Novoty
Árvaújhely (Novoť) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Námesztói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1691 | ||
Polgármester | František Poleta | ||
Irányítószám | 029 55 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | NO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3713 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 752 m | ||
Terület | 37,98 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 25′ 42″, k. h. 19° 15′ 50″49.428333°N 19.263889°EKoordináták: é. sz. 49° 25′ 42″, k. h. 19° 15′ 50″49.428333°N 19.263889°E | |||
Árvaújhely weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaújhely témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Árvaújhely (szlovákul Novoť) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban. A 20. század elején nevét Árvaújhelyre magyarosították (korábban: Novoty).
Fekvése
Námesztótól 20 km-re nyugatra a lengyel határ közelében fekszik. Közúti határátkelőhely Lengyelország (Ujsoty) felé.
Története
A falu 1691-ben keletkezett, az árvai váruradalom része volt. Kezdetben Gyurkó volt a neve, majd 1696-ban "Gyurczekova", 1712-ben pedig "Novotty" néven említik. 1715-ben 250 lakosa volt. 1778-ban 667 volt a lakosság száma. 1828-ban 186 házában 1180 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, lentermesztéssel, fazsindely és lemez készítéssel, favágással, tutajozással, faszerszámok, faedények készítésével foglalkoztak.
Vályi András szerint "NOVOTJ. Novotti. Elegyes Lengyel falu Árva Vármegy. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik azon völgyben, mellyben Zakamenec épűlt, nem kedves helyen, határja sovány, mert az árvíz rongállya."[2]
Fényes Elek szerint "Novotti, tót falu, Árva vármegyében, 1184 kath. 6 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Lent termeszt; zsindelyt, vásznat csinál. Sessioja 48 4/8 F. u. az árvai uradalom."[3]
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1571, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 3065 lakosából 3047 szlovák volt.
2011-ben 3356 lakosából 3310 szlovák volt.
Nevezetességei
- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1942 és 1948 között épült a korábbi fatemplom helyett. *Szentháromság szobra 1806-ban, Nepomuki Szent János és Szenvedő Krisztus szobra 1825-ben, Pietája 1800-ban készült.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.