Blatnica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Blatnica
Blatnica (SVK).jpg
Blatnica a Nagy-Fátra lábánál
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Turócszentmártoni
Turisztikai régió Turóc
Rang község
Polgármester Ivica Súkeníková
Népesség
Teljes népesség 911 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 500 m
Terület 86,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Blatnica (Szlovákia)
Blatnica
Blatnica
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 13″, k. h. 18° 55′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 13″, k. h. 18° 55′ 36″
Blatnica weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Blatnica várának romjai
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Blatnica témájú médiaállományokat.

Blatnica (szlovákul Blatnica) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turócszentmártontól 18 km-re délre található, Szebeszló (szk. Sebeslavce) tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai község területén már az újkőkorban éltek emberek. A Mažaná-barlangban és a Na vyhni barlangokban a vonaldíszes kerámia népének maradványait találták. A bronzkori lausitzi kultúra népének temetőjét, kora bronzkori bronzeszközöket és cserépmaradványokat, latén kori településnyomokat, valamint a Nagymorva birodalom időszakából szláv sírokat tártak fel.

A települést 1230-ban említi először oklevél. 1252-ben "Blathnicha", 1323-ban "Blatnicze", 1361-ben "Plathnicha" néven szerepel az írott forrásokban. Vára valószínűleg a tatárjárás után épült. 1300 körül Berzevicei Péter, 1342-ben Doncs Péter birtoka. 1377-ben a falut és a várat királyi birtokként említik. A falu a váruradalomhoz tartozott. 1403-ben Luxemburgi Zsigmond a szentmiklósi Pongrácz családnak adta. A 15. században több birtokosa volt, így a Neczpáli, Komorói, Ernst, Onofri, Csécsényi és Szapolyai családok. A vár uradalmi központ, melyhez 17 falu tartozott. 1539-től 1945-ig a vár és a falu is a Révayaké. Lakói földműveléssel, kézművességgel, olajárusítással foglalkoztak. A Rákóczi-szabadságharc idején kuruc őrség állomásozott benne, de a vár 1708. november közepén harc nélkül került a császáriak kezére. 1744-ben még kijavították, de 1790-ben már lakatlan. A birtokosok a falubeli, 18. század végi barokk kastélyba költöztek, a vár azóta pusztul.

A falunak 1715-ben 37 adózó családja volt. 1720-ban 49 háztartás adózott. 1785-ben 117 háza és 1143 lakosa volt. Lakói gyógyolaj készítéssel, házalással, erdei munkákkal foglalkoztak. 1890 és 1910 között sokan kivándoroltak a tengerentúlra.

Vályi András szerint "BLATNICZA. Régi Vár, és tót falu Túrotz Vármegyében, birtokosai Gróf Révay, és Báró Prónai Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ régi Vár alatt, Netzpalnak szomszédságában, mellynek filiája, folyó vizén fűrész, és őrlő malma van. Határbéli szántó földgyei jók, gazdagok, és könnyen mivelhetők, réttyei hasznosak, fájok tűzre, és épűletre, legelőjök elég, piatzok Mosótzon, ’s a’ Bánya Városokban is pénzt kereshetnek, első Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Blatnicza, tót falu, Thurócz vármegyében, egy kies vidéken Sz.-Mártontól délkeletre 2 mfdnyire. – Számlál 56 kath., 1087 evang. lakost. Evang. anyatemplom. Patakján fürész- és kalló malmok. Hegyein levő zsiros legelője sok juhot, tehenet táplál; erdeje igen szép; 1 fertálynyi távolságra szemlélhetni egy meredek kősziklán épült régi Blatniczai várnak düledékét; a közel lévő Tiszta hegyéről pedig tiszta időben a Posonyi várat is beláthatni. F. u. b. Révay és Prónay fam. s feje egy uradalomnak. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét. " [3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. A háború után lakói a közeli nagybirtokokon dolgoztak, illetve szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 1166 lakosából 1076 szlovák, 35 német, 6 magyar, 1 ruszin, 8 egyéb anyanyelvű és 40 csecsemő volt.

1910-ben a falunak 1057 lakosából 978 szlovák, 36 német, 28 ruszin, 10 magyar és 5 egyéb nemzetiségű volt.

2011-ben 911 lakosából 895 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt találhatták a 19. században előkerült MNM-ban őrzött leleteket (lásd. blatnicai lelet).
  • A Blatnica patak völgye fölé emelkedő hegycsúcson állnak Blatnica várának romjai.
  • Klasszicista evangélikus temploma 178586-ban épült.
  • Barokk-klasszicista kastélya a 18. század első felében épült.
  • Későbarokk stílusú kastélya 18. századi.
  • Izabel Textorišová botanikus háza.
  • Karol Plicka fotóművész múzeuma.
  • A községben minden évben megrendezik a Turóci Nemzeti Kulturális Napokat.
  • Dámvad-farmok. Az 1990-es évek kezdetén, 78 hektáros területen, két dámvad-farmot létesítettek.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]