Liszkófalu
| Liszkófalu (Lisková) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1252 |
| Polgármester | Jozef Murina |
| Irányítószám | 034 81 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | RK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2061 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 131 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 484 m |
| Terület | 15,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 05′ 24″, k. h. 19° 21′ 12″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 24″, k. h. 19° 21′ 12″ | |
| Liszkófalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liszkófalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Liszkófalu (szlovákul Lisková) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.
Fekvése
Rózsahegytől 5 km-re keletre a Vág jobb partján fekszik. Turapatak tartozik hozzá.
Története
A falu területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Barlangjaiban és a Mních hegyen kőszerszámokat, a bükki és a vonaldíszes kultúra leleteit találták meg. A bronzkorból a lausitzi és a puhói kultúra emlékei kerültek itt elő. A települést 1252-ben "Lysk" néven a turóci konvent alapítólevelében említik először mint Szliács szomszédságában lévő települést. A likavai uradalom része volt. 1391-ben "Lizkfalva" néven szerepel. Gótikus temploma a 14. században épült. Egyházi iskoláját 1551-ben említik. 1600 körül egyike volt a likavai uradalom legnagyobb településeinek. 1625-ben 30 jobbágy, 62 zsellércsalád lakta és uradalmi major volt a területén. A 18. században is jelentős település 1000 lakossal, akik földműveléssel, tutajozással, posztószövéssel, csipkeveréssel, kőfejtéssel és sörfőzéssel foglalkoztak. 1784-ben 109 háza és 931 lakosa, 1828-ban 187 háza és 1423 lakosa volt.
Vályi András szerint "LISZKOVA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lipcséhez, és Rózemberghez egy órányira, határja Vág vize mellett fekszik, gyakorta áradásokat szenyvednek, legelője elég, és hasznos; földgye termékeny. " [2]
Fényes Elek szerint "Liszkófalva, tót f., Liptó vmegyében, a Vágh jobb partján: 1276 kath., 147 evang. lak. Kath. paroch. templom. A Vágh mellékén termékeny földe van; erdeje roppant, mellynek hegyében barlangot is mutathat. F. u. a kamara. Ut. posta Rosenberg. " [3]
1920-ig Liptó vármegye Rózsahegyi járáséhoz tartozott. 1945-ben a németek 25 lakost végeztek ki ellenállási tevékenység miatt.
Népessége
1910-ben 1543, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2126 lakosából 2103 szlovák volt.[4]
2011-ben 2086 lakosából 2031 szlovák volt.
Nevezetességei
- Az Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1935–36-ban épült az egykori gótikus templom helyére.
- A Liszkófalvi barlang egyike Szlovákia legjelentősebb barlangjainak.
Híres emberek
- Itt született 1867-ben dr. Vavro Šrobár író, a szlovák nemzeti mozgalom harcosa, csehszlovák miniszter. Szülőháza helyén emléktábla áll.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 9.)
