Lechner Ágost

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2020. március 7., 17:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk)
Lechner Ágost
Született1834. november 1.
Buda
Elhunyt1901. február 27. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • jogtudós
  • egyetemi oktató
  • író
A Wikimédia Commons tartalmaz Lechner Ágost témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lechner Ágost (Buda, 1834. november 1.Budapest, 1901. február 27.) jogi doktor, egyetemi tanár, főrendiházi tag.

Élete

Lechner József országos építészeti főigazgató és Kugler Amalia fia. A gimnáziumot a kegyesrendiek budai főgimnáziumában, a jogi tanulmányokat a pesti és bécsi egyetemeken elvégezve, tanári és doktori oklevelet nyert. 1856. szeptember 7-én a pozsonyi akadémia tanársegédének nevezték ki; egyszersmind helyettesítette 1861-ig a magyar magánjog és történelem, 1861-től 1866-ig a statisztika előadóját. 1861. december 7-én rendkívüli tanárrá, 1866. november 28-án rendessé lett a Pozsonyi Királyi Jogakadémián és 1867-ig a statisztikát tanította. Az 1867-68. tanévtől 1869-ig a magyar jogtörténetet, közjogot, a közigazgatási s pénzügyi törvényismét adta elő. 1866-tól államvizsgálati bizottsági tag volt. 1868-ban ideiglen az igazgatói teendőket végezte. 1869. szeptember 25-én kinevezték a pesti egyetemre, ahol akkor új tanszék rendeztetett, a közigazgatási és pénzügyi jog rendes tanárává, melyhez 1872-ben hozzákapcsolták a közjogot is; az 1873-74. tanévben a dékáni hivatalt viselte, az 1885-86-ban pedig a rektori méltósággal tisztelték meg. Közjogi előadásaiban a történeti fejlődésre is figyelemmel volt. A II. alapvizsgálat tagja és az államtudományi államvizsgálati bizottság elnöke volt. 1893-ban kinevezték főrendiházi taggá; tagja volt a közjogi, törvénykezési és a naplóbirálóbizottságnak és póttagja a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróságnak.

Cikke a Hoffmann, Jog- és államtudományi folyóiratában (1871. Az önkormányzatról.); beszéde a budapesti egyetemen: Beszéd, mellyel a budapesti m. kir. tud. egyetem rektori székét 1885. szept. 1. elfoglalta (Acta 1885-86. Fasc. 1.); 1896. május 13. A jogeszme kifejlődése az újkorban (Acta 1885-86. Fasc. 2.); Az egyetem története 1885-86-ban, beszéd, mellyel az egyetem volt rektora az egyetem igazgatóságáról lelépett (Acta 1886-1887. Fasc. 1.)

Arcképe kőnyomat Herqui K.-tól, nyomt. Horn és Zobel. (Hajnal, 1873.)

Munkái

  • Tételek az összes jog- és államtudományokból. Pozsony, 1865.
  • Kőnyomatban: Közigazgatási jogi jegyzetek. Különös rész. Bpest, 1887. A m. közigazgatás jog általános része, 3. átdolg. és jav. k. U. ott, 1888. (I. Általános rész. II. Különös rész. Jegyezte Frank Sala. U. ott, 1890. és 1893-1894.)
  • Pénzügyigazgatósági jogi jegyzet. Közli Laczkovics Gyula. II. kiad. U. ott, 1887-88. 3. a legujabb törvényekkel bőv. kiadás. U. ott, 1889.
  • Magyar közjog. Előadásai után közli Takáts Zoltán, 2. kiadás. U. ott, 1887.; írta és kaidta Frank Sala. U. ott, 1890.; (9. kiadás. U. ott, 1899.)

Korbuly Imre, Magyarország közjogának 3-ik kiadását (Bpest, 1877.) Kautz Gyula és Pulszky Ágost társaival ő rendezte sajtó alá.

Források

További információk

  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap