNCF) jelentős gócpontja.
  • Aix-les-Bains : 25 732 lakos, az agglomerációval együtt 40 278 lakos.
  • Albertville : 17 340 lakos, az agglomerációval együtt 31 162 lakos.
  • Saint-Jean-de-Maurienne : 8 902 lakos, az agglomerációval együtt 9 846 lakos.

A népsűrűsűg erős szóródást mutat. A lakosság többsége a völgyekben, különösen az Isère folyó völgyében települt, a nagy kiterjedésű hegyvidéken gyakorlatilag nincs állandó lakosság.

Idegenforgalom, turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Savoya lakosai bevételeiknek mintegy felét (a Chambéry Kereskedelmi Kamara adatai szerint) a turizmusból nyerik. A szálláshelyek több, mint 30 millió vendégéjszakát regisztrálnak évente. A turizmus a megye gazdaságának húzóágazata. A nyári vendégek forgalma a XIX. század végén kezdődött, a téli szezon (síelők) a XX. században fedezték fel Savoyát. Savoie megyében igen nagyszámú, jól kiépített síközpont (station de ski) található, köztük több világhírre is szert tett. A legfontosabb síközpontok:

A helyi termálvizes források gyógyító hatását már az ókori római időkben ismerték és alkalmazták. A gyógyturizmus és a modern wellness-ipar igen fejlett. Legnagyobb működő központjai Aix-les-Bains, Challes-les-Eaux, Brides-les-Bains és La Léchère.

Ipar és mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klasszikus ipari tevékenység is hangsúlyosan jelen van. A Rhône folyón és a hegyi folyókon működő vízerőművek energiatermelésére alapozva jelentős a színesfémkohászat, főleg az alumínium-feldolgozás.

Savoya mezőgazdaságának legfontosabb ágazata a havasi legelőkön folytatott szarvasmarhatenyésztés és a sajtkészítés, továbbá a borászat és gyümölcstermelés. A leghíresebb helyi sajtféleségek: Beaufort, Gruyère de Savoie, Reblochon, Tamié, Tome des Bauges, Tomme de Savoie.

Egyházszervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Savoie megye három katolikus egyházmegyére oszlik, Chambéry, Maurienne és Tarentaise, ezek együttesen alkotják a Chambéry érseke alá rendelt érseki tartományt.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vernier J.-J.: Département de la Savoie. Étude historique et géographique. 1896, 1993, in: Monographie des Villes et Villages de France, Res Universis.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Savoie témájú médiaállományokat.