Kovácspalota

	Kovácspalota (Tužina)
	; Kovácspalota címere
	; Kovácspalota címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Első írásos említés	1393
Polgármester	Miroslav Dzina
Irányítószám	972 14
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	1208 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	373 m
Terület	48,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 53′ 54″, k. h. 18° 36′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 54″, k. h. 18° 36′ 45″
	Kovácspalota weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácspalota témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.

Kovácspalota (1899-ig Tuzsina, szlovákul Tužina, németül Schmidtsheiss/Schmiedshau/Schmidts Haj) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 1219 lakosából 1143 szlovák és 45 német volt.

Fekvése

Privigyétőltól 13 km-re északra a Tuzsinka patak partján fekszik.

Története

1393-ban "villa Fabri" néven említik először, amikor bírája Heckel Hermann a Tuzsinka patak mellett falut alapít, mely később összeolvadt a mai településsel. 1430-ban "Kowachlehota", 1489-ben "Thwssyna", 1495-ben "Kanorfalwa" alakban szerepel az oklevelekben. Később kialakul a magyar Kovácspalota és a német "Shmiedshau" név. A község kezdettől fogva a bajmóci váruradalom része volt. A Felső-Nyitravidék magyar és német bányászokkal való intenzív betelepítése akkor indult meg, amikor a környéken aranyat találtak. A 16. század közepére a magyarok kerültek túlsúlyba a településen. 1614-re a bányák kimerülése miatt a lakosság fokozatosan a mezőgazdaságra és kézművességre állt át. 1657 és 1711 között a falu ezer aranyért megváltotta adókötelezettségét. 1675-ben 111 házában 276 család élt. 1715-ben 28 háztartása volt. 1735-ben sörfőzdéje létesült. 1752-ben malma és fűrészmalma is volt. 1787-ben 123 háza és 1624 lakosa volt. 1790-ben lakói fellázadtak az elviselhetetlen úrbéri terhek miatt. A község templomát 1797-ben építették. 1828-ban 285 házában 1922 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "TUSINA. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok; határja meglehetős."^[2]

Fényes Elek szerint "Tuzsina (Szmicz), nagy német falu, Nyitra vmegyében, 1992 kath. lak. Kath. paroch. templom; nagy erdő; sok szilva; jó legelő. F. u. gróf Pálffy Ferencz." [1]

1910-ben 2788, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. Amíg a 20. század első felében a lakosság száma megközelítette a 3000-et, a második világháború utáni német kitelepítések következtében 1200 körülire esett vissza. Az alapiskola 1979-ben épült fel.

2001-ben 1214 lakosából 1129 szlovák volt.

Nevezetességei

Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel ellátott római katolikus templom. 1788 és 1797 között épült barokk stílusban.
A Szűz Mária kápolna 1818-ban épült, 1872-ben bővítették.
A templomtól északnyugatra álló Immaculata-szobor a 18. század második felében készült.
A falu közepén álló Pietát 1850-ben készítették, 1947-ben állították helyre.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[1]

[2]