Ugrás a tartalomhoz

Noskovačka Dubrava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hallo3647 (vitalap | szerkesztései) 2020. december 28., 21:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Fekvése)
Noskovačka Dubrava
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségSzagyolca
Jogállásfalu
Irányítószám33523
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség40 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság98 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 33″, k. h. 17° 49′ 51″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 33″, k. h. 17° 49′ 51″
SablonWikidataSegítség

Noskovačka Dubrava (1900-ig Dubrava, 1971-ig Dubrava Noskovačka) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szagyolcához tartozik.

Fekvése

Verőcétől légvonalban 35, közúton 39 km-re keletre, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Noskovci és Szagyolca között, a magyar határ közelében fekszik.

Története

A település a 19. század második felében keletkezett Noskovci délkeleti, Dubrava nevű határrészén. 1880-ban 9, 1910-ben 146 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 73%-a magyar, 22%-a horvát anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A magyar lakosságot a második világháború idején a partizánok elüldözték, helyükre a háború után főként szerbek települtek. Lakossága a fiatalok elvándorlása következtében évtizedek óta folyamatosan csökkent, ma már alig a negyede a háború utáni népességnek. 1991-ben lakosságának 60%-a szerb, 33%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 59 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 9 44 155 146 139 205 197 252 240 158 105 78 68 59

(1890-ben és 1900-ban Durava néven. 1910 és 1971 között Dubrova Noskovačka néven. 1931-ig településrészként.)

Gazdaság

A lakosság többsége mezőgazdaságból él.

Jegyzetek

Források

A község hivatalos honlapja (horvátul)

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)