Oskar Schlemmer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oskar Schlemmer
Született 1888. szeptember 4.
Stuttgart
Elhunyt 1943. április 13. (54 évesen)
Baden-Baden
Foglalkozása festő,
díszlettervező,
szcenikai tervező
Oskar Schlemmer: Bauhaus-lépcső (A Német Posta emlékbélyege)

Oskar Schlemmer (Stuttgart, 1888. szeptember 4.Baden-Baden, 1943. április 13.) festő, díszletkészítő, szcenikai tervező. Szcenikai és színpadi sikerei a Bauhausban töltött időszakához kapcsolódnak.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1888-ban született Stuttgartban. 19031905 között egy intarzia készítő műhelyben rajzolni tanult. 1909-ben a stuttgarti akadémián folytatott tanulmányokat. 19121914 között Stuttgartban Adolf Hoelzel tanítványa volt. 1914-től 1918-ig részt vett az első világháborúban, majd 1920-ig ismét Hoelzel növendéke. 1920-tól tervezte első színpadi munkáját, az 1922-ben Stuttgartban bemutatott Triád balettnek az alakjait.

Részvétele a Bauhusban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1921-ben mester a Bauhaus kőszobrász műhelyében. 1922-ig a falfestészeti műhelyt vezette, ahol a kézműves mester posztját fivére, Carl Schlemmer látta el, nagy szakmai tapasztalattal, mindaddig, amíg 1922-ben vitába keveredett Gropius-szal, s ezért azonnali hatállyal felmondták munkakörét.

1922-1925 között a faszobrász műhelyt vezette, Josef Hartwig kézműves mesterrel. Schlemmer többszöri jelzése ellenére alig kaptak érdemi feladatot, főleg a többi műhely munkájába segítettek be. Itt készültek Gropius műtermének makettjei is, színpadi díszletelemeket is készítettek. Toni Herdt tervei alapján szép fabábukat is készítettek. Említésre méltó munkát a Sommerfeld-ház belső kialakításánál kaptak.

1923-tól 1929-ben történt feloszlatásáig ő volt a szcenikai műhely vezetője. Elődje ugyanitt Schreyer volt, akinek műve, a „Holdjáték” a főpróbán megbukott, ezt követően rövidesen elhagyta a Bauhaust. Miután Schlemmer átvette ezt, nagy szakmai próbát jelentett a 1923-as Bauhaus-hét rendezvénye. Ennek keretében nagy sikere volt a „Triád-balett” előadása. Sikert hozott a „Mechanikus kabaré” és „Az ember a kapcsolótáblánál” című műve is.

Tanított aktrajzolást, 19281929-ben pedig „az ember” címmel tartott tanfolyamot.

A Bauhaus színházzal 1928-1929-ben Németországban és Svájcban turnézott. A Bauhaus-táncok színpadra állítása mellett ezekben az években foglalkozott táblakép- és falfestészettel, valamint díszlettervezéssel (például a berlini Kroll-Oper számára).

Tevékenysége a Bauhaus-korszak után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1929-1932 között a breslaui akadémián tanított a szcenikai osztály vezetőjeként, továbbá „ember és tér" címen tartott kurzust. 1933-ban történt elbocsátásáig a berlini Vereinigte Staatsschulen für Kunst professzora volt. Előbb Eichbergben, majd a Baden melletti Sehringenben élt. 1938-tól falképek készítésével kereste a kenyerét, 1940-től a wuppertali Herbert lakkgyárban dolgozott. 1943-ban Baden-Badenben halt meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magdalena Droste: Bauhaus 1919-1933 Taschen - Vincze K. Bp. 2003. ISBN 3-8228-2584-0
  • Wend Fischer: Bau-Raum-Gerät (Die Kunst des 20. Jahrhunderts 3. kötete) 1957. München, R. Piper&Co Verlag

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oskar Schlemmer témájú médiaállományokat.
  • Maur, Karin von: Oskar Schlemmer. Oeuvrekatalog der Gemälde, Aquarelle, Pas¬telle und Plastiken. München, 1979.
  • Maur, Karin von: Oskar Schlemmer. München, 1979.
  • Oskar Schlemmer. Kiállítási katalógus. The Bal¬timore Museum of Art. Baltimore, 1986.
  • Scheper, Dirk: Oskar Schlemmer - Dos triadi¬sche Ballett und die Bauhausbühne. Akademie der Künste sorozata, 20. kötet. Berlin, 1989.