Pagu
| Pagu | |
 | |
| Pagu az 1920-as évek végén | |
| Született | Patrícia Rehder Galvão 1910. június 9. São João da Boa Vista[1], Brazília |
| Elhunyt | 1962. december 12. (52 évesen) Santos,  Brazília |
| Álneve |
|
| Állampolgársága | brazil |
| Nemzetisége | brazil |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Rudá de Andrade |
| Foglalkozása | |
| Halál oka | rák |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pagu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Patrícia Rehder Galvão (São João da Boa Vista, 1910. június 9. – Santos, 1962. december 12.) Pagu álnéven ismert brazil író, költő, drámaíró, újságíró és műfordító, akinek nagy szerepe volt a brazil modernista mozgalomban. Pagu politikailag is aktív volt, az 1930-as évtizedben a Brazil Kommunista Párt tagja volt.[2]
Életrajza[szerkesztés]
A portugál, spanyol és német származású családban született Galvão a kor erkölcsi és társadalmi normáihoz képest „haladó” nő volt.[3] 15 évesen együttműködött a "Brás Jornal" újsággal, a Patsy álnevet használva.
1928-ban végzett a São Paulo Normal School középiskolájában, és csatlakozott a "Movimento Antropofágico"-hoz, amelyre Oswald de Andrade[4] és Tarsila do Amaral[5] hatással volt.[6] A "Pagu" becenevet Raul Bopp költőtől kapta, aki egy verset szentelt neki (Coco de Pagu)[7]. 1930-ban Pagu feleségül ment Oswald de Andrade-hoz, aki nemrég hagyta el korábbi feleségét, Tarsilát.[8] Ugyanebben az évben megszületik Rudá de Andrade, az ő első és Andrade második fia. Mindketten a Brazil Kommunista Párt harcosai lettek, és együtt megalapították az O Homem do Povo (A nép embere) című politikai újságot, amely nyolc számig tartott, mielőtt a São Paulo-i rendőrség betiltotta. Ott Pagu megírta az „A Mulher do Povo” (A nép asszonya) című rovatot, és megrajzolta a „Malakabeça, Fanika e Kabeluda” című képregényt.[9]
Pagut 1931-ben tartóztatták le, amikor részt vett a kikötői munkások sztrájkjában Santosban[10], ami az első volt a 23 letartóztatásból álló sorozatban életében. Letartóztatása után Mara Lobo álnéven kiadta a Parque Industrial (Ipari Park) című regényét.[11]
1935-ben Párizsban letartóztatták, mint hamis személyazonosságot használó külföldi kommunistát, és hazaszállították Brazíliába.[10] Sok veszekedés után szakított Andrade-dal. Pagu ezután folytatta újságírói tevékenységét, de a Getúlio Vargas-diktatúra erői ismét letartóztatták és megkínozták, majd öt év börtönbüntetésre ítélték. Ez alatt az öt év alatt a fiát Andrade nevelte fel. Amikor 1940-ben elhagyta a börtönt, kivált a kommunista pártból, és inkább a trockista irányvonal szocializmusát választotta. Az A Vanguarda Socialista újsághoz csatlakozott Geraldo Ferraz[12], Mário Pedrosa művészeti kritikus, Hilcar Leite és Edmundo Moniz társaságában.[13][14]
1941. június 18-án férjhez ment Geraldo Ferrazhoz[12], és ebből a házasságból született második fia, Geraldo Galvão Ferraz 1941. június 18-án. Két gyermekével és férjével együtt költözött. Körülbelül ugyanebben az időben Kínába utazott, itt szerezték meg az első szójabab magvakat, amelyeket Brazíliában vezettek be.[15]
1945-ben Pagu új regényt adott ki, A Famosa Revista címmel, amelyet férjével, Geraldo Ferrazzal írt. Az 1950-es választásokon sikertelenül próbálkozott az állam képviselői posztján.
