Majorka (Szlovákia)
Majorka (Ihľany) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Késmárki |
Rang | község |
Első írásos említés | 1307 |
Polgármester | Ján Turek |
Irányítószám | 059 94 |
Körzethívószám | 052 |
Forgalmi rendszám | KK |
Népesség | |
Teljes népesség | 1564 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 149 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 648 m |
Terület | 9,59 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Majorka weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Majorka témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Majorka (szlovákul Ihľany, korábban Majerka, németül Maierhofen) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Fekvése
Késmárktól 10 km-re északkeletre a Hollólomnici-patak völgyében fekszik. A mai falu Majorka és Száztelek 1960-as egyesítésével keletkezett. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Nevének eredete
Neve arra utal, hogy eredetileg Leibic város egyik majorsága volt. Szlovák neve a közeli Tű-hegy szlovák ’’Ihla’’ nevéből ered.
Története
Majorka Leibic város egyik majorságából fejlődött ki, lakói nagyrészt zsindelykészítéssel foglalkoztak. 1307-ben még "Borkut" néven említik először. 1412-től szerepel "Majerhof, Majerka" formában. 1412 és 1772 között Lengyelországhoz tartozott zálogbirtokként. 1828-ban 69 házában 499 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Száztelek nevű részét 1307-ben említik, "Szazteleke" néven. 1312-ben "Hundurmark," 1322-ben "Hundertmark" alakban szerepel. Később "Hundermark, Szászvásár, Hundermarkt, Hundertmorgen" alakban fordul elő az írott forrásokban. A 16. században vlach pásztorok telepedtek le itt. Lakói híres zsindelykészítők voltak. 1828-ban 133 házában 958 lakosa élt.
Fényes Elek szerint "Majerka, német falu, Szepes vmegyében, Leibicz szepesi város határán, 201 kath., 398 evang. lak., kik polgári jogokkal élnek, gyolcsot csinálnak, zsindely-készitésben igen ügyesek. Kath. és evang. szentegyház. Vizimalmok. Savanyuviz. Rengeteg, szép erdő.
Hodermark, Szász-Vásár, orosz falu, Szepes vmegyében, Bélához keletre 1/2 órányira: 37 római, 893 görög kath. lak. Gör. kath. paroch. templom. Sok erdő és zsindelykészités. F. u. többen. Ut. p. Késmárk. " [2]
A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 386, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
2011-ben 1432 lakosából 1149 szlovák és 205 cigány volt.
Nevezetességei
- Szent Márton római katolikus plébániatemploma a középkori gótikus templom 19. századi átépítésével keletkezett.
- Evangélikus temploma 1787-ben épült.
Híres szülöttei
- Elenyák György
- Nikelszky Jenő (1887–1948) Makó város polgármestere
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.