Ugrás a tartalomhoz

Kerpelény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Krpeľany szócikkből átirányítva)
Kerpelény (Krpeľany)
A kerpelényi vízierőmű
A kerpelényi vízierőmű
Kerpelény zászlaja
Kerpelény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangközség
Első írásos említés1488
PolgármesterJaroslav Kráľ
Irányítószám038 54
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség1087 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság418 m
Terület13,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 07′ 22″, k. h. 19° 04′ 56″49.122778°N 19.082222°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 22″, k. h. 19° 04′ 56″49.122778°N 19.082222°E
Kerpelény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerpelény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kerpelény (1899-ig Krpelány, szlovákul Krpeľany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Turócszentmártontól 15 km-re északkeletre, a Turóci-medence északkeleti részén, a Vág jobb partján fekszik. Határa a Nagy-Fátra gerincéig nyúlik fel, melynek legmagasabb pontja az 1187 m magas Kopa.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban is lakott volt. A lausitzi, a laténi és a puhói kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő, de lakott volt a kelták idejében és a korai szláv korszakban is.

Kerpelény a szucsányi váruradalom területén keletkezett. A község első említése 1430-ból, Zsigmond király okleveléből származik. 1488-ban „Kerpelen”, 1541-ben „Kopelyan” néven említik. Szucsány várának uradalmához tartozott. 1541-ben Nyári Lőrinc itteni birtokát lányával hozományként a Huszár családnak adja. A család egészen a 20. századig marad birtokos a községben. 1785-ben 50 házában 316 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KREPLAN. vagy Krplan. Tót falu Túrocz Várm. lakosai leg inkább Evangelikusok, fekszik Turánhoz 1/4 órányira, jó almát, és szilvát termő gyümöltsössei vagynak, határja középszerű.[2]

1828-ban 52 háza és 326 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krpellán, Thurócz m. tót falu, a Vágh bal partján, a liptói országutban: 37 kath., 282 evang., 7 zsidó lak. Határa termékeny; rétje, legelő igen jó; kőbányája van. Vannak több almás és szilvás kertjei. F. u. gr. Nyáry, és a Huszár család. Ut. p. Nolcsó.[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

Fejlődésére ösztönzőleg hatott a Kerpelényi víztározó és a Vág-csatorna 1953-ban történt megépítése.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 391, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1068 lakosából 1050 szlovák volt.

2011-ben 1079 lakosából 1060 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu határa a Nagy-Fátra északkeleti részén fekszik, ezért kedvelt kiindulópontja a hegyekbe vezető turistautaknak. A kirándulók számára pihenőházak, éttermek állnak rendelkezésre.
  • A téli sportok kedvelői számára kiváló sítereppel rendelkezik, sífelvonója 400 m hosszú és 400 személy szállítására alkalmas.
  • A falunak népi folklórcsoportja (a Tiešňavan együttes) és gyermek folklórcsoportja is van.
  • Klasszicista kúria a 19. század első feléből.

Források

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 25.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Krpeľany
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerpelény témájú médiaállományokat.