Rozsdás rózsa

Rozsdás rózsa
	Virágzó példány
	és termése
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Rózsafélék (Rosaceae);
Alcsalád:	Rosoideae;
Nemzetség:	Rózsa (Rosa); L.
Alnemzetség:	Rosa subg. Rosa;
Fajcsoport:	Rosa sect. Caninae;
Alfajcsoport:	Rosa subsect. Rubigineae;
Faj:	R. rubiginosa;
Tudományos név
	Rosa rubiginosa; L. (1771)
Szinonimák
	Rosa × almeriensis Rouy ex Willk.; Rosa × braunii J.B.Keller; Rosa eglanteria L.; Rosa eglanteria var. glabra (A.Rau) P.V.Heath; Rosa floribunda Steven ex Besser; Rosa gremlii (Christ) Gremli; Rosa moutinii Crép.; Rosa resinosa (Wallr.) Lej.; Rosa umbellata Leers; Rosa walpoleana Greene;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rozsdás rózsa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsdás rózsa témájú médiaállományokat és Rozsdás rózsa témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. április 7.) ezen a változaton alapul.

A rozsdás rózsa (Rosa rubiginosa) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A rozsdás rózsa eredeti előfordulási területe Európa legnagyobb része; beleértve Skandináviából Svédországot és Norvégiát, a Brit-szigeteket, a Nyugat-, Dél- és Közép-Európát - beleértve Magyarországot is -, valamint Ukrajnát és az európai Oroszországnak a déli felét. A Madeira-szigeteken, Korzikán, Szardínián és Szicílián is megtalálható. A portugáliai őshonos mivolta kérdéses; Görögországból hiányzik.

Ezt a növényt az ember betelepítette Észak-Amerika legnagyobb részére, elszórtan Dél-Amerikába, Dél-Afrika területére, valamint Ausztráliába - az Északi terület kivételével -, beleértve Tasmaniát is.

Változata

Rosa rubiginosa var. nemoralis (Léman) Thory

Megjelenése

Ez a növény egy lombhullató cserje, amely 2-3 méter magasra nő meg és ugyanekkorára terebélyesedik szét. A szárain rengeteg kampós tüske van. A lombozata erősen almaszagú. Az 5-9 centiméter hosszú levélszáron a levélkék átellenesen ülnek; a levélkék majdnem kerekek vagy oválisak, széleik fűrészesek és számos szőrzet látható rajtuk. Virágai 1,8-3 centiméter átmérőjűek és 5 szirmúak; a szirmok rózsaszínek, azonban a tövük fehér. A virág közepén sok sárga bibe van. Késő tavasztól a nyár közepéig, kettesével-hetesével hozza virágait. A termése nyújtott-gömb alakú, 1-2 centiméter átmérőjű és megérve sötétvörös.