Mohos
Mohos (Poruba) | |
Római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Privigyei |
Rang | község |
Első írásos említés | 1339 |
Polgármester | Helena Čavojská |
Irányítószám | 972 11 |
Körzethívószám | 046 |
Forgalmi rendszám | PD |
Népesség | |
Teljes népesség | 1376 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 84 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 410 m |
Terület | 15,15 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 49′ 57″, k. h. 18° 35′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 57″, k. h. 18° 35′ 25″ | |
Mohos weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Mohos (1899-ig Poruba, szlovákul Poruba) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
Privigyétőltól 9 km-re északnyugatra fekszik.
Története
1339-ben "Konchlin" éven említik először, azelőtt Csák Máté divéki uradalmához tartozott. 1430-ban már Poruba alakban szerepel a korabeli forrásokban. Bajmóc várának uradalomához tartozott, a 19. században birtokosa a Pálffy család a bajmóci prépostságnak adta. 1647-ben 186 lakosa volt. 1675-ben 44 házában 354 lakos élt. Kézművesei a nyitrai céhekhez tartoztak. 1715-ben 18 háza volt. 1787-ben 2 malma, 64 háza és 477 lakosa volt. 1828-ban 70 házában 489 lakos élt, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kézművességgel foglalkoztak.
Vályi András szerint "PORUBA. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Prónához fél mértföldnyire, határja ollyan, mint Konyánkáé, második osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Poruba, tót falu, Nyitra vgyében, Lazán filial., 489 kath. lak. F. u. a bajmóczi prépost. Ut. p. Privigye"[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 810, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1291 lakosából 1265 szlovák volt.
2011-ben 1274 lakosából 1254 szlovák volt.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban, a 15. század elején átépítették. Márvány szószéke 1633-ban készült reneszánsz stílusban. Falfestményei a 15–16. században készültek. Gótikus szobrait 1500 körül készítették.
Jegyzetek
- Tagányi Károly: Nyitra-megye német telepeinek eredete. Századok 1880, 65.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.