Pannóniai Fejedelemség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pribina fejedelemsége
Kocel fejedelemsége
Braszlav Szlavóniai Fejedelemsége a 9. század végén magában foglalta Pribina és Kocel Pannóniai Fejedelemségét is

A Pannónia Fejedelemség a Frank Birodalom részfejedelemsége volt Pannónia egy részén Mosaburg központtal. A Nyitrai Fejedelemség éléről elűzött Pribina, majd fia Kocel vezette a 9. század közepén. Előbb Braszlav egyesítette a Szlavóniai Fejedelemséggel, majd 907-ben mindkettőt meghódították a honfoglaló magyarok.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Avar Birodalomban Pannónia az avarok harmadik fejedelmének, a tudunnak az irányítása alatt állt, aki a csatlakozott szlávok felügyelője volt. 795-ben belháború tört ki az avarok között, amelynek során megölték a kagánt és fővezérét, a jugurrust. A pannónia részek ura, a tudun ősszel Aachenbe utazott és valószínűleg felvette a kereszténységet. A frank–longobárd sereg 795 őszén a tudun területére, Pannóniába vonult, Friauli Erik és Vojnomir szlavóniai fejedelem vezetésével. Továbbvonulva megtámadták a kagáni székhelyet, majd a kincstár egy részével elhagyták az országot. 796 nyarán Pipin itáliai király indult a kagán székhelye ellen. A Dunánál letáborozott, majd sikeres tárgyalások után békésen átkeltek a Dunán, ahol a kagán kíséretének tagjaival, a tarkánokkal együtt behódolt neki. [1] Pipin a provinciát a keresztény térítés szempontjából három részre osztotta. [2] A kagántól kapott újabb kincseket ezután magával vitte. 797-ben azonban a tudun és pannóniai avarok fellázadtak, megölték Friauli Eriket és Gerold bajor kormányzót. 803-ig tartottak a harcok, amikor a tudun békét ajánlott, mivel Krum bolgár kán délkelet felől megtámadta a kagán országrészét és a Dunától keltre eső avar területeket meghódította.[3]

803-ban Nagy Károly Regensburgban fogadta a meghódoló avarokat és pannóniai szlávokat és megerősítette a provinciának Pipin általi egyházi felosztását. A Rábától nyugatra eső területeket a Pannóniai Őrgrófsághoz csatolta, térítés szempontjából a Passaui Püspökség alá rendelte. Krajnát, valamint a Száva–Dráva közét, a későbbi Szlavóniai Fejedelemség területét az Aquileiai Patriarchátusra bízta. Végül a Rába–Duna–Dráva által körülzárt részt, a későbbi Pannóniai Fejedelemség területét a Salzburgi Érsekség kapta. [4] A szomszédban, a Duna bal partján az Elba és a Garam között lakó szlávok térítése a Regensburgi Püspökségre hárult. [5] Sok avar menekült ekkor Pannóniába, ahol a frankok adófizetői lettek, de belső önállóságukat megtartották. Pannóniában kagánt választottak, aki hűséget esküdött Nagy Károlynak. 811-ben a frankok csapatokat küldtek a kagán segítségére a szlávok ellen, amit a kagán személyesen köszönt meg Aachenben. [6]

Arno salzburgi érsek (785 – 821) kérésére Károly Pannoniában a Salzburgnak alárendelt püspökséget hozott létr 798–799 fordulóján, első püspökéül Theoderiket nevezte ki, akit Arno szentelt püspökké. Theoderik térítő vándorpüspök volt, székhely nélkül. [7] Theoderik Karintia területére is segédpüspöki megbízást kapott Arnótól, de működésének zöme nem a már megtérített karintiai karantánok hanem Pannónia felé irányult. Theoderik halála után már Adalram salzburgi érsek (821– 836) idején Ottó kapott püspöki megbízást, Liutpram (836 – 859) és Adalwin (859 – 873) érsekek idején pedig Osbaldus. [8]

