Tarkan (méltóság)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tarkan vagy tarkán a türkök és kazárok államszervezetében magas tisztség, egy részhadsereg hadvezére ill. egy törzs főnöke volt.[1] A nyugati türkök 10 törzse közül egynek a vezetője viselte a tarkan, pontosabban a tarkan csor címet. A szó a tar 'termőföld' + kan 'úr' összetételből ered 'földesúr' azaz 'tartományúr' jelentéssel, aminek a katonai vezetője, hadvezére is volt. A birodalomban több tarkan is volt tehát. [2]

A címből származik a magyar Tarján törzsnév és a Tarján helységnevek. [3]

Mások (pl. Ligeti Lajos) szerint a tarkan (iráni forrásokban tarẖan, török nyelvekben inkább tarχan, mongol darqan) török etimológiái elfogadhatatlanok. Türk feliratokon tűnik fel először, a türkökhoz szogd közvetítéssel került valószínűleg a zsuanzsuanoktól. E nézetek szerint elfogadhatatlan a kovács jelentés feltételezése és valamiféle szakrális kovács intézmény feltételezése is. Korai jelentése sem lehet 'nemes', 'adófizetéstől mentes ember', mert ezek a jelentések a mongol korban fejlődtek ki vele kapcsolatban. Ezen álláspont szerint nemcsak a Tarján törzsnév és helynevek, hanem a Tárkány helynevek is ebből a méltóságnévből erednek. [4]

A török nyelvterületeken személynévként is használatos.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Alföldi András: A tarchan méltóságnév eredete. Magyar Nyelv 28. (1932) 7-8. sz. 205-220. o.
  2. Dobrovits Mihály: A nyugati türkök tíz törzsének kialakulása. Antik Tanulmányok, XLVII. sz. (2004)
  3. Györffy György. 3 / Honfoglalás és megtelepedés., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  4. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994)