Merőce
Merőce (Merašice) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Galgóci | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1390 | ||
Polgármester | Stanislav Michal | ||
Irányítószám | 920 61 | ||
Körzethívószám | 033 | ||
Forgalmi rendszám | HC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 426 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 172 m | ||
Terület | 4,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 17° 56′ 40″48.463889°N 17.944444°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 17° 56′ 40″48.463889°N 17.944444°E | |||
Merőce weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Merőce témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Merőce (1898-ig Merasicz, szlovákul Merašice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Galgóctól 13 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1390-ben "Mereche" néven említik. A 18. században két önálló település: Alsó- és Felsőmerőce állt a mai Merőce helyén.
Vályi András szerint "MERASICZ. Alsó, és Felső Merasicz. Két tót falu Nyitra Várm. Alsónak földes Ura Szerdahelyi, Felsőnek pedig G. Traun Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek N. Boldoghoz 1 mértföldnyire, földgyeik közép termékenységűek, szőleik tsekélyek, fájok nints, réttyeik meg lehetősek."[2]
Fényes Elek szerint "Merasicz (Alsó és Felső), 2 tót falu, Nyitra vmegyében, az első 65 kath., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, a másik 84 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Ripény."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. 1909-1956 között Káp tartozott hozzá.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban Alsómerőce 124 lakosából 2 magyar, 18 német és 98 szlovák anyanyelvű, ebből 100 római katolikus, 20 izraelita és 4 evangélikus vallású, Felsőmerőce 94 lakosából 22 német, 69 szlovák anyanyelvű, ebből 90 római katolikus és 4 izraelita vallású volt.
1890-ben 248 lakosából 2 magyar és 199 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 313 lakosából 2 magyar és 262 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 585 lakosából 41 magyar és 502 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 609 lakosából 7 magyar és 558 csehszlovák volt.
1930-ban 669 lakosából 5 magyar, 8 német, 19 zsidó, 635 csehszlovák és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 644 római katolikus, 20 izraelita és 5 evangélikus vallású volt.
1970-ben 475 lakosából 471 szlovák volt.
1980-ban 404 lakosából 401 szlovák volt.
1991-ben 367 lakosából 366 szlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt.
2001-ben 386 lakosából 1 magyar és 383 szlovák volt.
2011-ben 424 lakosából 1-1 magyar, lengyel és cseh, 414 szlovák és 7 ismeretlen nemzetiségű, ebből 373 római katolikus, 10 evangélikus, 26 ismeretlen vallású és 14 nem vallásos volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1917-ben Ľudovít Varga festőművész, antifasiszta harcos és mártír
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.