Laszkár
Laszkár (Laskár) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Turócszentmártoni |
Rang | község |
Első írásos említés | 1277 |
Polgármester | Lenka Janíková |
Irányítószám | 038 43 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | MT |
Népesség | |
Teljes népesség | 120 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 32 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 463 m |
Terület | 3,34 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 57′ 20″, k. h. 18° 52′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 20″, k. h. 18° 52′ 40″ | |
Laszkár weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Laszkár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Laszkár (szlovákul Laskár) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Bálintfalva (szlovákul Valentová) tartozik hozzá.
Fekvése
Turócszentmártontól 17 km-re délre fekszik.
Története
A települést azon a birtokon alapították, melyet 1255-ben egy Latibor nevű nemes szerzett és 1280-ban fia, Jakab volt a birtokosa. 1277-ben "Lazkouch" alakban említik először. 1356-ban "Ewzpatak", 1487-től "Lazkar" alakban említik. 1487-ben Blatnica várának uradalmához tartozott. A 18. században a Révay család birtoka. 1557-ben 19 adózója volt. 1715-ben 10 ház állt a faluban. 1785-ben 17 házában 130 lakos élt. 1828-ban 21 háza és 146 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "LASZKÁR. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Révai Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Kis Szoczóczhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye termékeny, réttye jó, piatzozása Mosóczon, fája mind a’ két féle van a’ Blatniczai edőkben."[2]
Fényes Elek szerint "Laszkár, tót falu Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 20 kath., 126 evang. lak., s igen jó határral. F. u. b. Révay fam. Ut. posta Zsámbokrét 2 1/2 óra"[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 117, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 94 szlovák lakosa volt.
2011-ben 107 lakosa volt, ebből 97 szlovák.
Nevezetességei
- Késő reneszánsz várkastélya a 17. században épült.
- Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.