Nyitraszucsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. február 12., 08:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Nyitraszucsány (Nitrianske Sučany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1249
PolgármesterPavol Caňo
Irányítószám972 21
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség1188 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság297 m
Terület18,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 49″, k. h. 18° 28′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 49″, k. h. 18° 28′ 12″
Nyitraszucsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitraszucsány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitraszucsány (szlovákul Nitrianske Sučany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 15 km-re délnyugatra fekszik.

Története

1249-ben "Zucsan" néven említik először, amikor a nyitrai várispánságtól a zoborhegyi bencés kolostor birtoka lett. 1270-ben "Zuchan", a későbbiekben "Suchan, Zucham, Zuchcham, Zuchchen" alakokban szerepel az oklevelekben. A 16. századtól a szkacsányi uradalom része, 1777-től pedig a nyitrai káptalané. 1553-ban 26 adózó portája volt. 166364-ben a töröknek fizetett adót. 1715-ben 36 adózó háztartása volt, 1778-ban malom, kúria, 117 jobbágy és 16 zsellérháztartás volt a településen. 1753-ban sörfőzde is működött a községben. 1828-ban 145 házában 1011 lakos élt, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Határában márványt bányásztak.

Vályi András szerint "SZUCSÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bajmóczhoz 1 1/2 mértföldnyire; határja jó, bora meglehetős, javai külömbfélék. " [2]

Fényes Elek szerint "Szucsán, tót falu, Nyitra vmegyében, 1011 kath. lak. Kath. paroch. templom; tágas és termékeny határ; jó rét; erdő. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. p. Privigye."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 837 lakosából 802 szlovák, 18 német, 4 más anyanyelvű és 13 csecsemő volt.

1910-ben 998 lakosából 960 szlovák, 19 német, 11 magyar és 8 más anyanyelvű volt.

2001-ben 1224 lakosából 1213 szlovák volt.

2011-ben 1221 lakosából 1113 szlovák volt.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

Források

  • Vojtech Ondrouch 1964: Nálezy keltských, antických a byzantských mincí na Slovensku.
  • 1999 Nitrianske Sučany 750 rokov (1249-1999).

Jegyzetek