833-ban I. Mojmir megtámadta a Nyitrai Fejedelemséget és éléről elűzte Pribinát, helyére saját unokaöccsét, Rasztiszlávot ültetve. Pribina fiával, Kocellel együtt előbb a frankokhoz, majd a bolgárokhoz menekült. Hűbéresüknél, a Ratimir szlavóniai fejedelemnél töltött egy kis időt, de őt 838-ban egy frank hadjárat megdöntötte. 840-ben (?) Pribina végül hűsűgesküt tett a frankoknak, akik az új, Mosaburg központú Pannóniai Fejedelemség élére állították. [9] A század eleji frank–avar háború miatt csak gyér szláv–avar lakossággal rendelkező Pannoniába Pribina idején sok bajor telepes érkezett, falvakat és templomokat építettek, a szlávok között is jelentősen előrehaladt a térítés a Salzburgi Érsekség térítőpüspökei irányításával. [10] Mindezek eredményeképpen Pannónia Mosaburg központtal önálló esperesség lett a Salzburgi Érsekség területén belül. [11] 861-ben a frankokkal háborúzó Rasztiszláv morva fejedelem betört Pannóniába és egy csatában meghalt Pribina. [12]

Pribinát fia, Kocel követte a fejedelemség élén. 869-ben II. Adorján pápa Metódot Pannóniába küldte és Morvaországhoz hasonlóan itt is engedélyezte neki a szláv liturgiát. 870-ben azután kinevezte sirmiumi püspöknek és pannóniai érseknek, bár sirmiumi székhelyét Metód nem tudta elfoglalni, mivel az bolgár terület volt, és éppen ebben az évben szervezték meg a bolgár ortodox egyházat egy metropolita irányításával 10 püspökségre osztva Bulgáriát. Metód kinevezése és a szláv liturgia sértette a salzburgi érsekséget ezért Metódot két és fél évre börtönbe zárták, ahonnan csak 873-ban szabadult. Ekkor Kocel már nem élt, utóda Pannónia élén, a frankok által kinevezett Gozwin pedig nem támogatta őt, [13] ezért Metódnak a Morva Fejedelemségbe kellett távoznia, bár névleges megtarthatta pannóniai érseki címét. [14]

Arnulf karintiai és pannónia hercegsége, majd keleti frank királysága idején Pannónia a birodalom szerves részévé vált, Mosaburg lett valószínűleg Arnulf egyik legfontosabb székhelye. [15] Amikor Arnulfot 896-ban császárrá koronázták, Pannóniát Braszlavra Szlavónia fejedelmére bízta. [16]

A pannóniai fejedelmek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
avar tudun 795 előtt az avar kagán fősége alatt
avar tudun 795805 frank hűbérben (796–803-ig lázadás)
avar kagán 805811 után frank hűbérben
Pribina 840? – 861
Kocel (* 833 k.) 861873 előtt Pribina fia, ténylegesen 862-től
Gozwin [17]
Arnulf 876884 [18] Karintia és Pannónia hercege
887896 [18] keleti frank király, egyik királyi székhelye Mosaburg
Braszlav 892[19] megbízott kormányzó

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Papp: Nagy Károly 45–46. o.
  2. Váczy 1938 223. o.
  3. Papp: Nagy Károly 45–46. o.
  4. Váczy 1938 219. o.
  5. Váczy 1938 223. o.
  6. Papp: Nagy Károly 45–46. o.
  7. Váczy 1938 220. o.
  8. Váczy 1938 222. o.
  9. Váczy 1938 224. o.
  10. Váczy 1938 226. o.
  11. Váczy 1938 227. o.
  12. Váczy 1938 231. o.
  13. RónaTasHonfoglaló 203. o.
  14. Váczy 1938 237–244. o.
  15. CsorbaÁrpádNépe 56. o.
  16. KMTL Braszlav
  17. RónaTasHonfoglaló 203. o.
  18. ^ a b CsorbaÁrpádNépe
  19. CsorbaÁrpádNépe 56–57. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]