1952-ben a São Paulo-i Színművészeti Iskolába járt, ahol előadásaikat Santosba vitte. Az avantgárd színházhoz kapcsolódva bemutatták Ionesco The Bald Soprano (A kopasz énekesnő) című művének fordítását. Lefordította és rendezte Fernando Arrabal Fando et Lis-t, egy amatőr montázst, amelyben a fiatal művész, Plínio Marcos debütált. Olyan szerzők verseit is fordította, mint Guillaume Apollinaire. A Santosban jelentős kulturális hatásúként ismert Pagu olyan fiatal tehetségeket bátorított, mint Plinio Marcos színész és drámaíró, valamint Gilberto Mendes zeneszerző. Különösen a színpadnak szentelte magát, és az amatőr csoportok bátorításának.[13]
Míg még művészeti kritikusként dolgozott, megbetegedett rákban. Párizsba utazott műtétre, de pozitív eredmény nélkül. Csalódott és a kétségbeesetten beteg Pagu öngyilkosságot kísérelt meg, de nem járt sikerrel. Erről az epizódról írta az "Igazság és szabadság" című füzetet: "Egy golyó került mögé, gézlapok és összetört emlékek közé." Visszatért Brazíliába, és 1962. december 12-én meghalt a betegség következtében.
Irodalom[szerkesztés]
Pagu Mara Lobo álnéven adta ki az Parque Industrial (a szerző kiadása, 1933) című regényét, amelyet az első brazil proletárregénynek tartottak, és A Famosa Revista-t (A híres folyóirat) (Americ-Edit, 1945), Geraldo Ferrazzal[12] együttműködve. Az Industrial Park 1994-ben jelent meg az Egyesült Államokban Kenneth David Jackson fordításában, a University of Nebraska Press kiadásában. A regény spanyol nyelvű változata 2016-ban jelent meg, és Martín Camps, a kaliforniai Stockton-i Egyetem professzora fordította le.[16] Detektívtörténeteket is írt King Shelter álnéven, eredetileg a Detective magazinban jelent meg, Nelson Rodrigues drámaíró rendezésében, majd a Safra Macabra-ban gyűjtötték össze (Livraria José Olympio Editora, 1998).
Munkájában színházi csoportokkal együtt olyan nagyszerű szerzőket tárt fel és fordított le, amelyek eddig nem publikáltak Brazíliában, mint James Joyce, Eugène Ionesco, Fernando Arrabal és Octavio Paz.
Pagu egyik leghíresebb műve az általa írt „Parque Industrial” című könyv, amely 1933-ban jelent meg, és amely részletes betekintést nyújt azokra a társadalmi és gazdasági kérdésekre, amelyekkel Brazília szembesült a világháború utáni időszakban. Ez a könyv három fiatal nőt mutat be az 1930-as években, amikor a munka világa nagyon nőgyűlölő volt. A marxizmus volt az egész regény fő témája, mivel ez tükrözte jelentőségét a való világban, kifejezetten ebben az időszakban.[17] Ez a könyv elég hátborzongatóvá és valóságossá válik a regényben játszódó események miatt, például, hogy az egyik hölgyet kirúgták a munkahelyéről, mert teherbe esett, majd börtönbe került, mert megölte a bőr nélküli babáját.[18] Ez csak egy példa a borzongató valóságra ebben az izgalmas regényben. Ez a történet egy olyan hölgy perspektíváját is bemutatja, aki megmenekült a szegénység küzdelmeiből azzal, hogy feleségül ment egy Alfredo nevű gazdag emberhez, aki a marxizmus fő támogatója volt. A regény harmadik főszereplője egy kommunista vezető perspektíváját mutatja be, aki szintén kapcsolatban állt Alfredóval. Ez a három különböző perspektíva holisztikus képet ad arról, milyen volt a brazíliai Sao Pauloban élni az 1930-as években. Ez a regény azoknak a küzdelmeknek az árnyékos oldala, amelyekkel Pagunak fiatal nőként kellett szembenéznie Brazíliában a 20. század elején. A Parque Industrial csak egy a Pagu által alkotott számos műalkotás közül, amely a mai napig híressé tette őt.
