Péter László (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 12akd (vitalap | szerkesztései) 2020. május 29., 10:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életpályája)
Péter László
A Vásárhelyről elszármazottak találkozóján (Eifert János felvétele)
A Vásárhelyről elszármazottak találkozóján (Eifert János felvétele)
Született1926. január 21.
Jánoshalma
Elhunyt2019. július 28. (93 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaLakatos Klára Aranka (1951-2005)
SzüleiPéter Gergely (1882–1967)
Cselenák Ágnes (1894–1968)
Foglalkozásaegyetemi tanár, irodalomtörténész, várostörténész, nyelvész, folklorista
IskoláiBaross Gábor Gimnázium
Szegedi Tudományegyetem (1943-1948)
SírhelyeSzőreg[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Péter László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Péter László (egyértelműsítő lap).

Péter László (Jánoshalma, 1926. január 21. – 2019. július 28.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, várostörténész, nyelvész, folklorista.

Életpályája

Péter Gergely (1882–1967) és Cselenák Ágnes (1894–1968) gyermekeként született. 1931-től járt általános iskolába, Mindszentre, majd 1933-tól Szőregre. Középiskolai tanulmányait a Baross Gábor Gimnáziumban végezte Szegeden. Egyetemi tanulmányokat a Szegedi Tudományegyetem magyar–latin–filozófia szakán folytatott 1943–1948 között. 1948-ban kapta kézhez magyar-latin-filozófia szakos középiskolai tanári diplomáját. 1946–1950 között egyetemi gyakornok, majd tanársegédi beosztásban dolgozott. 1948-ban a Pázmány Péter Népi Kollégium igazgatója volt. 1950–1951 között Karcagon, 1952–1954 között Makón (a József Attila Múzeumban) múzeumigazgatóként működött. 1954–1957 között Szegeden egyetemi könyvtárosi beosztást kapott. 1957-ben nyolc hónapig börtönbe zárták az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt. 1958–1961 között az egyetemen tudományos munkatársi beosztásba helyezték, nem taníthatott. 1961–től a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, 1986–tól pedig az MTA Irodalomtudományok Intézetének tudományos főmunkatársa. 1968-ban érte el a kandidátusi tudományos fokozatot, 1991-ben az irodalomtudományok akadémiai (MTA) doktora lett, ugyanekkor kinevezték egyetemi tanárnak. 1990–1995 között a JATE egyetemi tanáraként működött. 1996–os nyugdíjba vonulásáig Juhász Gyula összes művei kritikai kiadása és az Új magyar irodalmi lexikon főszerkesztésével bízták meg, mely megbízatásainak kiemelkedő teljesítményei tanúsították az ő megbízható szakmai tapasztalatait és tudományszervező készségét.

Családja

1951-ben feleségül vette Lakatos Klára Arankát (1926-2005).

Művei (válogatás)

  • József Attila nyomában (2000)
  • Kívül a körtöltésen (2000)
  • Az ezeréves Szőreg (2000)
  • Mindenkor csak feléd nézek, Szeged (2001)
  • Szegedi számadás (2002)
  • Juhász Gyula (2002)
  • Szegedi tudósítások (2003)
  • 14 írás József Attiláról (2005)
  • Néprajz, népműveltség (2005)
  • Népköltészet és irodalom (2006)
  • A Város cselédje (2006)
  • 1956 előtt, alatt, után (2006)
  • Bécsi hármaskönyv (2006)
  • Az én besúgóim. F-dossziém; Belvedere Meridionale, Szeged, 2007
  • Csongrád megye irodalmi öröksége (2008)
  • Árvízi emlékek Szegeden (2008)
  • Kálmány Lajos (Válogatott tanulmányok, 2008)
  • Kálmány Lajos - Magyar hitvilág (Kálmány Lajos 1881-1918 között írott tanulmányai, 2009)
  • Emlékkönyv Móra Ferenc születésének[!] 30 éves írói jubileumára. Két emlékkönyv egy kötetben / Emlékkönyv Móra Ferenc születésének 130 éves jubileumára; szerk., utószó Péter László; Bába, Szeged, 2009
  • Radnóti Miklós (Válogatott írások, 2009)
  • Olvassuk Juhász Gyulát! Versmagyarázatok; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2010 (Tiszatáj könyvek)
  • Jerney János 1800-1855"; Petőfi Sándor Művelődési Ház, Kiskundorozsma, 2011 (Dorozsmai füzetek)
  • Szeged útikönyv. 10 séta a városban; 3. átdolg., bőv. kiad.; Grimm, Szeged, 2014
  • Tömörkény István: Tréfál az idő. Elfelejtett írások; szerk., szöveggond. Péter László; Wesley János, Bp., 2014
  • Lőw Immánuel: Tanulmányok; Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2015 (Szegedi vallási néprajzi könyvtár)
  • Tejtestvéreink. Négy férfi; Belvedere Meridionale, Szeged, 2016

A főszerkesztésében jelent meg 1994-ben az Új magyar irodalmi lexikon három kötete.

Társasági tagsága

Róna-Tas András rektori székfoglalóján (1991. II. 14.) a 3. sorban Ilia Mihály és Péter László

Díjai, elismerései

Jegyzetek

Források

További információk

Előző
Szabó Mihály 		A József Attila Múzeum igazgatója
1952 – 1953 		Következő
Buzás László
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Péter_László_(irodalomtörténész)&oldid=22682155”