Petri Mór

Petri Mór
Született	1863. július 11. Tasnádszarvad
Elhunyt	1945. március 2. (81 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	költő, pedagógus, író
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
Sablon • Wikidata • Segítség

Petri Mór (Tasnádszarvad, 1863. július 11. – Budapest, 1945. március 2.) költő, tanár.

Életútja, munkássága

1863 július 11-én született az akkor Szilágy vármegyéhez, ma Szatmár megyéhez tartozó Tasnádszarvadon, református nemesi családban. Apja hollómezei Petri (Petrikás) László birtokos, volt 1848-49-es honvéd, anyja Gúthy Teréz. Öt nővére volt, kiket édesanyja kívánságára neki kellett férjhez adnia. Élete végéig nőtlen maradt.

A gimnázium első osztályát magánúton végezte, majd Zilahra, a református kollégiumba járt. 1881-ben érettségizett, majd a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol 1886-ig természettani, mennyiségtani tárgyakat, később pedig magyar, latin, nyelvészeti, irodalomtörténeti, ugor összehasonlító nyelvészeti, művészettörténeti és esztétikai előadásokat hallgatott.

1884-1885-ben elnyerte a főváros 300 forintos jubiláris ösztöndíját, s a tanév végéig a Szabó Lajos rákospalotai magán nevelőintézetben mennyiségtant tanított. Iskoláit elvégezve 1886-ban, 23 éves korában segédtanár lett.

1889-ben szerezte meg a tanári oklevelet, ekkor Zilahon a református kollégiumban lett tanár, ahol Ady Endrének is magyar tanára volt. 1889-1994 között a Szilágy című zilahi lapot szerkesztette.

1894-től tanfelügyelő volt Szilágy vármegyében, 1905-től a Vallás-és Közoktatási Minisztérium tisztségviselője volt, 1907-től pedig Pest vármegye tanfelügyelője lett. Több tankönyvet is (nyelvtan, stilisztika) szerkesztett. 1903-ban Németországban, 1904-ben Romániában tett tanulmányutat. 1922-1924 között ismét a minisztériumban dolgozott. 1929-1934 között a Petőfi-ház igazgatója

Élete 82. évében, 1945 március 2-án halt meg Budapesten.

Művei

Több verseskötete jelent meg, de versei közül egy rész máig kiadatlan, s a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában található. Versei különböző lapokban láttak napvilágot 1879-től, így a Krassó-Szörényi Lapokban (1879), Képes Családi Lapokban (1882-90), Hölgyek Lapja (1883-88), Vasárnapi Ujság (1884-1885, 1887), Koszorú (1884-86), Pesti Napló (1884-85, 1904), Kolozsvár, (1888), Magyar Nők Lapja (1892), A Hét (1892), Fővárosi Lapok (1893), Magyar Geniusz (1893), stb.

Fő műve a 6 kötetben kiadott, közel ötezer oldalas Szilágy vármegye monográfiája volt.

Társasági tagságai

• 1892 június 11-én az erdélyi irodalmi társaság választotta rendes tagjává.
• 1897-től a Szilágy megyei Wesselényi-egylet elnöke.
• 1921-ben tagja lett a Petőfi Társaságnak.

Tagja volt még a Lafontaine-, a Magyar Történelmi-, a Magyar Irodalomtörténeti, valamint a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.

Főbb művei

• A magyar lyra történeti fejlődése a legrégibb kortól a XVI. század végéig (Zilah, 1887)
• Költemények (Bp., 1892)
• A két szomszédvárról (Zilah, 1894)
• Szilágy vármegye monográfiája (I-VI. Bp., 1901-1904) MEK REAL-EOD
• Báró Wesselényi Miklós és munkái (Kolozsvár, 1903)
• Magyar szonettek (Bp., 1933)
• Vándor a kertajtónál (versek, Bp., 1936)
• Naplemente fáklyalángja (versek, Bp., 1941)
• Várballadák és modern balladák (Bp., 1943)
• A boldogság triolettjei (versek, Bp., 1943)

Emlékezete

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és vidéke csoportja Petri Mór-díjat alapított a kultúra és közélet területén végzett tevékenységért. A bogdándi és szilágynagyfalusi általános iskola felvette Petri Mór nevét.

Források és irodalom

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  
• Magyar életrajzi lexikon
• Árkád Szilágysági közéleti hetilap Zilah
• Polgár Géza: Petri Mór (Magyar Nemzet, 1942. aug. 3.
• Schöpflin Aladár: Petri Mór versei (Nyugat, 1935)
• Alszeghy Zsolt: Petri Mór (Kat. Szemle, 1935)
• Mihály László: Petri Mór (Napkelet, 1938)