Nyitraszucsány

	Nyitraszucsány (Nitrianske Sučany)
	; Nyitraszucsány zászlaja
	; Nyitraszucsány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Első írásos említés	1249
Polgármester	Pavol Caňo
Irányítószám	972 21
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	1188 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	68 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	297 m
Terület	18,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 43′ 49″, k. h. 18° 28′ 12″48.730400°N 18.470100°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 49″, k. h. 18° 28′ 12″48.730400°N 18.470100°E
	Nyitraszucsány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitraszucsány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 12.) ezen a változaton alapul.

Nyitraszucsány (szlovákul Nitrianske Sučany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 15 km-re délnyugatra fekszik.

Története

1249-ben "Zucsan" néven említik először, amikor a nyitrai várispánságtól a zoborhegyi bencés kolostor birtoka lett. 1270-ben "Zuchan", a későbbiekben "Suchan, Zucham, Zuchcham, Zuchchen" alakokban szerepel az oklevelekben. A 16. századtól a szkacsányi uradalom része, 1777-től pedig a nyitrai káptalané. 1553-ban 26 adózó portája volt. 1663–64-ben a töröknek fizetett adót. 1715-ben 36 adózó háztartása volt, 1778-ban malom, kúria, 117 jobbágy és 16 zsellérháztartás volt a településen. 1753-ban sörfőzde is működött a községben. 1828-ban 145 házában 1011 lakos élt, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Határában márványt bányásztak.

Vályi András szerint "SZUCSÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bajmóczhoz 1 1/2 mértföldnyire; határja jó, bora meglehetős, javai külömbfélék. " ^[2]

Fényes Elek szerint "Szucsán, tót falu, Nyitra vmegyében, 1011 kath. lak. Kath. paroch. templom; tágas és termékeny határ; jó rét; erdő. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. p. Privigye."^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 837 lakosából 802 szlovák, 18 német, 4 más anyanyelvű és 13 csecsemő volt.

1910-ben 998 lakosából 960 szlovák, 19 német, 11 magyar és 8 más anyanyelvű volt.

2001-ben 1224 lakosából 1213 szlovák volt.

2011-ben 1221 lakosából 1113 szlovák volt.

Nevezetességei

Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1737-ben épült barokk stílusban, 1794-ben megújították.
Nepomuki Szent János kápolnája 1823-ban épült klasszicista stílusban.
Szent Kereszt kápolnája 1746-ban épült.
A Hétfájdalmú Szűzanya kápolna a 18. század végén épült
A Szentháromság-oszlop 18. századi.

Külső hivatkozások

Források

Vojtech Ondrouch 1964: Nálezy keltských, antických a byzantských mincí na Slovensku.
1999 Nitrianske Sučany 750 rokov (1249-1999).

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]