Pannóniai Fejedelemség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pribina fejedelemsége
Kocel fejedelemsége
Braszlav Szlavóniai Fejedelemsége a 9. század végén magában foglalta Pribina és Kocel Pannóniai Fejedelemségét is

A Pannónia Fejedelemség a Frank Birodalom részfejedelemsége volt Pannónia egy részén Mosaburg központtal. A Nyitrai Fejedelemség éléről elűzött Pribina, majd fia Kocel vezette a 9. század közepén. Előbb Braszlav egyesítette a Szlavóniai Fejedelemséggel, majd 907-ben mindkettőt meghódították a honfoglaló magyarok.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

Az Avar Birodalomban Pannónia az avarok harmadik fejedelmének, a tudunnak az irányítása alatt állt, aki a csatlakozott szlávok felügyelője volt. 795-ben belháború tört ki az avarok között, amelynek során megölték a kagánt és fővezérét, a jugurrust. A pannónia részek ura, a tudun ősszel Aachenbe utazott és valószínűleg felvette a kereszténységet. A frank–longobárd sereg 795 őszén a tudun területére, Pannóniába vonult, Friauli Erik és Vojnomir szlavóniai fejedelem vezetésével. Továbbvonulva megtámadták a kagáni székhelyet, majd a kincstár egy részével elhagyták az országot. 796 nyarán Pipin itáliai király indult a kagán székhelye ellen. A Dunánál letáborozott, majd sikeres tárgyalások után békésen átkeltek a Dunán, ahol a kagán kíséretének tagjaival, a tarkánokkal együtt behódolt neki. f [1] Pipin a provinciát a keresztény térítés szempontjából három részre osztotta. f [2] A kagántól kapott újabb kincseket ezután magával vitte. 797-ben azonban a tudun és pannóniai avarok fellázadtak, megölték Friauli Eriket és Gerold bajor kormányzót. 803-ig tartottak a harcok, amikor a tudun békét ajánlott, mivel Krum bolgár kán délkelet felől megtámadta a kagán országrészét és a Dunától keltre eső avar területeket meghódította.f [3]

803-ban Nagy Károly Regensburgban fogadta a meghódoló avarokat és pannóniai szlávokat és megerősítette a provinciának Pipin általi egyházi felosztását. A Rábától nyugatra eső területeket a Pannóniai Őrgrófsághoz csatolta, térítés szempontjából a Passaui Püspökség alá rendelte. Krajnát, valamint a Száva–Dráva közét, a későbbi Szlavóniai Fejedelemség területét az Aquileiai Patriarchátusra bízta. Végül a Rába–Duna–Dráva által körülzárt részt, a későbbi Pannóniai Fejedelemség területét a Salzburgi Érsekség kapta. f [4] A szomszédban, a Duna bal partján az Elba és a Garam között lakó szlávok térítése a Regensburgi Püspökségre hárult. f [5] Sok avar menekült ekkor Pannóniába, ahol a frankok adófizetői lettek, de belső önállóságukat megtartották. Pannóniában kagánt választottak, aki hűséget esküdött Nagy Károlynak. 811-ben a frankok csapatokat küldtek a kagán segítségére a szlávok ellen, amit a kagán személyesen köszönt meg Aachenben. f [6]

Arno salzburgi érsek (785 – 821) kérésére Károly Pannoniában a Salzburgnak alárendelt püspökséget hozott létr 798–799 fordulóján, első püspökéül Theoderiket nevezte ki, akit Arno szentelt püspökké. Theoderik térítő vándorpüspök volt, székhely nélkül. f [7] Theoderik Karintia területére is segédpüspöki megbízást kapott Arnótól, de működésének zöme nem a már megtérített karintiai karantánok hanem Pannónia felé irányult. Theoderik halála után már Adalram salzburgi érsek (821– 836) idején Ottó kapott püspöki megbízást, Liutpram (836 – 859) és Adalwin (859 – 873) érsekek idején pedig Osbaldus. f [8]

