Espersit János
| Espersit János | |
 | |
| Született | 1879. január 18.[1] Nagyszentmiklós |
| Elhunyt | 1931. november 29. (52 évesen)[1] Mezőhegyes |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Nyikos Mária (1903-1931) |
| Gyermekei | Espersit Mária |
| Foglalkozása | költő, ügyvéd, újságíró |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Espersit János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Espersit János (Nagyszentmiklós, 1879. január 18. – Mezőhegyes, 1931. november 29.[2]) magyar újságíró, költő, ügyvéd.
Életpályája[szerkesztés]
Espersit János és Schlagetter Regina fia. Elemi iskoláját Makón végezte el. 1893-1907 között Hódmezővásárhelyen élt, itt is érettségizett. Jogi tanulmányokat a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen folytatott. 1900-ban tagja lett a Kenéz Sándor vezette Vásárhelyi Híradó című lapnak, ahol 1902-1904 között felelős szerkesztőként dolgozott. 1904-ben Gonda Józseffel elindította a Vásárhelyi Ellenzék nevű lapot. 1907-ben költözött Makóra. 1908-ban Tornyai János műveiből kiállítást szervezett Makón. 1910-ben a Makói Független Újság felelős szerkesztője lett. 1913-tól Juhász Gyulával kötött barátságot. 1918-ban Makón a Csanád vármegyei Nemzeti Tanács elnökévé választották. 1919-től a Makói Újság főszerkesztőjeként működött. 1922-től József Attila atyai pártfogója lett.
1931. november 29-én hunyt el szívroham következtében. Sírja a makói Római katolikus temetőben található.
Szabadkőműves tevékenysége[3][szerkesztés]
Espersit János naplójából tudjuk, hogy 1925 körül ő volt a főmestere a szegedi Klauzál Gábor reformpáholynak. Ez a páholy a Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholyához tartozott az Amicítia nevű másik szegedi páhollyal együtt. Espersit valószínűleg a nagymesteri tisztet is betöltötte a Reform Nagypáholyban. Csongor Győző szerint az Árpád és a Szeged tagjai ezeket a páholyokat „zugpáholynak" tekintették.
Magánélete[szerkesztés]
1903. június 20-án Hódmezővásárhelyen feleségül vette Nyikos Máriát.[4] Két gyermekük született: Espersit Mária (1904-1987) és János (1905).
Emlékezete[szerkesztés]
- Makón 1979. január 19-én – születésének 100. évfordulóján – avatták fel az Espersit-házat.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03941.htm, Espersit János, 2017. október 9.
- ↑ Halálesete bejegyezve a mezőhegyesi állami halotti akv. 113/131. folyószám alatt.
- ↑ Vári-Orbán-Péter 2013
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a hódmezővásárhelyi állami házassági anyakönyv 277/1903. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Péter László: Espersit János 1879-1931: Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1955.
- Vári László - Orbán Róbert - Péter László: A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya. Aetas, XXVIII. évf. 4. sz. (2013) 145–165. o.
További információk[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 1–2. o.
- Sulinet – Makó monográfia
- Espersit János. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. december 19.)
- Varga Dezső: Espersit János és baráti köre; Városi Tanács V. B., Makó, 1979 (A makói múzeum füzetei)
- Kőszegfalvi Ferenc–Borus Gábor: Espersit János és könyvei; makói könyvjegyzék Forgó Géza; Önkormányzat, Makó, 2000 (A makói múzeum füzetei)
- "Ölel szeretettel Jankó de Tornyai". Tornyai János Espersit Jánoshoz írt levelei; sajtó alá rend. Kőszegfalvi Ferenc; József Attila Városi Könyvtár és Múzeum, Makó, 2016 (A makói múzeum füzetei)
