Marie Tussaud

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marie Tussaud
Madame Tussaud, age 42.jpg
Marie Tussaud 42 éves korában
Születéskori neve Anna Maria Grosholtz
Született 1761. december 1.
Strasbourg,  Franciaország
Elhunyt 1850. április 16. (88 évesen)
London,  Anglia
Nemzetisége svájci
Házastársa Francois Tussaud
Foglalkozása szobrászművész
Fontosabb munkái Madame Tussaud panoptikuma

Anna Maria Tussaud (született Anna Maria Grosholtz; Strasbourg, 1761. december 1. - 1850. április 16.) svájci művész volt, aki viaszszobrairól és az általa alapított Madame Tussaud panoptikumról ismert.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marie Tussaud Strasbourgban született. Édesapját, Joseph Grosholtzot, aki katona volt, a hétéves háború során megölték két hónappal lánya születése előtt. Édesanyja, Anne-Marie Walder,[1] Bernbe vitte lányát, ahol Dr. Philippe Curtius házvezetőnője lett, innen ered svájci nemzetisége. Curtius orvos volt, és tehetséges viaszszobrász. Ez utóbbit anatómiai ábrázolások terén hasznosította, később portrékat is készített. 1765-ben Curtius Párizsba költözött, ahol egy viaszkiállításon dolgozott.[1] Abban az évben készítette el XV. Lajos francia király szeretőjének, Madame du Barrynek viaszmását, mely jelenleg is a kiállítás legrégebbi darabja.

Franciaország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1767-ben Tussaud és édesanyja szintén Párizsba költözött. Curtius első viaszkiállítását 1770-ben mutatták be és hatalmas tömeget vonzott. 1776-ban kiállítása a Palais Royalba került, majd 1782-ben az viaszszobrász megnyitotta második kiállítását, a Caverne des Grands Voleurs-t, mely a későbbi horror kamra elődje volt.

Curtius megtanította Marie-t a viaszművészetre, és 1778-ben el is készült első figurájával, Jean-Jacques Rousseau viaszmásával. Később olyan hírességeket is megformázott, mint Voltaire és Benjamin Franklin.[2]

A francia forradalom idején Tussaud-t letartóztatták. Már fejét is leborotválták a kivégzéshez, de Jean-Marie Collot d’Herbois támogatásának köszönhetően szabadon engedték.[1] Azután ő készítette a guillotine áldozatainak halotti maszkját. Leghíresebb ilyen munkái XVI. Lajos francia király, Marie Antoinette, Jean-Paul Marat és Maximilien Robespierre. Amikor Curtius 1794-ben meghalt, gyűjteményét Marie-re hagyta.

1795-ben Marie-t feleségül vette Francois Tussaud. Két gyermekük született, Joseph és Francois.

Anglia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1802-ben Marie férjével és kisebbik fiával Londonba költözött. Elfogadta Paul Philidor meghívását, munkáit az ő műsorán mutatták be a londoni Lyceumban. Ekkor ez még nem volt túl jövedelmező számára, Philidor a nyereség felét megtartotta magának.

A napóleoni háborúk után Marie nem tudott visszatérni Franciaországba, ezért gyűjteményével Nagy-Britanniában és Írországban utazgatott. 1821-ben vagy 1822-ben másik fia, Francois is csatlakozott hozzá. 1835-ben a Baker Streeten megnyitotta első saját, állandó kiállítását.[2] 1838-ban megírta emlékiratait. 1842-ben elkészítette saját arcmását, mely a múzeum bejáratánál ma is látható. Marie Tussaud 1850. április 16-án Londonban álmában halt meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Concannon, Undine. "Tussaud, Anna Maria (bap. 1761, d. 1850)". Oxford Dictionary of National Biography (2004 ed.). Oxford University Press. doi:10.1093/ref:odnb/27897.
  2. ^ a b Megnyílt a bécsi Madame Tussaud panoptikuma. nepszava.com, 2011. április 20. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
  • Leonard Cottrell, Madame Tussaud, The Camelot Press, London, 1951.
  • Madame Tussaud's memoirs and reminiscences of France, by Marie Tussaud, ed. by F. Hervé, London, 1838.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Marie Tussaud című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marie Tussaud témájú médiaállományokat.