Rumbach utcai zsinagóga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rumbach utcai zsinagóga
Rumbach zsinagoga.jpg

Vallás zsidó
Elhelyezkedése
Rumbach utcai zsinagóga (Budapest)
Rumbach utcai zsinagóga
Rumbach utcai zsinagóga
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 03′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 03′ 32″

A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert (a „nagy zsinagóga” a Dohány utcai). A VII. kerületben található, a Rumbach Sebestyén utca 11-13. szám alatt (valamikor a 8-as szám volt).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt.

A falán magyar nyelvű emléktábla olvasható, amely azokra a zsidókra emlékeztet, akiket 1941-ben ebben az épületben gyűjtöttek össze, mielőtt a megszállt ukrajnai Kamenyeck-Podolszkba szállítottak a magyar hatóságok, ahol a németek legyilkolták őket.

Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használják vallási célokra, 1979-ben a teteje is beszakadt. 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, ekkor azonban ezt kiürítették, mert az épület életveszélyessé vált. Az 1980-as években az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg a hitközségtől. Az 1990-es években állagmegőrző munkákat hajtottak végre rajta, a felújítást azonban nem fejezték be. Az Alba Regia 1992-ben csődbe ment. 1994-ben az épület az Állami Vagyonügynökség tulajdonába került. 2006-ban a Budapesti Zsidó Hitközség visszakapta, azóta látogatható. Az épület ma is impozáns, belső tartozékai azonban hiányoznak.[1] 2007-ben kihirdették a felújításra kiírt pályázat eredményét. Az épületben kap majd helyet a tervek szerint a Kárpát-medencei Zsidó Néprajzi Múzeum.[2]

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsinagóga tornyai

Ugyanaz a sárga-narancs motívum található meg rajta, amely a Dohány utcai nagy zsinagógán is. Ez az imaház azonban azoknak az status quo ante zsidóknak épült, akiknek a neológok épülete nem felelt meg.

A zsinagóga utcai homlokzata szimmetrikus. A kétoldalon lévő nyolcszögletű falrészek fölül a mecsetek minaretjére emlékeztető kis kupolás tornyokban folytatódnak. A homlokzat középső részén díszített keretű összefogott kettős ablakok helyezkednek el, illetve a zsinagógáknál szokásos módon Mózes két kőtáblája. Az épület vakolása kívülről szürkés sárga, amelyet vörös téglából készült csíkok díszítenek, kék színű zománcos téglákkal, egymástól egyenlő távolságban elrendezve.

A zsinagóga belsejét a nyolcszögletű, tágas, magas, díszes kupola határozza meg, amelyet nyolc karcsú vasoszlop tart, mór jellegű Alhambra oszlopfőkkel. A falakon arany, kék és vörös színű reliefeket találunk.


Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Két világ határán Tradíció és modernitás: A Rumbach utcai zsinagóga és hívei in: Múlt és Jövő 1993/2, 15-27.
  • A Rumbach utcai zsinagóga és hívei, in: Ines Müller: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (Budapest-Bécs: MTA Judaisztikai Kutatócsoport – Löcker Verlag, 1993), 103-119.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 
 
 
 
Utcai homlokzat  
Árkádos főbejárat  
Kőtáblák az utcai homlokzaton