Kulturális ábrázolások[szerkesztés]
1988-ban Pagu életét az Eternamente Pagú című film mesélte el, az első Norma Bengell által rendezett film. A címszerepet Carla Camurati alakította.[19]
A "Pagu" című dalt Rita Lee és Zélia Duncan szerezte.[20]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ São João da Boa Vista település Brazíliában, São Paulo államban.
- ↑ Galvão, Patricia (1910–1962) | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com . (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
- ↑ Tereza Freire, Patrícia Galvão. Dos escombros de Pagu: um recorte biográfico de Patrícia Galvão (portuguese nyelven). São Paulo: Editora Senac (2008). ISBN 9788573596991
- ↑ José Oswald de Souza Andrade (1890. január 11. – 1954. október 22.) brazil költő, regényíró és kritikus.
- ↑ Tarsila de Aguiar do Amaral (1886. szeptember 1. – 1973. január 17.) brazil festő, rajzoló és fordító.
- ↑ Az Antropofág Kiáltványt (portugálul: Manifesto Antropófago) 1928-ban adta ki Oswald de Andrade brazil költő és polemikus, a brazil modernizmus kulturális mozgalmának kulcsfigurája és a Revista de Antropofagia című kiadvány munkatársa.
- ↑ Coco de Pagu
- ↑ Fonseca, Maria Augusta. Oswald de Andrade: biografia (portugál nyelven). Globo (2007. április 25.). ISBN 9788525043528
- ↑ Campos, Augusto de. Pagu – Vida e obra (brazíliai portugál nyelven). Companhia das Letras (2014. október 6.). ISBN 978-85-438-0155-1
- ↑ a b Dulles, John W. F.. Brazilian Communism, 1935-1945: Repression during World Upheaval (angol nyelven). University of Texas Press (2014. július 3.). ISBN 9780292771666
- ↑ Antonio Marcio Da Silva: Snapshots of Gender and Sexual Relations in 1920s São Paulo in Patrícia Galvão's Industrial Park: A Proletarian Novel, 2013. október 23. (Hozzáférés: 2014. március 6.)
- ↑ a b c Benedito Geraldo Ferraz Gonçalves (1905–1979), brazil író, újságíró és irodalomkritikus volt.
- ↑ a b Campos, Augusto de. Pagu – Vida e obra (brazíliai portugál nyelven). Companhia das Letras (2014. október 6.). ISBN 9788543801551
- ↑ Neves, Juliana Cunha Lima. Geraldo Ferraz e Patrícia Galvão: a experiência do suplemento literário do "Diário de S. Paulo", nos anos 40 (portugál nyelven). Annablume (2005. április 25.). ISBN 9788574195544
- ↑ Toledo, Roberto Pompeu: Dona Veridiana e Pagu: ícones femininos Se uma cultivou café, a outra é a introdutora da soja no Brasil. Veja São Paulo , 2010. október 22. (Hozzáférés: 2014. március 6.)
- ↑ MARTÍN CAMPS. Modern Poetry in Translation . Arts Council England. [2020. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 7.)
- ↑ Galvão, Patrícia. Parque industrial : romance proletario = Industrial park : a proletarian novel, Elizabeth Jackson, K. David Jackson, Richard Eckersley, Lincoln: University of Nebraska Press (1993. április 25.). ISBN 0-8032-7041-0. OCLC 27810303
- ↑ Noland, E. W. (1950. december 1.). „THE CULTURE OF INDUSTRIAL MAN. By Paul Meadows. Lincoln, Nebraska: University of Nebraska Press, 1950. 216 pp. $3.75”. Social Forces 29 (2), 213–215. o. DOI:10.2307/2571677. ISSN 0037-7732.
- ↑ *Pagu az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ 'Pagu (Rita Lee és Zélia Duncan) a YouTube-on
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pagu című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
