Nikosz Kazantzakisz
Nikosz Kazantzakisz (görögül Νίκος Καζαντζάκης, szabályos magyar átírással Níkosz Kazandzákisz, Heraklion, 1883. február 18. – Freiburg, 1957. október 26.) görög regényíró, költő, drámaíró és gondolkodó. 1964-ben vált széles körben ismertté, amikor Michael Kakojannisz megfilmesítette Zorbász, a görög című regényét. A legtöbbet fordított görög írók egyike. Nemcsak irodalmi görög, de hazai krétai görög nyelven is írt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Kazantzakisz Heraklionban született, 1883-ban. Ez a krétai kisváros abban az időben török uralom alatt volt. A görög lakosság több felkelést robbantott ki, hogy elnyerje függetlenségét és Görögországhoz csatlakozzon.
1902-ben Kazantzakisz Athénba költözött, ahol jogot, majd 1907-től Párizsban filozófiát tanult. Gondolkozását Henri Bergson eszméi befolyásolták.
Visszatérve Görögországba filozófiai műveket kezdett fordítani. 1914-ben megismerkedett Ángelosz Szikelianósszal. Két évig együtt utaztak olyan helyekre, ahol a görög keresztény kultúra virágzott.
1957-ben bekövetkezett haláláig a következő helyeken lakott: Párizs és Berlin (1922 – 1924), Olaszország, Oroszország (1925), Spanyolország (1932), majd Ciprus, Egyiptom, Csehszlovákia, Nizza, Kína, és Japán.
A berlini tartózkodása alatt Kazantzakisz megismerkedett a kommunista eszmékkel, csodálta Lenint, de soha nem vált igazi kommunistává.
1957-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték, de egy szavazattal elmaradt Albert Camus mögött. Camus azt állította, hogy Kazantzakisz a kitüntetést százszor jobban megérdemelte.
[szerkesztés] Regényei
- Zorbász, a görög (1946)
- Akinek meg kell halnia (1948)
- Michalisz kapitány (1950)
- Krisztus utolsó megkísértése (1951)
- Szent Ferenc (1956)
- Jelentés Grécónak
[szerkesztés] Színpadi művei
- Kolumbusz Kristóf
- Szodoma és Gomorrha
- Buddha
[szerkesztés] További információk
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

