Veszele

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veszele (Oravské Veselé)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Rangközség
Első írásos említés1629
PolgármesterAlbín Maslaňák
Irányítószám029 62
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámNO
Népesség
Teljes népesség2996 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság749 m
Terület41,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 27′ 40″, k. h. 19° 23′ 02″Koordináták: é. sz. 49° 27′ 40″, k. h. 19° 23′ 02″
Veszele weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszele témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A „Veszele” lehetséges további jelentéseiről lásd: Veszele (egyértelműsítő lap).

Veszele (szlovákul Oravské Veselé) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Námesztótól 10 km-re északnyugatra, a Veszeleszka-patak partján található.

Története[szerkesztés]

A település 1629-ben a vlach jog alapján keletkezett az árvai váruradalom területén, mely akkor a Thurzó család birtoka volt. Alapítói a lengyel Oszcsanda Máté és Námesztói Roman, aki a falu első bírája is volt. Alapító okiratát Thurzó György lánya, Ilona adta ki. 1629-ben „Weszele” alakban szerepel először írott forrásban. Námesztói Roman a Námesztó községet alapító Randa András lengyel soltész dédunokája volt. A falu kezdetben szétszórt hegyi pásztorkunyhókból állt. Első fatemplomát 1656-ban építették és Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel, de csak két évig szolgálhatta a katolikusokat. Námesztói Roman fiát, Námesztói Györgyöt Thököly István nevezte ki veszelei soltésznek 1657. július 20-án kelt soltészlevele értelmében, aki a nevét ekkortól Weszelovszky György formában használta, és így alapítója lett a Weszelovszky soltésznemzetségnek, amelynek legismertebb tagja dr. Weszelovszky Károly (1818–1892) árvaváraljai magyar orvos lett.[2]

1658-ban már evangélikus lelkész szolgált a templomban. 1659-ben 817 lakosa volt, közülük 578 katolikus és 239 evangélikus. Ebben az évben a templomot visszaadták a katolikusoknak. 1682-ben Sobieski János török ellen vonuló lengyel–litván hadai dúlták fel a falut. 1690-ben a templomhoz tornyot építettek. Ekkor a faluban 5 egész jobbágytelek mellett 3 negyed és egy nyolcad jobbágytelek volt. Az 1696-os összeírás már csak egy jobbágytelket talált. 1715-ben 410 volt a lakosok száma. 1753-ban Veszelén 302 személyt írtak össze, 149 férfit és 153 nőt. 1778-ban 1234-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VESZELE. Elegyes lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Pilszkó hegye alatt, Námesztóhoz 1 mértföldnyire szép helyen; minden tulajdonosnak sajáttya különösen van a’ másikétól; határja leginkább tavaszi vetést terem; lakosai többnyire Takátsok, és abból veszik élelmeket.”[3]

1805-ben 398 ház állt a településen, melyben 439 család lakott. Az 1104 katolikus mellett négy zsidó lakosa is volt. A jobbágyok mellett két kézműves, egy kovács, egy takács és egy uradalmi szolga is élt itt. 1805-ben a falu új templom építésébe kezdett, amit 1815-ben fejeztek be. 1828-ban 365 házában 1323 lakos élt, akik mezőgazdasággal, házalással, lenolajkészítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Veszele, tót falu, Árva vmegyében, elszórva a hegyek közt: 1811 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 142 4/8 sessio. Legelője nagy. Sok lent termesztenek, s gyolcsot szőnek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[4]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.

A háború után lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kézművességgel, főként takácsmesterséggel, vászonszövéssel, zsindelykészítéssel foglalkoztak. Mai hivatalos nevét csak 1946-ban kapta.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1818, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2661 lakosából 2642 szlovák volt.

2011-ben 2827 lakosából 2793 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1805 és 1815 között épült.
  • A falu két kis kápolnája a 18. század végén és a 19. század elején készült.

Híres veszeleiek[szerkesztés]

  • 1781-ben a községben született Weszelovszky Ignác námesztói kékfestő gyárnok és városi tanácsnok, kinek felesége: nemes Hamulyák Anna (1787-1858) édes testvére volt Babits Mihály költő dédanyjának, Kelemenné Hamulyák Teklának. Weszelovszky Ignác és Hamulyák Anna gyermeke volt a híres magyar orvos, Weszelovszky Károly. (Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada.)
  • Itt született 1830-ban báró Mednyánszky Dénes geológus, a selmeci akadémia igazgatója, az MTA levelező tagja. († 1911).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada, 411. oldal
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források[szerkesztés]

  • Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada (nagymonográfia), Budapest, 2016 ISBN 978-963-12-7029-7

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Veszele&oldid=26658052”