Jaszenica
| Jaszenica (Oravská Jasenica) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Námesztói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1588 |
| Polgármester | Karol Graňák |
| Irányítószám | 029 01 |
| Körzethívószám | 043 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1727 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 624 m |
| Terület | 23,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Jaszenica
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 23′ 19″, k. h. 19° 26′ 9″ | |
| Jaszenica weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jaszenica[2] (1899 és 1920 között Felsőjeszenő szlovákul Oravská Jasenica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Námesztói járásában. 2011-ben 1727 lakosából 1679 fő szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Námesztótól 4 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu 16. század második felében keletkezett, először 1588-ban említik "Jasenicza" alakban. Az árvai váruradalomhoz tartozott. 1588-ban "Jassenicze", 1604-ben "Jessenycza", 1608-ban "Jasenycza" néven szerepel az írott forrásokban. Pásztorok és földművesek faluja volt. 1683-ban a lengyel hadak pusztítása miatt, majd 1739 és 1742 között is elnéptelenedett, ekkor pestis pusztította ki. Ezután hamarosan újratelepítették. 1610-ben és 1957-ben tűzvész pusztította. 1715-ben mintegy 350 lakosa volt. 1778-ban 594 volt a lakosai száma. 1782-ben uradalmi serfőzde kezdte meg működését. 1828-ban 116 házában 1039 lakos élt. 1831-ben a szörnyű kolerajárványban csaknem az egész falu kipusztult. Lakói földműveléssel, tutajozással foglalkoztak. A faluban kőbánya is működött.
Vályi András szerint "Jaszenicza, tót falu, Árva vmegyében, 1005 kath., 34 zsidó lak. Nagy urasági ser- és pálinkafőző ház. Gyolcs-készités és kereskedés. Sessiója: 61 1/8. F. u. az árvai urad. " [3]
Fényes Elek geográfiai szótára szerint "Jaszenicza, tót falu, Árva vmegyében, 1005 kath., 34 zsidó lak. Nagy urasági ser- és pálinkafőző ház. Gyolcs-készités és kereskedés. Sessiója: 61 1/8. F. u. az árvai urad." [1]
1910-ben 885, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott. 1957-ben egy tűzvészben 57 háza égett le.
2001-ben 1499 lakosából 1492 szlovák volt.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1882-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
- Martin Hamuliak emlékmúzeum.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája.
- A falu előtt álló Szenvedő Krisztus oszlop az 1831-es kolerajárvány áldozatainak emlékére készült 1832-ben.
- A temetőben álló Szentháromság oszlop 1742-ben készült.
- A községben két, a 19. század végén épített kápolna is áll.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt születt 1789-ben Martin Hamuliak szlovák hazafi, lapszerkesztő, a szlovák nyelv propagátora és harcosa.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Jaszenica
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=105220&settlement_name=
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
