Nagyrákó
| Nagyrákó (Rakovo) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turócszentmártoni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1230 | ||
| Polgármester | Patrik Antal | ||
| Irányítószám | 038 42 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | MT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 381 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 432 m | ||
| Terület | 5,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 59′ 14″, k. h. 18° 52′ 48″48.987222°N 18.880000°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 14″, k. h. 18° 52′ 48″48.987222°N 18.880000°E | |||
| Nagyrákó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrákó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagyrákó (szlovákul Rakovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Kis- és Nagyrákó egyesülése.
Fekvése
Turócszentmártontól 13 km-re délre, a Turóc jobb partján fekszik.
Története
A község területén már az újkőkorban is éltek emberek. A mai felepülés azon a földön keletkezett, melyet IV. Béla a tatárjárás után adományozott Márton nevű hívének és László nevű testvérének a Rakovszky család őseinek, akik a Sajó melletti ütközetben vele voltak. 1244-ben említik először. 1351-ben "Rakouch", 1489-ben "Rakov", 1543-ban "Rakowfalwa", 1622-ben "Rakowa" néven szerepel az írott forrásokban. A 16. századtól a 20. századig a Rakovszky és más nemesi családok birtoka volt. Még a 21. században is Rakovszky néven voltak (vannak) birtokok a telekkönyvben. 1785-ben 40 lakosa volt, 1828-ban 11 házában 56 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Nagy Rako, Rakovo. Tót falu Túrócz Vármegyében, Beniczky Uraságnak kastéllyával ékesíttetik, fekszik Szoczóczhoz közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, de leginkább evangélikusok, határbéli földgyei jól termők, réttyei nedvesek, legelőjét a’ sok vakondak rongállya, számos feltúrásai által, valamint Pribótz helységnek legelőjét is, harmadik osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Rákó, (Nagy és Kis), két egymásmellett levő tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett, az első 68 kath., 136 evang. lak., a második (alias Lehotka) 23 kath., 24 evang. lak. termékeny földdel F. u. többen. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét. " [3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 277, többségben szlovák lakosa volt, szám szerint 204, 68 fős magyar kisebbséggel, a többi lakos német ajkú volt.
2001-ben 287 lakosából 284 szlovák volt.
2011-ben 311 lakosából 299 szlovák volt.
Nevezetességei
- 17. századi kúriája eredetileg reneszánsz stílusú volt, a 18. század végén és a 19. század közepén átépítették.
- 18. századi kúrija 1763-ban épült barokk stílusban, a 19. század első felében átépítették.
- Temetőkápolnája a 19. század második felében épült.
Híres emberek
- Itt született rákói Rakovszky Márton 16. századi költő, történetíró.
- Itt születt rákói Rakovszky Márton Turóc vármegye alispánja, királyi kamarai tanácsos, költő.
- Itt született 1755. július 17-én nagy-rákói és kelemenfalvi Rakovszky Elek Szatmár vármegye alispánja, majd királyi tanácsos, a dunáninneni kerület táblabirája.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Turócszentmártoni járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
