Mahé (Seychelle-szigetek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mahé
Maheview.jpg
Közigazgatás
Ország  Seychelle-szigetek
Székhely Victoria
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Szigetcsoport Seychelle-szigetek
Terület 154 km²
Hosszúság 28 km
Szélesség 8 km
Legmagasabb pont 905 m
Időzóna SCT (UTC+4)
Elhelyezkedése
Se-map.gif
Mahé (Seychelle-szigetek)
Mahé
Mahé
Pozíció Seychelle-szigetek térképén
d. sz. 4° 40′ 50″, k. h. 55° 28′ 54″Koordináták: d. sz. 4° 40′ 50″, k. h. 55° 28′ 54″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mahé témájú kategóriát.

Mahé az Indiai-óceánban fekvő Seychelle-szigetek északkeleti szigetcsoportjának fő tagja, az ország legnagyobb kiterjedésű szigete. A hosszúkás, északnyugat–délkeleti irányban elnyúló szárazulat területe 154 km². Itt él az ország népességének mintegy 80-90%-a, s itt található az ország fővárosa, Victoria is.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gránitalapzaton nyugvó Mahé legmagasabb pontja a 905 méteres Morne Seychellois. A trópusi éghajlatú sziget rendkívül csapadékos, a magasan fekvő részeken az évi csapadékmennyiség meghaladhatja az 5000 millimétert is. A sziget középső része természetvédelem alatt álló, endemikus fajokban gazdag trópusi esőerdő. Az északi és keleti partvidék viszonylag sűrűn betelepült, itt található a főváros és a mezőgazdasági területek nagyobb része is. Alacsonyabb fekvésű déli része kevésbé benépesült, a sziget legkedveltebb fövenyes tengerpartjainak ad otthont.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anse Takamaka tengerpartja Mahé szigetén

Az akkor még lakatlan szigetet portugál hajósok fedezték fel a 16. században. Mai nevét az 1742-ben expedíció céljából kikötő francia hajó kapitányának, Lazare Picault-nak köszönheti, aki Bertrand-François Mahéról, francia tengerésztisztről, Île de France (ma Mauritius) kormányzójáról nevezte el a szigetet. 1756-tól Mahé is francia külbirtok lett, s az első kolónia 1770-ben létesült a szigeten, ahol jobbára a környező rizsföldeken dolgozó, az afrikai kontinensről elhurcolt rabszolgák éltek. 1794-ben a sziget Nagy-Britannia fennhatósága került, de a két ország között még évtizedekig folyt a marakodás a tulajdonlásáért. A sziget lakossága ekkor a kétezret sem érte el, és a rabszolgákkal megműveltetett földek sem jártak nagy jövedelemmel, de az Európából Ázsiába tartó, Afrikát megkerülő kereskedelmi hajóút egyik stratégiailag fontos állomása volt. Végül 1810-től a brit fennhatóság állandósult a szigeten, s a 19. század második felében kezdetét vette az intenzív kopratermesztés. A gazdasági fellendülésnek a Szuezi-csatorna 1869. évi megnyitása vetett véget, a kereskedelmi hajóút lerövidülésével ugyanis Mahé kereskedelmi jelentősége is megszűnt.

1976-ban a függetlenségét elnyerő Seychelle-szigetek gazdasági és kulturális központja lett, legnagyobb települését, Victoriát pedig az ország fővárosává tették meg. Itt épült meg még 1971-ben a nemzetközi repülőtér, az azóta eltelt évtizedekben fellendült a turizmus és a vendéglátóipar, számottevően fejlődött a mezőgazdaság és a halászat is.

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jan Dodd & Madeleine Philippe, Mauritius, Réunion & Seychelles, Berkeley, Lonely Planet, 2004, 253–257.
  • Encyclopedia of the developing world, ed. by Thomas M. Leonard, New York, Routledge, 2006, 1401–1403.