Hrustin

	Hrustin (Hruštín)
	Látkép
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Námesztói
Rang	község
Első írásos említés	1588
Polgármester	František Škapec
Irányítószám	029 52
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	NO
	Népesség
Teljes népesség	3177 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	87 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	704 m
Terület	36,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 19′ 29″, k. h. 19° 20′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 29″, k. h. 19° 20′ 58″
	Hrustin weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hrustin (szlovákul Hruštín) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Námesztói járásában. A tőle 2 km-re északra lévő Vanyovka tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Námesztótól 13 km-re délnyugatra, az azonos nevű patak mellett fekszik, a 78-as út mentén.

Története[szerkesztés]

Azon a területen, ahol a mai község elterül, a 16. századig nem volt település. A falu 1580 körül keletkezett a vlach jog alapján, amikor pásztorokat telepítettek ide. A falu első említése 1588-ból származik „Hrussczyn” néven, Árva várának tartozékaként. A falu földesurai a Thurzók voltak. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Emellett vászonszövéssel, lábbelik, fém- és fatárgyak készítésével foglalkoztak. Házaikat kizárólag fából építették, ez lévén az egyetlen elérhető építőanyag. 1626-ban már 30 család, mintegy 150 lakos élt a faluban. Első temploma 1631-ben fából épült. A települést a 17. században a hadak többször is feldúlták. 1715-ben mintegy 450 lakosa volt. 1737 és 1742 között pestis pusztított. 1752-ben 159 család lakott a községben. 1778-ban 605 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRUSTIN. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Árva Várához közel, minden Namesztovi járásbéli Helységek között leg közelebb, határja közép termékenységű, terem kiváltképen árpát, és zabot.”^[2]

1820-ban felépült a plébániatemplom. 1828-ban 183 házában 943 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrussin, tót falu, Árva vmegyében: 939 kath., 7 zsidó lak., kik vászon- és fa-eszközök készitéséből, s fuvarozásból élnek. Kath. paroch. templom. 95 7/8 sessio. F. u. az árvai uradalom.”^[3]

1916-ban megépült az első fűrészüzem. A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.