833-ban I. Mojmir megtámadta a Nyitrai Fejedelemséget és éléről elűzte Pribinát, helyére saját unokaöccsét, Rasztiszlávot ültetve. Pribina fiával, Kocellel együtt előbb a frankokhoz, majd a bolgárokhoz menekült. Hűbéresüknél, a Ratimir szlavóniai fejedelemnél töltött egy kis időt, de őt 838-ban egy frank hadjárat megdöntötte. 840-ben (?) Pribina végül hűsűgesküt tett a frankoknak, akik az új, Mosaburg központú Pannóniai Fejedelemség élére állították. f [9] A század eleji frank–avar háború miatt csak gyér szláv–avar lakossággal rendelkező Pannoniába Pribina idején sok bajor telepes érkezett, falvakat és templomokat építettek, a szlávok között is jelentősen előrehaladt a térítés a Salzburgi Érsekség térítőpüspökei irányításával. f [10] Mindezek eredményeképpen Pannónia Mosaburg központtal önálló esperesség lett a Salzburgi Érsekség területén belül. f [11] 861-ben a frankokkal háborúzó Rasztiszláv morva fejedelem betört Pannóniába és egy csatában meghalt Pribina. f [12]

Pribinát fia, Kocel követte a fejedelemség élén. 869-ben II. Adorján pápa Metódot Pannóniába küldte és Morvaországhoz hasonlóan itt is engedélyezte neki a szláv liturgiát. 870-ben azután kinevezte sirmiumi püspöknek és pannóniai érseknek, bár sirmiumi székhelyét Metód nem tudta elfoglalni, mivel az bolgár terület volt, és éppen ebben az évben szervezték meg a bolgár ortodox egyházat egy metropolita irányításával 10 püspökségre osztva Bulgáriát. Metód kinevezése és a szláv liturgia sértette a salzburgi érsekséget ezért Metódot két és fél évre börtönbe zárták, ahonnan csak 873-ban szabadult. Ekkor Kocel már nem élt, utóda Pannónia élén, a frankok által kinevezett Gozwin pedig nem támogatta őt, f [13] ezért Metódnak a Morva Fejedelemségbe kellett távoznia, bár névleges megtarthatta pannóniai érseki címét. f [14]

Arnulf karintiai és pannónia hercegsége, majd keleti frank királysága idején Pannónia a birodalom szerves részévé vált, Mosaburg lett valószínűleg Arnulf egyik legfontosabb székhelye. f [15] Amikor Arnulfot 896-ban császárrá koronázták, Pannóniát Braszlavra Szlavónia fejedelmére bízta. f [16]

A pannóniai fejedelmek listája [szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
avar tudun 795 előtt az avar kagán fősége alatt
avar tudun 795 – 805 frank hűbérben (796–803-ig lázadás)
avar kagán 805 – 811 után frank hűbérben
Pribina 840? – 861
Kocel (* 833 k.) 861 – 873 előtt Pribina fia, ténylegesen 862-től
Gozwin f [17]
Arnulf 876 – 884 f [18] Karintia és Pannónia hercege
887 – 896 f [18] keleti frank király, egyik királyi székhelye Mosaburg
Braszlav 892 – f [19] megbízott kormányzó

Hivatkozások [szerkesztés]

  1. ↑ Papp: Nagy Károly 45–46. o.
  2. ↑ Váczy 1938 223. o.
  3. ↑ Papp: Nagy Károly 45–46. o.
  4. ↑ Váczy 1938 219. o.
  5. ↑ Váczy 1938 223. o.
  6. ↑ Papp: Nagy Károly 45–46. o.
  7. ↑ Váczy 1938 220. o.
  8. ↑ Váczy 1938 222. o.
  9. ↑ Váczy 1938 224. o.
  10. ↑ Váczy 1938 226. o.
  11. ↑ Váczy 1938 227. o.
  12. ↑ Váczy 1938 231. o.
  13. ↑ RónaTasHonfoglaló 203. o.
  14. ↑ Váczy 1938 237–244. o.
  15. ↑ CsorbaÁrpádNépe 56. o.
  16. ↑ KMTL Braszlav
  17. ↑ RónaTasHonfoglaló 203. o.
  18. ^ a b CsorbaÁrpádNépe
  19. ↑ CsorbaÁrpádNépe 56–57. o.

Források [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pannóniai_Fejedelemség&oldid=13301227”