Kerpelény
Kerpelény (Krpeľany) | |||
A kerpelényi vízierőmű | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Turócszentmártoni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1488 | ||
Polgármester | Jaroslav Kráľ | ||
Irányítószám | 038 54 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | MT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1087 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 418 m | ||
Terület | 13,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 07′ 22″, k. h. 19° 04′ 56″49.122778°N 19.082222°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 22″, k. h. 19° 04′ 56″49.122778°N 19.082222°E | |||
Kerpelény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerpelény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kerpelény (1899-ig Krpelány, szlovákul Krpeľany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmártontól 15 km-re északkeletre, a Turóci-medence északkeleti részén, a Vág jobb partján fekszik. Határa a Nagy-Fátra gerincéig nyúlik fel, melynek legmagasabb pontja az 1187 m magas Kopa.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban is lakott volt. A lausitzi, a laténi és a puhói kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő, de lakott volt a kelták idejében és a korai szláv korszakban is.
Kerpelény a szucsányi váruradalom területén keletkezett. A község első említése 1430-ból, Zsigmond király okleveléből származik. 1488-ban „Kerpelen”, 1541-ben „Kopelyan” néven említik. Szucsány várának uradalmához tartozott. 1541-ben Nyári Lőrinc itteni birtokát lányával hozományként a Huszár családnak adja. A család egészen a 20. századig marad birtokos a községben. 1785-ben 50 házában 316 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KREPLAN. vagy Krplan. Tót falu Túrocz Várm. lakosai leg inkább Evangelikusok, fekszik Turánhoz 1/4 órányira, jó almát, és szilvát termő gyümöltsössei vagynak, határja középszerű.”[2]
1828-ban 52 háza és 326 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krpellán, Thurócz m. tót falu, a Vágh bal partján, a liptói országutban: 37 kath., 282 evang., 7 zsidó lak. Határa termékeny; rétje, legelő igen jó; kőbányája van. Vannak több almás és szilvás kertjei. F. u. gr. Nyáry, és a Huszár család. Ut. p. Nolcsó.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Fejlődésére ösztönzőleg hatott a Kerpelényi víztározó és a Vág-csatorna 1953-ban történt megépítése.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 391, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1068 lakosából 1050 szlovák volt.
2011-ben 1079 lakosából 1060 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]-
Kerpelény épülő temploma
-
Utcakép
- A falu határa a Nagy-Fátra északkeleti részén fekszik, ezért kedvelt kiindulópontja a hegyekbe vezető turistautaknak. A kirándulók számára pihenőházak, éttermek állnak rendelkezésre.
- A téli sportok kedvelői számára kiváló sítereppel rendelkezik, sífelvonója 400 m hosszú és 400 személy szállítására alkalmas.
- A falunak népi folklórcsoportja (a Tiešňavan együttes) és gyermek folklórcsoportja is van.
- Klasszicista kúria a 19. század első feléből.
Források
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 25.)